Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Jól élnek a reklámokból a warezoldalak

Dojcsák Dániel, 2014. február 19. 12:52
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az illegális letöltések piacát hajlamosak vagyunk egyfajta kulturális szabadságharcként értelmezni, leggyakrabban pénzügyi szempontból csak a kiadók, terjesztők és jogtulajdonosok kiesett bevételei kerülnek szóba, arról viszont a magyarázatok elfeledkeznek, hogy mi táplálja a warezoldalakat.

A Digital Citizens Alliance (DCA) által készített kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a warezoldalak bevételei rendszerint tiszta pénzekből, hirdetési bevételekből származnak, közvetlenül a jól ismert hirdetési hálózatokon keresztül folynak be, jól ismert márkáktól. A kutatási jelentés címe is ez lett: “Jó pénz rosszá válik”. A becslések szerint az illegális tartalomterjesztéssel a nagyobb oldalak összesen akár negyedmilliárd dollárnyi reklámbevételt is bezsebelhetnek évente, a bűnözés tehát kifizetődő, legalábbis ha mások szellemi tulajdonán való nyerészkedésről van szó.

A kutatás összegyűjtötte a 30 legnagyobb kalózoldalt, főként azokat, amik a filmes és tévés tartalmakra specializálódtak és úgy találta, hogy ezek évente átlagosan 4,4 millió dollárnyi hirdetési bevételhez jutnak a felületeiken futó bannerek és linkhirdetések révén. Manapság továbbra is a legnépszerűbbek a BitTorrent trackerek, a vizsgált 30 oldal között ezek szerepeltek a legelőkelőbb helyen. A legnagyobbak akár évente 6 millió dollárt is hozhatnak a konyhára, de már egy (globális léptékben) kisebb torrentoldal is összehozhat 100 ezer dollárt egy évben.

94 százalék profithányad

Ha csak néhány ember munkája van egy-egy oldal mögött, akkor egy átlagos megélhetéstől a brutális gazdagságig terjedhet az, amit egy fájlcserélő oldal futtatása jelenthet a tulajdonosnak. Mivel a tartalmakhoz gyakorlatilag ingyen jutnak, ezért az üzemeltetési és a speciális marketingköltségeken felül szinte semmilyen más költségük nincs. Egy warezoldal profitrátája akár 80-94 százalékos is lehet, vagyis a bevétel szinte teljes egészében tiszta nyereségként jelentkezik az üzemeltetőknél.

A kutatás ugyan a 30 legnagyobbra fókuszált, de a vizsgálatban összesen 600 oldal szerepelt. Kivételt képeztek azok, amiken a meghatározó tartalom a pornó volt vagy valamilyen gyűlöletbeszédnek adtak helyet, illetve azok is, amik felhasználói tartalmak forgalmazásával foglalkoztak. Az előbbiek a speciális hirdetői preferenciák okán estek ki, utóbbiak pedig azért, mert hiába a formátum és a technológia azonos, a fájlcsere ott nem jogsértő, legalábbis nem olyan mértékben. A maradék esetben, a társadalom nagy része által szívfájdalom nélkül látogatott warezoldalak 30 százalékán viszont olyan nagy márkák hirdetési kampányai futottak, mint az Amazon, Lego, McDonald's, illetve sokféle élelmiszer és egyéb fogyasztási cikk.

Automata hirdetéskiszolgálók

Ennek oka, hogy a hirdetők, illetve a hirdetéseket kezelők többnyire nem tudják, hogy a nagy rendszerek, mint például a Google AdSense, milyen oldalakon vannak beépítve és hol jelenítik meg a reklámjaikat. Az általánosabb, domainre vagy kontextusara nem szűrő reklámok gyakorlatilag bárhol megjelenhetnek, a weben ma már szinte mindenhol követik a felhasználókat. Az amerikai hirdetési piacon az online display reklámok elhelyezése az esetek 53 százalékában teljesen automatikus volt, 2017-ben pedig már a reklámok 83 százalékát nem tudatos döntéssel pozicionálják majd - legalábbis a Magna Global médiastratégiai tanácsadócég szerint.

Előfordulhat persze, hogy egy-egy hirdető szándékosan a fájlcserélő oldalakra céloz, hiszen ez is egy jól meghatározható és gyakran értékes célcsoport. Logikusnak tűnhet az üres DVD mellett tévét, hálózati médialejátszót, audioeszközöket vagy filmekkel, sorozatokkal kapcsolatos egyéb termékeket reklámozni nekik. Többnyire azonban csak arról van szó, hogy ha az Amazonon egy termékre rákeresünk, vagy egy szállásfoglaló oldalon egy régió ajánlatait nézegetjük, akkor azt követően akár hetekig az úgynevezett “retargeting” áldozatai leszünk. A weboldalak hirdetései követnek majd minket a böngészési szokásaink alapján a kedvenc webes szolgáltatásainkra, blogokra és akár az okostelefonos appokra is. Amennyiben a reklámkiszolgáló önmaga nem igyekszik kiszűrni a warezoldalakat, akkor a reklámok ott is ugyanúgy megjelennek majd.

Kinek kell küzdenie?

Ezzel több probléma is akad a szakértők szerint. Az első értelemszerűen a warez eredeti problémája, mégpedig, hogy a lopott tartalmak forgalmazásával kár éri a jogtulajdonost. A második, hogy gyakran kerül egy hirdetés olyan kontextusba, amivel a hirdető nem tud azonosulni. Ez már sokkal inkább a kampánybeállítás felületességéből fakad. A harmadik gond pedig az, hogy vállalatok teljesen tiszta pénzekkel finanszírozzák az online bűnözést és egyéb illegális aktivitásokat.

A MasterCard egy korábbi kezdeménye már igyekezett felvenni a harcot az illegális online bűnözéssel, ugyanis elkezdték blokkolni a kártyás fizetési lehetőséget olyan oldalakon, amik tiltott szerencsejátékot, fájlcserét vagy akár a warezolást támogató VPN-szolgáltatást kínáltak. A Google szintén tett lépéseket, mégpedig a keresési találatok közül gyomlálta ki az illegális letöltőoldalakat. Ezekkel egyrészt nehezebb lett megtalálni a tartalmakat, másrészt az egyértelmű fizetős szolgáltatók kiestek, helyettük viszont elszaporodtak az arrogáns hirdetésekkel operáló, a kattintást kikényszerítő webhelyek, amik talán még nagyobb bevételt képesek termelni, mint mondjuk egy SMS-warez oldal vagy egy kártyás/paypalos előfizetéses oldal.

Magyarországon a nagy publikus gyűjtőoldalak helyett sokkal jellemzőbbek a zárt torrenttrackerek, amik ugyan általában hirdetéseket is futtatnak, viszont az elmúlt időszakban beálltak az emelt díjas SMS mellett a PayPalon keresztül opcionálisan fizethető támogatási vagy prémium tagsági díjra. Egy freemium modellhez hasonló módon a befizetéssel valós és presztízs előnyöket szerezhetnek a tagok néhány ezer forintos összegért. Ez vélhetően az nagyobb trackereknél legalább néhány tízmillió forintos összegű bevételt jelenthet évente, de erre vonatkozóan semmilyen érdemi számítás nincs.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.