Okostelefonos appfordító készül

A szoftverek és online szolgáltatások terjeszkedésének egyik klasszikus gátja a nyelvtudás, illetve annak hiánya. Míg az USA-ban, Nyugat-Európában és talán még nálunk Magyarországon is teljesen természetes, ha angol nyelvű felületeket használunk, de tőlünk keletre már jogosan vetődik fel a lokalizáció igénye. A Google Translate a weboldalakon és szövegeken már egészen eredményesen képes átmenni és lebontani a nyelvi akadályokat, igaz még csak az alapvető megértés szintjére.

Kicsiknek drága a fordítás

Az okostelefonos alkalmazások világában azonban csak a legnagyobb szereplők engedhetik meg maguknak, hogy komplex, soknyelvű alkalmazással jelenjenek meg. Többnyire ennek egyszerű anyagi okai vannak, de sokszor azt is nehéz megtippelni, hogy vajon milyen nyelvre érdemes lefordítani valamit, melyik piacon lenne rá igény helyi nyelven. Egy bármilyen egyszerű, funkcionális vagy akár szórakoztató alkalmazás fordítása néhány nyelvre minimum 1500 dolláros költséget jelent normál esetben, ami a kis fejlesztők számára túl magas akadály ahhoz, hogy kísérletezzenek.

A magyarországi Transround ezt a problémát címezte meg a Nativer nevű megoldásukkal, ami hidat teremthet a fordítóügynökségek és az egyedi lokalizációs megoldások közti szakadékban. A Nativer elképzelése az, hogy egy beépülő modul kerül az alkalmazásokba, ami a fejlesztők számára szabadon hozzáférhető. A modul feladata, hogy ellenőrizze a felhasználó nyelvi és lokalizációs beállításait és az adott alkalmazásnál próbáljon hozzápárosítani egy megfelelő fordítást. Amennyiben van ilyen, akkor a Nativer letölti a lokalizációs fájlokat és egyszerűen lecseréli azokat az appban. Ez nyilván nehezen kivitelezhető lenne bizonyos alkalmazástípusoknál, például játékoknál vagy komplex grafikus interfészeknél, de ha egyszerűbb, az Android saját navigációs elemeivel operáló felületekre gondolunk, akkor életképes lehet.

A megoldás másik része egy független alkalmazás, amin keresztül kezelhetőek a különböző fordítások, akár javításokat, cseréket is lehet javasolni vagy teljesen saját fordítást közzétenni, megszavaztatni. A folyamat négy részből áll: az első az igényfelmérés, ami a bevonzott felhasználók adataiból, illetve az általuk proaktívan megfogalmazott igényekből igyekszik leszűrni, hogy egy alkalmazásfejlesztőnek melyik országok vagy nyelvek jelenthetnek extra piacot. A második lépés természetesen a fordítás, ami eleinte professzionális támogatással, de koncepció szerint közösségi módon történne, úgy ahogy például a Facebook saját belső appjánál ez működik is jól. A rendszer gépi fordítási alapokra építkezik, első javaslatait onnan teszi meg, a felhasználóknak ezt kell elfogadni vagy másik lehetőséget javasolni.

Beépülő

A harmadik lépés a terjesztés, ha elkészült egy fordítás, onnantól kezdve azon felhasználók, akik számára ez releváns, értesítést is kaphatnak, a telepítés pedig néhány kattintással elintézhető. A rendszert magunk is kipróbáltuk, s ugyan még fejlesztési fázisban van, a felület messze nem működik tökéletesen, de a javítás, fordítási ajánlások rendszere izgalmas, illetve a kipróbált egyszerű appoknál a szövegek cseréje is meggyőző volt. A szoftver odafigyel arra, hogy az eredeti interfészből származó szövegek hosszúsága ne változzon, a fordításnál figyelmeztet, ha megközelíti vagy meghaladja az új szöveg a régi terjedelmét. Ez azért is fontos, mert az angol tipikusan rövid nyelv, probléma lehet betuszkolni mondjuk a “get it” gomb helyére a “szerezd meg!” felirat helyett valami mást, ami ugyanolyan rövid és lehetőleg ugyanazt jelenti.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Alapvető akadály lehet a Nativer sikerének szempontjából, hogy vajon mi veszi rá a fejlesztőt, hogy beépítse és mi veszi rá a felhasználót, hogy használja. Választ csak akkor kapunk, ha valóban elindul a szolgáltatás, ehhez egyébként a cég keres korai partnereket, akik számára érdekes lehet mondjuk ukrán, román, horvát vagy koreai nyelven saját appjuk.

Az implementáció elvileg nem bonyolult, ha a platformsztenderdek szerinti módon kezeli valaki a nyelvi fájlokat, akkor szinte fájdalommentes. Körülbelül úgy lehet elképzelni a folyamatot, mint az SVOX TTS (text-to-speech) esetében, ami szintén egy beépülő, igaz az rendszerszinten. Viszont több olyan alkalmazás van, ami használ felolvasást, ott a kiválasztható hangok közt szerepel az SVOX is, ami ha nincs még telepítve, akkor a gomb a Play Store-ba visz át. Ugyanígy beépíthető az adott programba egy nyelvi beállítások funkció, ami mögött a Nativer bújik meg, a felhasználó a nyelvváltáshoz letölti az alkalmazást, amit ha akar, akkor csak fogyasztóként használ, de van lehetősége részt venni a fordítások finomításában is.

Kísérletezés

A modell lényege, hogy az elérhető fordításszolgáltatók számára értelmezhetetlen egység egy mobilappban lévő szöveg mennyisége, rosszul skálázódik egy 100 szavas interfész 10 nyelvre fordítása, indokolatlanul drága lesz. A közösségi fordítók problémája pedig az, hogy kiemelik a program szövegeit a kontextusból. A két oldal között lavírozva próbál meg a Transround Nativer saját középutas megoldást kijárni. Az üzleti modell alapvetően a fordításokhoz való átalánydíjas hozzáférésére épít. Az alkalmazás és a beépülő rész is várhatóan a következő hónapokban eljut olyan szintre, hogy szélesebb körű felhasználói tesztelés következzen, addig is inkább érdeklődő fejlesztők megkeresését várja a cég.

Egy hasonló képesség egyébként elképzelhető lehetne, akár rendszerszinten az Androidban is és nem csak akkor jöhet jól, ha egy app fejlesztője egy másik piacra is szeretne belépni, hanem akkor, ha például turisták, utazgató üzletemberek igénybe vennének helyi appokat, de nem beszélik az adott nyelvet, rosszabb esetben nem ismerik annak ábécéjét sem.