Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Ősszel is lesz HWSW free! Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.

Nehéz appokkal pénzt keresni és Ázsia sem segít

Dojcsák Dániel, 2014. február 04. 15:42
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Android elsöprő előnyt épített fel az okostelefonos piacon, a globális részesedése mára több mint 80 százalék, ennek ellenére az alkalmazásaikból bevételt remélő fejlesztők és kiadók számára még mindig nem számít nyerő választásnak. Ennek oka, hogy egy átlagos iOS letöltés ötször annyi bevételt remélhet, mint egy androidos.

Annak ellenére, hogy az Android minden elképzelhető statisztikában megelőzte már az iOS-t, akármelyik országot, régiót nézzük, ha használatot vagy akár eladásokat számítunk, még mindig rengeteg, a sikert az alkalmazás jövedelemtermelő képességében mérő fejlesztő preferálja az Apple okostelefon platformját, ott viszont nagy a verseny, nem egyszerű a figyelemfelkeltés.

Társadalmi különbségek

Az okok boncolgatásában az elmúlt években nem jutottunk sokkal előrébb, a legfőbb érvelések két platform összehasonlításakor továbbra is az eltérő demográfiai mutatókból indulnak ki. Az iPhone csak a felső kategóriában képviselteti magát, minden országban a legdrágább készülékek egyike, ami miatt sokan eleve kiesnek a potenciális vásárlók közül. Az Android ezzel szemben lefedi a teljes társadalmi palettát, így szemtől-szembe összehasonlítva a két tábor számosságát, félrevezető eredmények jöhetnek ki a fizetőképes kereslettel kapcsolatban. Persze logikus, hogy egy 600 dolláros csúcskészüléket tulajdonló felhasználó többet hajlandó költeni alkalmazásokra, mint egy alsó-kategóriás akciós mobil gazdája. Ez azonban önmagában nem magyarázza meg, hogy miért nem tágul az appokból származó bevétel arányosan a készülékek terjedésével - vezeti fel okfejtését Rain Rannu, a Fortumo in-app purchase szolgáltató alapítója a VentureBeat-en megjelent vendégposztjában.

A mobilalkalmazások analitikájával foglalkozó App Annie rámutat, hogy ma már az óriási méretű, de alacsony fizetőképességű indiai piac felelős a Google Play letöltések harmadáért, de árbevétel, legalábbis alkalmazáseladásból vagy appon belüli vásárlásból nem társul hozzá. Ugyanez a helyzet Brazíliában és Oroszországban is, miszerint rengeteg felhasználó, rengeteg alkalmazást tölt le, de nincs értékelhető bevételi tömeg a fejlesztőknek. A felhasználók jelentős része ezekben az országokban valóban nem engedheti meg magának, hogy appokat vásároljon, más részük viszont egyszerűen nem akar pénzt adni programokért. Ez utóbbi jelenség pedig az USA-ban és Nyugat-Európában is egyre inkább áll.

Az ingyenességet választó réteget leválasztva kiderül azonban, hogy jelentős különbségek nincsenek a világon a fizetési hajlandóságban. Ha nem az összes, hanem csak a fizető felhasználók havi költését nézzük, akkor az amerikai, brazil, illetve orosz felhasználók viszonylag hasonló összeget költenek havonta. A több mint 100 ezer alkalmazásnak IAP funkciót szolgáltató Fortumo saját statisztikái szerint az amerikai piacon havonta 7,76 dollár az átlagos költés, Brazíliában 4,7 dollár, Oroszországban 10,5 dollár, Indiában pedig 2,1 dollár. Ennek értelmezéséhez érdemes a jövedelemkülönbségeket is figyelembe venni, hiszen az indiai költés lehet, hogy negyede az amerikainak, de az átlagjövedelem alig harmincada.

A fizetési hajlandóság tehát megvan, több mint valószínű, hogy azokban a felhasználókban is, akik egyelőre nem vásároltak még okostelefonjukra semmit, csak azért, mivel nincs olyan fizetőeszközük, amit a rendszer támogatna. Indiában 19 millió bankkártya van forgalomban (a lakosság 1,9%-a), de 60 millió okostelefon. Brazíliában 66,6 millió bankkártyára 97 millió okostelefon jut, Oroszországban pedig a 28 millió kártya mellett a lakosságnál 95 millió okostelefon van. Ebből következhet az is, hogy ha a Play Store támogatna többféle helyi fizetőeszközt vagy például a szolgáltatón keresztüli számlázást, akkor sokkal több felhasználó tudna vásárolni, ezáltal a fejlesztői ökoszisztéma egészségesebbé válna.

Természetesen az ingyenes és fizetős appok arányán Androidon már semmi nem tud érdemben változtatni, ez már régen lejátszott meccsnek tűnik. Az okostelefonos üzleti modellek nem abba az irányba mutatnak, hogy teljesítmény alapon fizetnek a felhasználók termékekért, szolgáltatásokért vagy tartalomért. A freemium és a reklámszponzoráció, többek közt éppen a Google érdekeinek megfelelően minden más modellt elnyom, ami egyben azt is jelenti, hogy a független, közvetlenül egy alkalmazás bevételeiből élő fejlesztőknek nem marad hely a piacon. A hirdetéses és freemium modellek is kizárólag nagy volumenben működnek, ami egyben rengeteg potyautast is jelent. Őket is ki kell szolgálni, ez a szükségesség pedig magas költségeket jelent és komoly marketingráfordításokat is feltételez. Ezzel a kiegészítéssel együtt viszont már nem biztos, hogy a fejlődő országokban a fizetőeszközök problémájának megoldásával lenne tere a független fejlesztőknek.

Egy másik analitikai cég egyébként a 2013-as karácsonyi periódus adatait vizsgálva azt találta, hogy a letöltésszám mindössze 11 százalékkal emelkedett meg az egy évvel korábbi 90 százalékos csúcshoz képest. Ennek oka, hogy a piacterek sem éltek már az általános karácsonyi akciók eszközével, másrészt világszerte minden fejlett országban már a fogyasztók többségének volt okostelefonja, a csoda érzés és a hirtelen fellángolásból születő appletöltések ideje elmúltak.

Terjesztési dilemma

Az androidos ökoszisztémában ráadásul a terjesztés kérdése sem egyszerű. A hivatalos Google Play ugyan szinte kizárólagos forrás az appokra Észak-Amerikában és Európában, de az ázsiai piacokon jelentős és erős alternatívák vannak. Tucatnyi óriási alkalmazásletöltésre szakosodott forrás van, olyanok mint a SlideME, Mobile9, Mobango, GetJar, Yandex vagy akár az Amazon. Ráadásul a nagy gyártóknak saját katalógusaik is vannak, mint a Samsung Apps, NOOK, LG Smartworld, ZTE és Lenovo Store, amik ázsiában szintén erősek. Ezekről a boltokról viszonylag kevés információ és adat áll rendelkezésre, az viszont biztos, hogy ha valaki orosz, kínai, indiai vagy koreai piacokon akar felhasználókat, akkor ezeken is jelen kell lenni, ami tovább emeli a költségeket.

Ráadásul sem a Distimo, sem a Flurry, sem az App Annie nem követi egyelőre ezeket, megbecsülni is nehéz, hogy mennyibe kerül ott egy új felhasználó megszerzése vagy nagyságrendileg milyen bevételekre lehet számítani. Vannak persze fejlesztőcégek, amik sikeresen integrálódtak ebbe a világba is és több vállalat arról számolt be, hogy bevételük 30-35 százaléka ezeken a csatornákon keresztül érkezik. Ez egyrészt örömteli, másrészt a fejlesztőket eddig is nyomasztó szoftverfragmentáció mellett még a disztribúciónál is töredezettséggel kell számolni. A nyugati piacokon még működött az egységes marketing stratégia, Ázsiában azonban ennél több finomhangolásra van szükség, igaz a felhasználói számok és a potenciális bevételek is magasabbak.

Mindezek alapján elmondható, hogy nincsenek könnyű helyzetben az alkalmazásfejlesztők, akik akár játékra, akár valamilyen hétköznapi funkcionalitásra, produktivitás eszközre építve szeretnének bevételhez jutni. Az appokkal könnyű bevételszerzés illúziója szép lassan végkép eltűnik, a nagy kiadók, illetve a diverzifikálni képes fejlesztőcégek viszont megtalálhatják a számításaikat a következő pár évben is gyorsan táguló globális okostelefon piacon.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.