Egyesült Államok: nyilvánosságra hozható a lehallgatás
Megtette az első lépést a nemzetbiztonsági lehallgatások folyamatának átláthatóvá tételére az amerikai Igazságügyi Minisztérium. Az új szabályozás tiszta vizet önt a pohárba, de hosszú az út a teljes reformig.
Bejelentette a nemzetbiztonsági ügyek kapcsán kért adatigénylések nyilvánosságra hozatalát érintő reformját az amerikai Igazgságügyi Minisztérium és a főügyész hivatala. Az Obama-féle NSA-reform részeként prezentált új szabályokra azért volt szükség "mert a közérdek, amely ezen adatok nyilvánosságához fűződik, mára erősebb lett, mint a nemzetbiztonsági érdek, amely a titoktartást kéne" - nyilatkozta Eric Holder főügyész.
Az új rendelkezések szerint minden vállalat nyilvánosságra hozhatja, hogy pontosan hány kérés érkezett be hozzá a külföldiek titkosszolgálati megfigyelését engedélyező Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) alatt, és hogy a teljes felhasználói bázisból ez pontosan hány alanyt érint. Az egyezmény részletesen szabályozza azt is, hogy milyen pontossággal publikálhatóak ezek az adatok, előbbi szám 250, utóbbi 1000 egységes skálán mérhető.
Az új szabályok értelmében minden olyan cég, amely nemzetbiztonsági megkeresést kap, két évig köteles hallgatni ennek tényéről, az első éves adatokat csak ezután hozhatja nyilvánosságra. A szervek szerint erre azért van szükség, mert e periódus elegendő időt hagy az új megfigyelési képességek kiépítésére azután is, hogy egy új szolgáltató vagy vállalat beszámol a megfigyelés tényéről. A főügyész levelében elismeri, hogy léteznek tömeges, válogatás nélküli ("bulk") adatgyűjtési rendszerek is - eddig a kormányzat ezt hivatalosan nem vállalta fel. A most bejelentett szabályozások erre az adatgyűjtésre nem vonatkoznak, de a kormányzat dolgozik egy ilyen rendelkezésen is.
A cégeknek már jó
Korábban több érintett cég is pert indított, amelyben az adatszolgáltatás nagyobb nyilvánosságát kívánták kikényszeríteni. A vállalatok eddig csak a bűnügyi nyomozásokhoz kapcsolódó adatigénylésekkel összemosva közölhették a hírszerzési adatigényléseket, ami a széleskörű kémkedés miatt aggódó felhasználókat nem nyugtatta meg. A Googe, Apple, Microsoft, Yahoo! és LinkedIn által közösen indított jogi folyamat úgy tűnik, sikeresnek bizonyult, a most bejelentett új szabályozás a cégekkel együttműködésben, igényeik figyelembe vételével jött létre, ennek megfelelően a vállalatok a keresetet vissza is vonták.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
"Azért indítottunk pert, mert úgy hisszük, a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy milyen adatokat, milyen mennyiségben adunk át a hatóságoknak. Örvendetesnek tartjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyetért velünk a nyilvánosságra hozatal kérdésében. Míg ez egy nagyon pozitív lépés, a jövőben is arra biztatjuk a Kongresszust, hogy tegyen további lépéseket az általunk szükségesnek hitt reformok meghozatalára" - hangzik a Google, Apple, Microsoft, Yahoo és LinkedIn közös sajtónyilatkozata.
Az új szabályozásra az Apple reagált elsőként, a cupertinói vállalat már közzé is tette az új formátumnak megfelelő, pontosabb beszámolóját. Eszerint a cég a 2013 első felében 250-nél kevesebb nemzetbiztonsági megkeresést kapott, amelyek összesen 250-nél kevesebb felhasználói fiókot érintettek. A beszámoló szerint a cég egyáltalán nem kapott általános ("bulk"), az összes felhasználó adataira vonatkozó adatigénylést.