Szerző: Gálffy Csaba

2014. január 15. 08:12

Végre piacon az AMD Kaveri

Belépő szintű játékgép már építhető az AMD legújabb generációs processzorára, a diszkrét videokártyák piaca így tovább szűkülhet. A Kaveri jövője a fejlesztőkön múlik, mind a Mantle, mind a heterogén architektúra szoftveres támogatást követel.

A korábbi bejelentésnek megfelelően mától megvásárolható az AMD Kaveri processzorgenerációja. Első körben három asztali csúcsmodell jelenik meg, az alacsonyabb kategóriás és noteszgépes lapkákra még várni kell. A mai nap híre, hogy a forgalmazás megkezdésével egyszerre a gyártó feloldotta a médiára vonatkozó titoktartási egyezséget, így végre látható, hogy milyen sebességre képes az AMD üdvöskéje.

A Kaveri műszaki újdonságairól írtunk már az AMD Hot Chips konferencián tett bejelentése kapcsán. Röviden: a Kaveriben mutatkozik be az AMD Bulldozer CPU-architektúrájának harmadik iterációja, a Steamroller, amely néhány ponton kiszélesíti a szűk keresztmetszeteket és hatékonyabbá teszi a végrehajtást, így azonos órajel mellett magasabb teljesítmény érhető el (nő az egy órajel alatt végrehajtott utasítások száma, az IPC). A Kaveri másik oldala a grafikus egység, itt drámaibb a változás, az igencsak veteránnak számító, VLIW4-es architektúráját váltja végre a GCN mikroarchitektúra. A legnagyobb dobás pedig a kettő közötti kapcsolatot érinti, a Kaverit övező hatalmas várakozást is ez indokolja: beérett ugyanis végre az ATI 2006-os felvásárlását indokló vízió, megszületett az első valóban heterogén processzor.

De hány magos?

A Kaveriben egyenértékű feldolgozóegységként van jelen a CPU és a GPU, így érdekes problémát vet fel a processzormagok számának meghatározása. Az AMD új definíciója szerint minden olyan egység magnak számít, amely HSA-képes, programozható és legalább egy process futtatására alkalmas a saját kontextusában és virtuális memóriáját használva, függetlenül az összes többi mag munkájától. Eszerint minden x86-os mag és minden GCN Compute Unit (CU) egy-egy magot jelent, így például a csúcsmodell négy, egyenként egy thread végrehajtására képes x86-os magja és 8 CU-ja együtt a definíció szerint 12 magos. Az AMD irányelve szerint a jövőben ezt a számot fogja hangsúlyozni, azonban előírás, hogy ezt követően kötelezően meg kell jelennie annak, hogy a magok közül hány CPU és hány GPU.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

A hUMA/HSA architektúra mellett a Kaveri bemutat még néhány különleges képességet, a processzoron ugyanis néhány fix funkciós áramkör is helyet kapott. Ezek egyike az AMD újabb videokártyáin már megtalálható TrueAudio funkció, amely a komplex hangfeldolgozást képes átvenni a CPU-tól. A Kaverivel elérhető a videodekódoló egység negyedik generációs kiadása, az UVD 4 is, amely elődjéhez képest új hibatűrő algoritmusokat kapott. Talán nagyobb előrelépés, hogy a videokódolásban segítő VCE (video coding engine) is szintet lépett, a kimenet szebb képet és alacsonyabb bitrátát eredményez, vezeték nélküli kijelző használata esetén pedig tisztább képet kapunk.

Teljesítmény?

A most bejelentett három modell között az A10-7850K jelenti a csúcsot 12 maggal (4 CPU+8 GPU), ezt követi az A10-7700K és az A8-7600 10-10 maggal (4+6-os konfigurációban). A csúcsmodell órajele 3,6-4 GHz (névleges és turbó), ami számottevő visszalépés az előző generációs A10-6800K 4,1-4,4 GHz-es adatához képest. Ez elsősorban az eltérő eljárásnak tudható be, míg a Richland a GlobalFoundries magas órajelre optimalizált 32 nanométeres gyártósorán készül, a Kaveri már a magas tranzisztorsűrűségű 28 nanométeres SHP node-ot használja. Ez utóbbi látványos eredményt hoz, a Kaveri 2,4 milliárd tranzisztort tartalmaz, szemben a Richland 1,3 milliárdjával - hajszállal kisebb lapkán.

Az AMD műszaki tudását dicséri, hogy az órajel relatív csökkenése ellenére a magasabb IPC kompenzálni tudja a kieső teljesítményt, így a Kaveri CPU-teljesítményben (azonos fogyasztás mellett) minimum a Richland sebességét hozza, de egyes forgatókönyvek alatt látványosan gyorsabb tud lenni. Ezzel együtt látszik, hogy a Steamroller sem tudja leküzdeni maradéktalanul a Bulldozer által hozott felépítés (két mag osztozik egy frontenden és egy lebegőpontos egységen) hátrányait és a Kaveri, a most elérhető csúcsmodell (A10-7850K) tisztán a processzort figyelembe véve egy hasonló órajelű, kétmagos Core i3 sebességét hozza.

A Kaverivel kapcsolatos nagy kérdés értelemszerűen a teljesítmény: mennyit hoz a konyhára az egyesített architektúra? Az AMD kitűzött célja játszható (30 fps) minőség nyújtása 1080p felbontás mellett. Ugyan játékonként erősen változó, hogy ehhez mennyire kell lehúzni a számítás- vagy memóriaintenzív minőségi beállításokat, az első tesztek és leírások szerint (AnandTech, Prohardver) ezt a célt sikerült elérni, valóban játszhatóak a Kaveri integrált grafikus vezérlőjén a Battlefield 4 és hasonlóan teljesítményigényes játékok.

Kiváló hír, hogy a processzor teljesítménye diszkrét videokártyával, Crossfire elrendezésben bővíthető, ez a jelenlegi kártyákkal nem, a jövőben azonban működésre bírható majd. Dual Graphics módban azonban már minden GCN-es kártyával képes tandemben dolgozni, de érdemes teljesítményben hasonló, R7-es sorozatú kártyát tenni a processzor mellé.

A játékok mellett az AMD az általánosabb számítási feladatok alatt is jelentős sebességnövekedést ígér, köszönhetően a magasan integrált GPU-nak. A problémát jelenleg a technológiát támogató szoftverek hiánya jelenti, de remélhetőleg az új architektúra támogatása hamarosan az elterjedtebb alkalmazásokban is megjelenik. A GCN-re már optimalizált benchmarkok szerint a Kaveri lenyűgöző teljesítményt nyújt OpenCL tesztek alatt, a technológiát nem támogató szoftvereket használva azonban beleszürkül a mezőnybe.

Szoftverre várva

A Kaveri jelenleg még életpályája kezdetén van, több szempontól is. Egyrészt a GCN architektúra bevezetése azt jelenti, hogy a processzor a jövőben ugyanúgy profitál a driverszintű optimalizációból, mint az AMD diszkrét grafikus kártyái, így a teljesítmény a jövőben akár számottevően is emelkedhet. Ugyanígy a szoftveres támogatáson múlik a TrueAudio és a fejlettebb videós egységek használata is.

Nem érdemes elfeledkezni arról sem, hogy a Kaveri teljes körű támogatást nyújt az AMD új grafikus API-jához, a Mantle-hez, a gyártó adatai szerint pedig extrém esetben akár háromszoros sebesség is elérhető a DirectX-hez képest, de a valós terhelést jelentő Battlefield 4 esetében is legalább 45 százalékos teljesítményjavulás várható - ha végre megjelenik a Mantle-támogatást bekapcsoló patch. Az API-t a közeljövőben játékok széles köre támogathatja, ami fontos előnyt jelenthet az AMD számára a játékra használt olcsóbb számítógépek piacán.

Végül érdemes megjegyezni, hogy a Kaveri sajnos visszafelé kompatibilitással nem rendelkezik, a processzorhoz mindenképp új alaplapot kell vásárolni. A processzorhoz FM2+ foglalatra van szükség, azonban a régi FM2+-os alaplapokban nem működik (a Trinity és Richland processzorok azonban kompatibilisek a Kaverihez készült alaplapokkal), így ha pénzszűkében vagyunk, akkor vehetünk előbb alaplapot, majd processzort.

Az AMD által ígért forradalomra most nem került sor, de ez nem a gyártó hibája. A piacon el kell terjednie az olyan szoftvereknek, amelyek tudnak kezdeni valamit a Kaveri vadonatúj heterogén architektúrájával és megfelelően, valóban 12 különálló magként tudják programozni a processzort. Ehhez hónapoknak, talán éveknek kell eltelni, az azonban látszik, hogy az AMD nem jár tévúton.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról