Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A tableteket is drágítja mostantól az Artisjus

Dojcsák Dániel, 2013. december 30. 13:20
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Csökkennek 2014-ben az Artisjus által beszedett, a zenei és filmes tartalmak szabad magánhasználatát lehetővé tévő üreshordozó jogdíjak, A karácsonykor bejelentett új díjszabás szerint több kategóriában módosul az adathordozók árába épített jogdíj, azonban új kategóriaként megjelenik a tablet is.

Az Artisjus ezúttal egy gazdasági elemzéssel támasztja alá szokásos éve jogdíj-korrekcióját. Idén először a szerzők, előadók és kiadók jogkezelői közösen készítettek kutatást arról, hogy milyen díjterhelés lehet indokolt Magyarországon, illetve arról, az alkalmazott tarifarendszer megfelelő-e a célok elérésére. A cél egyébként tömören annyi, hogy a társadalom által normálisként elfogadott magáncélú használat és másolás is jogosítás alá kerüljön, tehát a tartalomtulajdonosok hozzájussanak a hétköznapi felhasználás után is a jövedelmükhöz. Sokan persze vitatják, hogy a zenészeknek jogosan jár-e pénz azért, mert a lakosság letölti, másolja, nézi, hallgatja műveiket, valamint gyakran az újraelosztás és a jogdíjbeszedés módszerei is a kritika középpontjába kerülnek.

A viták egy része jogos is lehet, de a valóság az, hogy 1982 óta magyar jogszabály, 2001 óta pedig európai uniós irányelv rendelkezik arról, hogy ha egy ország szabaddá akarja tenni a zenei és filmes magánmásolásokat, akkor az alkotókat, kiadókat és előadókat kompenzálnia kell. Ennek különböző módjai lehetnek, a legkézenfekvőbb az, ha a jogdíjakat a társadalomban a magánfelhasználás jellegét figyelembe véve terítik szét, ami a legtöbb esetben a jogdíj adathordozók, illetve a kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába való beépítését jelenti.

Fizessen mindenki!

A magyar jogkezelő évről évre megvizsgálja, hogy a magáncélú másolásnak tekinthető tevékenységeket végző állampolgárok milyen termékkörön keresztül érhetőek el a legszélesebb körben, illetve a magáncélú másolatokat milyen eszközökön készítik el és használják többnyire. Az idei évben ennek a vizsgálatnak alapján került be a tablet, mint új kategória, amire 2014. január 1-jétől már a beépített háttértár mérete alapján jogdíjat kell fizetni. Az Artisjus szerint a tabletgép-tulajdonosok 93 százaléka rendszeresen végez olyan tevékenységet, amely szerzői jog által védett alkotás tartós másolásával, tárolásával jár.

A heves tiltakozás általában ott szokott kezdődni, hogy jól meghatározható csoportok vannak, akik biztosan nem végzik a feltételezett jogdíjköteles tevékenységeket. Korábban a memóriakártyák jogdíjterhelése miatt a fotósok, a CD-k, DVD-k miatt pedig a saját biztonsági mentéseiket készítő cégek tiltakoztak. Az optikai meghajtók esetében még mondhattuk, hogy az üres lemezek jelentős része a 2000-es évek derekán valóban zenei és filmes tartalmak kézműves terjesztésére szolgált, az okostelefonoknál és a tableteknél ez a teória már kevésbé védhető.

Főleg annak ismeretében, hogy a mobilos platformokon már hazánkban is elérhetőek reklámszponzorált, illetve havidíjas vagy darabonként fizetős zenei szolgáltatások, ezek terjedésével a háztáji warez természetszerűen visszaszorul. Így azonban egyre nagyobb fedés alakul ki azok között, akik az univerzális üreshordozó díj mellett duplán megfizetik a jogokat, hiszen a legális szolgáltatók szintén fizetnek jogdíjat, amelyeket az előfizetési díjakból vagy a reklámbevételekből gazdálkodnak ki.

Túl sok

A konfliktusokat valószínűleg az is okozza, hogy ez a díj nem egy elhanyagolható tétel, mind az optikai lemezek, mind a memóriakártyák esetében az ár szignifikáns részét teszik ki. Ugyanúgy a  tabletek után fizetendő jogdíj is viszonylag magas, egy 16 gigabájtos beépített tárhellyel rendelkező gép esetén 3360 forint. Ez egy drága iPad esetében még talán elfogadhatónak tűnhet, de egy olcsó androidos eszközt ennyi tárhellyel már 15-30 ezer forintért is meg lehet venni, ami azt jelenti, hogy a 27 százalék ÁFA mellé még gyakorlatilag lehet számolni egy 10 százalékos jogdíjat is. Egy 80 gigabájtnál nagyobb kapacitással rendelkező hordozható médialejátszó után 9351, egy ugyanilyen okostelefon után pedig 7200 forint jogdíj fizetendő. Az Artisjus gazdasági kutatása is belátja, hogy ugyan az összesített díjterhelés Magyarországon nem tekinthető magasnak, de a jogdíjrendszer kevés hordozótípust fed le, ezért fajlagosan magas lesz a fizetendő díj.

Ezt a hatást kívánja enyhíteni azzal a jogkezelő, hogy a mobiltelefonok és a set-top boxok esetében 30, illetve 20 százalékos díjcsökkentést hajt végre. Ez azonban porhintésnek tűnik, főleg a tabletek szintén magas díjtételei mellett. 2012-ben az Artisjus által beszedett, de több más jogkezelő számára is szétosztott üreshordozó jogdíj 3,6 milliárd forint volt.

A feszültség a díjcsökkentés ellenére biztosan tovább fog nőni, ugyanis egy háttérszolgáltatás nélkül, tisztán hardverként megvásárolható mp3-lejátszó esetében valóban életszerű volt, hogy azt a felhasználók másolt fájlokkal töltik fel, addig az okostelefonok és a tabletek esetében ez már egyre ritkább lesz. Valószínűleg kevesen fogják azzal fárasztani magukat, hogy zenéket töltsenek le, másoljanak át változatos forrásokból, amikor két kattintás távolságban elérhetőek a Google Play Music, Deezer, Spotify, YouTube és egyéb szolgáltatók ingyenes és fizetős ajánlatai. Ez esetekben azonban történik jogdíjfizetés, ráadásul a hang- és videótartalmakat lementeni, továbbmásolni, jogosulatlanul továbbhasználni üzemszerű használat mellett nem lehet. A jogdíjak pontos mértékéről, a beszedés és újraelosztás menetéről az Artisjus hivatalos oldalán lehet tájékozódni.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.