Szerző: Hlács Ferenc

2013. december 09. 15:34:00

Lehallgatási reformot sürgetnek az NSA-botrányban érintett cégek

A kormányzati megfigyelés szabályozását sürgetik az NSA-botrányban érintett vállalatok. Az Apple, a Facebook, a Google, Microsoft, a Yahoo és társaik szerint átfogó nemzetközi reformra van szükség, ami szigorú kereteket ad a hatóságok lehallgatási és adatgyűjtési tevékenységének.

HIRDETÉS

Összefogással akarják mérsékeltebb keretek közé szorítani a kormányzatok online adatgyűjtését az internetes óriásvállalatok. A Global Government Surveillance Reform névre hallgató kezdeményezésben az AOL, a Facebook, a Google, a LinkedIn, a Microsoft, az Apple, a Twitter és a Yahoo is részt vesz. A cégek nyílt levélben fordultak Washingtonhoz, szerintük az egyes országoknak újra kell értékelni megfigyelési gyakorlataikat és az azokat övező jogszabályokat. Noha egyetértenek abban, hogy az egyes országoknak biztosítaniuk kell polgáraik biztonságát, a jelenlegi módszereik reformra szorulnak, állítják.

Az Egyesült Államok Edward Snowden volt amerikai hírszerzési alkalmazott által kiszivárogtatott megfigyelési tevékenysége nemzetközi botrányt kavart, amelynek középpontjában az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) állt. A hatóság állítólag egy PRISM fedőnevű program keretében a szerzett meg változatos adatokat webes szolgáltatások felhasználóiról, noha a korábban vélt milliós nagyságrend szerint “csak” tízezrekről lehetett szó. Az amerikai kormány igyekezett lesöpörni a vádakat, állítása szerint csak törvényes keretek között zajlott adatgyűjtés - máig nem derült ki minden a nagy felháborodást kiváltó programról, amely azóta sem csillapodott le teljesen.

Öt elvárás a kormányzatok felé

A fenti vállalatok arra kérik a kormányzatokat, hogy hozzanak létre olyan szabályozást, amely tiszteletben tartja a szólásszabadságot és a magánéletet és jól meghatározott, transzparens keretek közé helyezi hírszerzési és a bűnüldözési gyakorlatokat. A cégek öt pontban fogalmazták meg a szükségesnek vélt intézkedéseket.

Az első, a kormányzatok jogkörének korlátozása a felhasználói adatok begyűjtése kapcsán. Az egyes kormányoknak ésszerű határok közé kell helyezni az olyan intézkedéseket, amelyekkel a szolgáltatókat a felhasználói adatok kiadására kötelezik. Meg kell találni az egyensúlyt az emberek magánélethez való joga, és az olyan esetek között, amikor valóban indokolt az adatok kiszolgáltatása. Az internetbe vetett bizalmat csak így lehet megőrizni - vagy inkább visszaállítani, érvelnek a webes szolgáltatók. Emellett a hatóságoknak csak adott felhasználók megfigyelését kellene engedélyezni, az online kommunikáció tömeges követése helyett.

A második pont, amelyet a vállalatok meghatároztak a felügyelet és számonkérhetőség kérdését taglalja. Ez alapján a hírszerző ügynökségek csak világos jogi szabályok alapján gyűjthetnének információkat, és időről időre szigorú ellenőrzés alá vetnék a végrehajtó erőket. Az ilyen ellenőrző bizottságok minden esetben függetlenek kell legyenek az ajánlás szerint.

A harmadik elvárás a kormányzatok követeléseinek átláthatósága. Eszerint a hatóságoknak lehetővé kellene tenni a vállalatok számára, hogy nyilvánosságra hozzák a hozzájuk beérkező, a felhasználói adatok átadására vonatkozó felhívások számát és jellegét, valamint maguknak a kormányzatoknak is azonnal közzé kellene tenniük az ilyen felszólításokat.

A negyedik pontban az információ szabad áramlásának tiszteletben tartására térnek ki a cégek. Indoklásuk szerint a 21. században elengedhetetlen, hogy az adatfolyamokat ne szakítsák meg az országhatárok, így minden kormánynak lehetővé kellene tennie a jogszerűen elérhető információk továbbítását, illetve a határokon túl tárolt adatokhoz történő hozzáférést. Az országoknak továbbá a vállalatok szerint nem szabadna arra kötelezni egyes szolgáltatókat, hogy határaikon belül is rendelkezzenek infrastruktúrával.

Utolsóként a különböző kormányzatok közötti konfliktusok elkerülésére térnek ki a reform hívei. A cégek szerint az egymással ellentétes szabályozások megelőzése érdekében kiterjedt, szigorú és transzparens keretekre van szükség, amelyek a jogszerű adatkérelmeket a különböző országok igazságszolgáltatási szervei között is lehetővé teszik. Ha mégis egymásba ütköző törvények jönnének létre, akkor a kormányzatoknak közösen kell megoldást találniuk.

Az NSA évtizedeken át aláásta az online biztonságot

A reformot követelő vállalatok bár világszinten szólítanak fel a szabályozások újragondolására, elsősorban az Egyesült Államokat kérik, hogy járjon elől jó példával. Az USA nemzetközi megítélésének valóban jót tenne, ha megfogadná a cégek tanácsát, különösen az NSA nyáron napvilágot látott tevékenysége után. A Nemzetbiztonsági Hivatal nemcsak megfigyelte saját és más országok állampolgárait, de évtizedek óta azon igyekezett, hogy gyengítse a mára széles körben elterjedt biztonsági szabványokat és backdoorokat helyezzen el széles körben használt szoftverekben.

A vállalatok Washingtonhoz intézett nyílt levelükben világszerte reformokat sürgetnek, és hangsúlyozzák, hogy mindent megtesznek, hogy felhasználóik adatait biztonságban tartsák, továbbá ellenállnak a kormányzati adatkérelmeknek is. Némileg ironikusan hathat, hogy olyan cégek szólalnak fel a tömeges adatgyűjtés ellen mint a Google, amely maga is komoly adatbányászatot folytat - amiért többször támadták is a vállalatot - valamint, hogy az adatszolgáltatás a vállalatok részéről sok esetben önkéntes volt.

a címlapról