Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Mennyit keres egy rendszergazda?

Gálffy Csaba, 2013. november 21. 09:20
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Elsődleges feladatkör, tapasztalat, végzettség - ezek a rendszergazda fizetését nagyban meghatározó változók a HWSW kiadó, a Microsoft és az FSF.hu Alapítvány által készített közös online felmérés szerint.

Kimerítő kérdéssornak vetettük alá nyár elején az üzemeltetőket a HWSW kiadó (HWSW.hu, HUP.hu), a Microsoft és az FSF.hu Alapítvány közös online felmérésében - a kutatás 918 fő részvételével zajlott, az adatfelvétel 2013 júniusában folyt, a válaszadók a HWSW-n, a HUP-on, illetve a Microsoft hírlevelében találkozhattak a kitöltésre való felhívással. Az adatok feldolgozása elkészült, az első cikkünkben a mindenkit érdeklő legérdekesebb témával foglalkozunk: mennyit és miért annyit keres egy rendszergazda. Bár a kapott adatok nem reprezentatívak a magyarországi rendszergazdákra nézve, a számos kitöltő és a viszonylag széles merítés miatt a jövedelemmel kapcsolatos következtetések nagy valószínűséggel általánosíthatóak.

Az első grafikonon rögtön a mennyit kérdésére adott válaszokat látjuk, a kutatásban résztvevők több mint fele keres 200 ezer forint fölött havonta, beleértve az összes juttatást. A legtöbben 200-300 ezer forint között keresnek. A válasz a résztvevő nettó havi átlagos jövedelmét jelenti, béren kívüli juttatásokat is beleértve, a válaszadás opcionális volt.

Nagy cégeknél jobban lehet keresni - legalábbis erre lehet következtetni a kutatás során összegyűjtött adatokból. Eszerint ahogy egyre nagyobb a cég, úgy egyre emelkedik a magas jövedelműek aránya és zsugorodik a kis fizetéssel rendelkezőké. A trend az 1-5 fős cégektől az 1000-nél is több alkalmazottal (nem csak IT-sel) bíró cégek között gyakorlatilag folytonos. Az egyetlen kiugrást az 50-250 fős cégek jelentik, ahol sejtésünk szerint megjelenik a többszintű IT, a mindenes, magas fizetésű informatikus helyett több, egy-egy részterületre koncentráló alkalmazott dolgozhat.

Mivel foglalkozol?

A látványos eltérések vannak az egyes feladatkörök között a havi bért tekintve. A résztvevőktől megkérdeztük, hogy mely kategóriát érzik elsődleges feladatkörüknek a cégnél, és eszerint összehasonlítottuk a kereseteket. Míg a támogatás messze a leggyengébben fizető IT-munkakör, a vezetői feladatok, a menedzsment (nem meglepő módon) az ellenkező, legjobban fizetett pólust jelenti. A két véglet között helyezkedik a szerverüzemeltetés, szoftverfejlesztés és rendszertervezés, érdekes módon ez utóbbi csoport sem keres érdemben többet, mint az üzemeltetők vagy a fejlesztők.

Míg a támogatásban dolgozók 65 százaléka keres 200 ezer forint alatt, ez az arány a többi feladatkörben 40 százalék vagy alacsonyabb. A menedzsment szintet elérők esetében a fizetések látványosan megugranak, a 400 ezer forint havi jövedelem fölé a válaszadóink 40 százaléka került.

Szoftveres környezet?

Rákérdeztünk a kérdőívben arra is, hogy milyen szoftverkörnyezettel dolgoznak üzemeltetőink napi munkájuk során, majd ezt is összevetettük a jövedelemre adott válasszal. A messze legnépszerűbb két környezet a Microsoft (Windows) és a Linux, ennek megfelelően az ezzel dolgozó mérnökök is pontosan úgy keresnek, mint az átlag. Ez viszonylag új szituáció, a felmérés adatai szerint ma már Magyarországon a Linux üzemeltetéséhez szükséges tudás sem számít egzotikusnak, a Linux rendszergazdák szempontjából pedig ez azt jelenti, hogy a Windowshoz értő társaikhoz képes nem számíthatnak magasabb bérekre.

A vállalat szempontjából is fontos következmény ez, bérköltség szempontjából ugyanis a Linux sem drágább már, mint a Windows (feltételezve, hogy ugyanannyi szakembert igényel mindkettő üzemeltetése). A kereseti listán élesen elválnak az igazán különleges környezettel dolgozók, a UNIX, a Cisco vagy VMware termékekkel foglalkozó rendszergazdák az átlagnál sokkal jobban keresnek. A legvastagabb borítékot hónap végén a UNIX-üzemeltetők viszik haza, nem meglepő módon az egyre ritkább rendszerhez lehet a legnehezebben jó szakembert találni.

És a tapasztalat.

A kereset természetesen a szakmai tapasztalattal is összefügg, a jövedelmi kategóriákban mérhető átlagos szakmai tapasztalat szépen emelkedő tendenciát mutat. Ez nem jelent a két változó között közvetlen összefüggést, több munkával eltöltött idő nem "okoz" automatikusan magasabb bért, de a jobban keresők között egyértelműen többen vannak idősebbek, a 100 ezer forint alatti fizetéssel rendelkezők átlagos szakmai tapasztalata majdnem 12 év, míg a 200-300 ezer forint között keresőké szinte 16.

A szakmai tapasztalat mellett az iskolai végzettség foka is meghatározó a munkavállaló keresetében, a szakképesítéssel rendelkezőkhöz képest a szakirányú felsőfokú végzettségűek látványosan jobban keresnek, különösen a legfelső fizetési kategóriákban teljesítenek jobban a műszakit végzettek, e két véglethez képest pedig középső pozíciót foglalnak el az egyetemi diplomával rendelkező, de nem műszaki végzettségűek. Meglepően jó fizetésről számoltak be ugyanakkor azok, akik csak érettségivel rendelkeznek, ebben azok is benne vannak, akik még egyetemre járnak és mellette dolgoznak, illetve azok is, akik nem fejeztek be egyetemet, helyette rögtön szakmai karriert kezdtek és mára elég magasra küzdötték magukat.

A kutatás eredményeiről szóló beszámoló teljes terjedelmében itt érhető el, ebből az is megtudható, hogy hányan használnak okostelefont és milyen arányban vallják magukat a szabad szoftverek hívének.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.