Szerző: Bodnár Ádám

2013. november 11. 13:11

Saját processzormagot tervez a Samsung is

A koreai IT Today szerint finisbe ért az Exynos 6 fejlesztése. A Samsung következő generációs rendszerchipje még az ARM-tól licencelt magokra épül, ezt követően azonban saját architektúrára áll át a vállalat.

Még az ARM-tól licencelt 64 bites magokra épül a Samsung Exynos 6, ezt követően azonban a vállalat is elkezdi saját fejlesztésű processzormagok alkalmazását, rálépve a Qualcomm és az Apple által kitaposott útra.

Így vált 64 bitre a Samsung

A Cortex-A57 és A53 az ARM első, saját fejlesztésű 64 bites processzormagja, a vállalat még 2012 októberében jelentette be őket. Mindkét mag az ARMv8 utasításkészlet-architektúrára épül, amely az ARMv7 64 bites kibővítésének is felfogható: az ARM hozzáadta a 64 bites végrehajtáshoz szükséges komponenseket, például a 64 bites általános célú regisztereket, veremmutatót és utasításszámlálót. Emellett bekerült az ARMv7 NEON SIMD utasításkészlet, illetve kriptográfiai műveleteket gyorsító utasításokat is kapott az ARMv8. Az utasításkészlet-architektúra megtartotta a teljes visszamenőleges kompatibilitást a 32 bites ARMv7 "A-profile" architektúrával, így a korábban megírt szoftverek változtatás nélkül futnak - hasonlóan az AMD-féle x86-64 kiterjesztéshez.

Az Atlas kódnevű Cortex-A57 a legnagyobb teljesítményű eszközökbe, például csúcskategóriás telefonokba, tabletekbe, vagy akár szerverekbe szánt 64 bites magja az ARM-nak, és a jelenlegi csúcsmodell Cortex-A15 leszármazottjának tekinthető. Az Apollo néven fejlesztett Cortex-A53 ezzel szemben az ARMv7-alapú Cortex-A7 továbbfejlesztésével jött létre és kifejezetten az energiahatékonyság volt a tervezők fő célja. Az ARM big.LITTLE koncepciója alapján az A57 és A53 magok vegyesen is alkalmazhatók egy chipen belül, a nagy teljesítményű és kis fogyasztású magok közül éppen azok lehetnének aktívak, amelyekre szükség van - a jelenlegi információk szerint így működik majd az Exynos 6 is.

Az első 64 bites ARM processzort az Apple mutatta be az iPhone 5s-ben. A 64 bites felépítés egy okostelefonban jelenleg nem sok előnnyel kecsegtet, a megcímezhető memória korlátjába még valószínűleg évekig nem futnak bele az alkalmazások. Egy tablet esetében azonban hamarabb eljöhet az idő, amikor 4 gigabájt operatív tár általánosan elterjed - a Samsungnak már most vannak olyan tabetjei (pl. a szeptemberben bemutatott új Galaxy Note 10.1), amelyek 3 gigabájt rendszermemóriát tartalmaznak. A 64 bites ARM magokra leginkább szerveralkalmazások alatt van szükség, ahol korlátot jelenthet a memóriacímzés - egyelőre azonban nincs hír arról, hogy az Apple vagy éppen a Samsung betörni készülne az ARM-alapú szerverek szegmensébe.

 

Jöhetnek a saját fejlesztésű magok

A Samsung nem csak 64 bitre vált a következő generációs rendszerchipjében, a vállalat megkezdte egy saját processzorarchitektúra kidolgozását is. Az ARMv8 ISA-t természetesen az ARM-tól licencelné a vállalat, azonban nem a bárki számára hozzáférhető referenciamagot, hanem saját magot építene köré - a hírek szerint ehhez többek között az AMD-től igazolt le olyan chiptervező mérnököket a koreai cég, akik korábban a Bobcat és Jaguar magokon dolgoztak.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A legnagyobb okostelefonos chipgyártó, a Qualcomm már régóta saját fejlesztésű magokat alkalmaz a Snapdragonokban, illetve egy ideje az Apple is, amely az A6 rendszerchipben váltott saját magokra az ARM Cortexek helyett. Az NVIDIA-nak is vannak ilyen erőfeszítései, a Denver kódnevű projektről azonban évek óta semmit sem lehet hallani, a legfrissebb hírek szerint 2015-ben számíthatunk az első saját fejlesztésű NVIDIA processzormag megjelenésére.

A saját fejlesztésű magok előnye, hogy a mérnökök a megcélzott feladatokhoz tudják őket szabni, valamint a processzor könnyebben igazítható a felhasznált gyártástechnológiához is. Emellett természetesen a piacon differenciáló tényezőt jelentenek, egy adott gyártástechnológiai generáción belül például magasabb teljesítményt érhető el velük például. A Samsung a saját fejlesztésű processzormagokat később akár licencelhetővé is tenné más gyártók számára.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról