Duplázott a Deezer
A francia streaming zenei szolgáltató, a Deezer szorosan ott lohol skandináv társa, a Spotify nyomában. A piac alapvető példaképének számító Spotify folyamatosan küzd az üzleti modelljével, ami recseg-ropog a vállalat alatt, minél több előfizetője van, annál veszteségesebb.
A Deezer ezzel szemben eltérő ügyfélszerzési taktikával sokkal tisztább ügyfélbázist épít és az elmúlt év során kétszeresére növelte a fizetős ügyfelek számát. Ez azt jelenti, hogy jelenleg már 5 millió aktív havidíjas felhasználója van a Deezernek, ami csak 1 millióval kevesebb, mint a rivális Spotifyé.
Az ötmilliós előfizetői létszámhoz tartozik még 7 milliós ingyenes aktív felhasználó, de úgy fest, hogy az arány sokkal egészségesebb, mint a Spotify esetében. A katalógusok nagyjából hasonlóak, a Deezernél is körülbelül 30 millió zeneszám érhető el, a különbség leginkább abban van, hogy a Deezer egy azonnali globális stratégiát követ, nem korlátozza magát csak az ígéretes célpiacokra. Továbbá a Deezer 25 mobiloperátorral és internetszolgáltatóval tart fent partneri kapcsolatot, amivel az olyan országokban is sikeresen tud értékesíteni, ahol egyébként nagyon kicsi lenne az érdeklődés az előfizetéses zenére.
Ilyen partnerség keretében van a Telenor Magyarország kínálatában is bizonyos díjcsomagok mellé választható extraként Deezer Prémium+ előfizetés. Ezt a magyar szolgáltató 1390 forintra árazta be, ami alacsonyabb, mint a 2099 forintos hivatalos listaár, amin bárki más megvásárolhatja a szolgáltatást itthonról. Sajnos a Deezer nem publikál regionális adatokat, illetve a Telenor is titokként kezeli, hogy hány hazai Deezer előfizetőről tudnak, így megítélni sem lehet, hogy hazánkban milyen ritmusban terjed ez az üzleti modell.
Homályos statisztikák
A Deezer egy múlt heti londoni sajtótájékoztatón közölte, hogy az idei 2,5 millió előfizetős növekedést senki más nem tudta még produkálni a piacon, ráadásul a Deezer ezt az Egyesült Államokon kívül csinálta meg, s nem az ottani fejlett piacon. A cég hangsúlyozza, hogy ezt a tempót főként a fent említett mobilszolgáltatós megegyezések mozgatják, s főként azok az országok jelentenek sikert, ahol nem csak egyszerű továbbértékesítési megállapodás jött létre, hanem díjcsomagokba ágyazva jelent meg a zeneszolgáltatás.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Ez egyébként egy kissé homályossá teszi a teljes képet, hiszen itt is komoly arányban lehetnek az ál-aktív felhasználók, akik a díjcsomag más opciói miatt rendelik meg azt az előfizetést, de a kiegészítő extra szolgáltatást már nem használják. Ez a Deezer számára kényelmes, hiszen az operátornak, mint nagykereskedőnek volumenben ad el licenceket, így az értékesítés költségei is alacsonyabbak. Másrészt a passzív felhasználók után ugyan érkezik bevétel, de azok nem hallgatnak zenét, így jogdíjfizetési kötelezettség nincs. Mivel mindkét fél hallgat, ezért elképzelésünk sem lehet, hogy az 5 millió fizető felhasználó közül mennyi az operátoron keresztül szerződött, illetve mennyi az, ami csak fizet, de valójában nem fogyaszt zenét.
A konkurens Spotifynál az aktív felhasználók száma 24 millió, ami éppen kétszerese a Deezer közönségének, viszont a fizető ügyfelekből alig 6 millió van. Ez ráadásul márciusi adat, a szolgáltató azóta nem tett közzé frissebb információkat, ami azt sejteti, hogy nem túl rózsás a helyzet, az arány továbbra sem javult. Az Apple iTunes Radio szolgáltatása, ami szintén ebbe a körbe tartozik egy hónappal az indulása után számolt be 20 millió felhasználóról.