Szerző: Hlács Ferenc

2013. október 11. 10:31

Multitouch "csomagolópapír" az MIT kutatóitól

Hajlítható és tetszőlegesen méretre vágható multitouch felületet mutattak be az MIT Media Lab és a Max Planck Intézet kutatói. A lap a hasonló eszközöktől eltérő, csillag topológiájú érzékelőhálót használ, így a szenzorok akkor is működőképesek maradnak, ha a körülöttük lévők károsodnak.

Csaknem bármilyen felületet érintésérzékennyé tehet az MIT Media Lab és a Max Planck Intézet közösen kifejlesztett érzékelőlapja. A szenzorrendszer érdekessége, hogy akkor is működőképes marad, ha összehajtják vagy akár darabokat vágnak ki belőle. A hagyományos multitouch érzékelőket hálóként terítik ki, és amennyiben annak bármely eleme megsérül, körülötte több szenzor is érzéketlenné válik. Az új kapacitív rendszer ezzel ellentétben csillagszerűen rendezi el a szenzorrács elemeit, középen a csatlakozóval, így míg utóbbi nem károsodik, addig a teljes felületből tetszőleges mennyiség vágható le, és mindaddig használható marad, amíg találunk rajta érzékelőt.

A kiszabott darab nagyságán kívül annak formája is tetszőleges lehet, a szenzorokat ugyanis redundáns vezetékek kötik a középen elhelyezett csatlakozóhoz. Ez azt jelenti, hogy egy-egy érzékelőhöz több vezeték is kapcsolódik, vagyis több, egymást átfedő csillag topológia szerint elrendezett háló köti őket a központi elemhez. Így a lapból bármilyen konkáv, vagy konvex forma kivágható, hiszen egy szenzort átvágva a fennmaradó fele, amelyhez még csatlakozik vezeték továbbra is használható marad.

05:08
 

A Cuttable Multi-touch Sensor (UIST 2013)

Még több videó

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

A technológiával gyakorlatilag bármilyen tárgy érintésérzékennyé tehető, ráadásul nem csak kiemelkedő műszaki felszereltségű környezetben hanem akár a háztartásban is: a felhasználóknak - elviekben - elég a méretre vágott lapokkal “becsomagolni” a multitouch képességekkel felruházandó ingóságot. De természetesen a gyártók is profitálhatnak a hajtható-vágható rendszerből, azzal ugyanis egyszerűen megoldható, hogy termékeik olyan részei is vezérlő felületekké váljanak mint például az egyre terjedő okosórák szíja, vagy az okostelefonok manapság egyre nagyobb méretű, többnyire kihasználatlan hátlapja.

A hajtogatható és vágható multitouch lap azonban egyelőre korai prototípus fázisban van, így nem érdemes a közeljövőben számítani a megjelenésére. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy a mára a mindennapok részét képező érintésérzékeny felületek - legyen szó az okostelefonok, tabletek vagy egyre több laptop és PC kijelzőjéről - tudnak még hova fejlődni. De nem csak az MIT Media Lab és a Max Planck Intézetek eredményei értendők ezalatt, hiszen a napokban láthattuk az első, igaz a technológiai demonstráción kívül hasznos funkciót nem nagyon mutató, hajlított kijelzős okostelefont is. Az érintésvezérlés továbbá a jövőben a képi mellett tapintható visszajelzést is kaphat, a Bristoli Egyetem kutatói által kifejlesztett ultrahangos technológiának köszönhetően.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról