Fordított áfafizetés jöhet az informatikában

A gazdaság kifehérítése és az adóbevételek növelése érdekében bevezetné a számítástechnikai kereskedelemben a fordított áfafizetést a kormány. A "fordított áfa" konstrukcióban a forgalmi adót nem a termék eladója, hanem a vevő vallja be és fizeti, közvetlenül az állam felé. A hazai informatikai piac esetében ez azt jelentené, a termékek "áfa nélkül" utaznak az értékesítési láncon, a bevallási és befizetési kötelezettség pedig a kiskereskedőnél keletkezne. A kormányzat várakozásai szerint a fordított áfa révén a tisztességes kereskedők előnybe kerülnek a csalókkal szemben, és nőnek az áfabevételek.

A végfelhasználók, fogyasztók ebből feltételezhetően csak a némileg magasabb árakat fogják észlelni, ahogy az irreálisan olcsó "áfacsalt" informatikai termékek kiszorulnak a magyar piacról. Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakértője a HWSW-nek ugyanakkor elmondta, jelentős áremelkedéstől nem kell tartani, az áfacsalás segítségével megszerzett haszon eddig sem került a végfelhasználókhoz, az a csalókat gazdagította. Az áfacsaló cégek pont annyira alacsony áron kínálták a termékeiket, amelyeket a tisztességes utat, hivatalos disztribúciós csatornákat igénybe vevő kereskedők már nem tudtak tartani.

"Jobban megéri a vasat pörgetni, mint eladni"

A kis méretű, ezért olcsón szállítható, de nagy értékű informatikai eszközök jó táptalajt biztosítanak az áfacsalásoknak. A kereskedői árrés ezeken a termékeken nagyon pici, mindössze pár százalékos, az áfakulcs pedig magas. A csalásnak is van költsége természetesen, de minél magasabb az áfakulcs, annál jobban megéri csalni. „Jobban megéri a vasat pörgetni, mint eladni” – fogalmazott egy, a hazai piaci viszonyokat jól ismerő forrásunk. A probléma már hazánk EU-ba lépése előtt is fennállt, a csatlakozással azonban eszkalálódott, mivel az Unión belül az export áfamentessé vált - az exportált áru áfája akkor adódik a termék árához, amikor azt az importáló országban eladják (az adót azonban a csalók nem fizetik be).

Az áfacsalások két nagy csoportra oszthatók, az informatikai piacon az adó visszaigénylésével kapcsolatos műveletek terjedtek el széles körben. Gyakori forgatókönyv a fiktív export, illetve a "hiányzó kereskedő". Az előbbi esetben az eladó látszólag lebonyolítja az exportot, nullás áfakulcsot alkalmazva a kivitelre, miközben adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire - közben a termékeket a belpiacon értékesíti számla nélkül. Van, hogy az exportra valóban sor kerül, de a dokumentumokban a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel.

Az áfacsalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő", más néven "pörgetés”, ami nem csak az informatikában, hanem más iparágakban (például a mezőgazdaságban) is ismert, elterjedt. Itt fiktív tranzakciók egész sora keletkezik, piaci árakkal, de gyakran tényleges termék nélkül. A tranzakciók értéke óriásira dagad a (csak papíron létező) értékesítések során, majd a lánc végén álló cég jelentős összegű áfát igényel vissza. Ez még azelőtt befolyik, hogy a NAV számára nyilvánvalóvá válna, hogy van egy fantomcég a láncban, amely viszont nem fizetett áfát. Hasonló megoldás, amikor az áfafizetési kötelezettség egy fizetésképtelen cégnél keletkezik, amit vagyon nélküli személyek, például hajléktalanok nevére írnak.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Magyarországon komplett iparág épült ki az informatikai termékek áfacsalására, ennek következtében bizonyos termékkategóriákban irreálisan alacsonnyá váltak az árak is. Tipikus példa a processzoroké, amelyek a hazai boltokban jellemzően pont "egy áfányival" kerülnek többe, mint a gyártók weboldalán feltüntetett, ezer darabos rendelés esetén érvényes nagykereskedelmi ár. Aligha hihető, hogy a hazai piacra ezek úgy jutnak el, hogy azon a szállítási és értékesítési láncban senkinek semmilyen nyeresége nem keletkezik. Nyilvánvalóan nem erről van szó.

Az eladott processzorok 90 százaléka áfacsalt

Az IVSZ által korábban elvégzett, és a kormány hatástanulmányában is szereplő, kereskedői becsléseken alapuló adatok szerint a processzorok esetében az áfacsalt termékek aránya a hazai kereskedelemben 90 százalék körüli, az egyéb komponensek (pl. alaplap, monitor) esetében 35-40 százalékos, és hasonló arányt mutatnak a dobozos szoftverek is. Ezek éves szinten több mint 20 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentenek az államnak, a kormányzat reményei szerint a fordított áfa bevezetése éves szinten legalább ennyivel növelhetné az államkasszába befolyó áfa összegét.

Úgy tudjuk, 2007-ben már volt törekvés a fordított áfa bevezetésére az informatikai szektorban, azonban a negatív hatásoktól való félelem miatt az akkori kormányzat végül letett róla. Ugyanis a HWSW által megkérdezett egyik kereskedő szerint a fordított áfa bevezetése legalább annyi problémát vet fel, mint amennyit megold. Eddig az áfacsaláshoz szükség volt valamennyi nyelvtudásra és kezdőtőkére, a külföldről „nettó áron” behozott termékeknek pedig nyoma volt az EU Intrastat rendszerében, amelyen keresztül a NAV is nyomon követhette a legnagyobb ügyleteket, a nagy értékű termékbehozatalok után be nem fizetett áfa pedig gyanút keltett.

A fordított áfa bevezetése után a csaláshoz nem lesz szükséges nyelvtudás, helyismeret vagy nagy tőke: bárki bemehet a nagykerekhez és nettó áron vásárolhat, aztán hogy az adót ki fizeti meg, már legyen a NAV dolga. A cégek bejegyzésekor tevékenységek széles körét jelentik be (hogy a később esetleg szükséges módosítások adminisztrációs terheit elkerüljék), ezért soknak papíron profilja a számítástechnikai kiskereskedelem is. Ebből fakadóan a nagykereskedőknél viszonteladói szerepkörben is felléphetnek és a fordított áfa bevezetése esetén nettó áron vásárolhatnak. A belföldön, nettó áron megvásárolt termék pedig ugyanúgy visszaélésre ad lehetőséget mint az EU-s import.

„Eddig kevesen csaltak, de nagy értékben, mostantól azonban ezt bárki megteheti, a NAV pedig nem tudja az összes céget ellenőrizni. És mindenkinek lesz egy ismerőse, aki elmondja, mi az okosság” – mondta egy, a HWSW által megszólaltatott kereskedő. A szintén fordított áfával működő építőiparban jelenleg egy adószám és cégnév kell csupán a nettóért vásárláshoz, a nagykereskedőknek pedig az az érdeke, hogy a legtöbb vásárlót kiszolgálják, hiszen a piacon köztük is verseny van. A szükséges feltételeket persze lehet szigorítani, a túlzott szigor azonban működésképtelenné tehetné az egész rendszert.

Az alacsonyabb áfakulcs lenne a megoldás?

Az informatikai termékekre alkalmazható legkisebb áfakulcs az Unióban 15 százalék. A 20 százalékos áfakulcs bevezetésekor szinte teljesen kifehéredett a hazai számítástechnikai piac, mert kevéssé érte meg csalni, az adókulcs megemelésekor azonban a korábban elért eredmények semmivé foszlottak, mondta egy, a hazai piacot ismerő forrásunk. Úgy tudjuk, a Magyarországon eladott PC-processzorok közül tízből kilenc korábban hivatalos csatornán keresztül került a piacra, az áfaemelést követően azonban ez az arány egy éven belül (!) megfordult, ma már a processzorok 90 százaléka "áfacsalt".

Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy Magyarországon a teljes piacnál legalább egy nagyságrenddel nagyobb értékű számítástechnikai termék „pörög”. A csalók a valós áruforgalmat jelentősen meghaladó mennyiségre jelentenek be exportot és igényelnek vissza áfát. Ezért az állam számára a számítástechnikai kereskedelem veszteséges is lehet az áfa szintjén, elképzelhető, hogy kevesebb az áfabefizetés, mint amennyi a visszaigénylés. "Elfajult esetben még nullás áfakulccsal is jobban járnánk" - fogalmazott egy forrásunk.

A lapunk által megkérdezett kereskedők szerint a fordított áfánál sokkal hatásosabb lenne a számítástechnikai piac kifehérítésére az alacsonyabb áfakulcs alkalmazása. Amennyiben Magyarországon 15 százalék közelébe csökkenne a számítástechnikai termékek áfája, nem csak a hazai piac fehéredne ki villámgyorsan, hanem az egész Unió számára vonzóak lehetnének a hazai üzletek, webshopok, külföldről is megérné itt vásárolni, ami a magyar kereskedők számára további bevételeket generálna. Az áfakulcs csökkenéséből adódó adóbevétel-kiesést pedig kompenzálni lehetne a gépjárműpiacon már bevezetett módszerrel: ahogy az autók esetében, a számítástechnikai termékek esetében sem igényelhetnék vissza az áfát azok a cégek, amelyek saját használatra vásárolnak.

A kormány számára készült hatástanulmány is számos érvet sorol fel az áfakulcs csökkentése mellett, mindazonáltal megállapítja, hogy az "a jelenlegi kormányzati törekvésekkel [...] ellentétes".