Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Dupla bevétel mellett rekord veszteség a Spotify-nál

Dojcsák Dániel, 2013. augusztus 02. 12:24
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Spotify erősen próbálkozik, hogy egy fenntartható és jól működő, a felhasználóknak és a zenészeknek is kényelmes disztribúciós rendszert építsen ki, de az üzleti modell recseg-ropog a jogdíjfizetéssel kapcsolatos megállapodások és kötelezettségek súlya alatt.

Daniel Ek, a Spotify társalapítója azt nyilatkozta egy interjúban, hogy a cégnek sikerült javítani a bevételek és a jogdíjkifizetések közti rés állapotán, ami azt bizonyítja, hogy az üzleti modell sikeres. A kijelentés kissé optimista, ugyanis az előfizetési díjakból és hirdetésekből származó bevételek növekedtek ugyan, de a cég mégis veszteséges maradt, sőt a veszteség növekedett is, annak ellenére, hogy az árbevétel megduplázódott 2011 óta.

Az online zenei streaming piac ma már erősen telített, de a Spotify továbbra is a meghatározó és legnagyobb szereplő a területen. A cég felhasználói bázisa a 2011-es amerikai piacralépés óta meredek emelkedésben van, de mivel minden alkalommal, amikor egy felhasználó elindít egy számot, a Spotify-nak fizetnie is kell, a gyors növekedés, az ingyenes, reklámszponzorált felhasználók tömegével együtt egyre nagyobb veszteségeket generál.

Javuló arányok

A szolgáltatás 2011-es amerikai debütálásakor egymillió előfizetéses felhasználóra jutott 6,7 millió aktív ingyenes felhasználó, ami egy nagyon egészségtelen és fenntarthatatlan arány volt. 2013 márciusára az aktív felhasználók száma 24 millióra nőtt, amiből 6 millióan előfizetők, 18 millióan pedig az ingyenes, időben mostanra erősen korlátos verziót használják. Az arány ugyan már sokkal jobb, de még ez is kevés volt a nyereségessé váláshoz, valószínűleg azért is, mert a fizetős felhasználók is csupán 5 vagy 10 dollárt fizetnek, viszont ha tényleg aktívan használják, akkor a korábban említett átlagos számonkénti 1 centes jogdíjköltséggel napi 30 szám meghallgatásával ki lehet meríteni a befizetést csak jogdíjból, a működési és bérköltségekről pedig még szó sem volt.

Az eredmény természetesen lesújtó, a 2012-es pénzügyi eredményeit szerdán publikáló cég ugyan árbevételét 190,4 millió euróról 434,7 millióra növelte, ami több mint kétszeres növekedés egyetlen év alatt, a vesztesége azonban 45 millió euróról 58 millió euróra duzzadt. Fény lehet az alagút végén, hogy a bevételeken belül az előfizetési díjakból származó rész sokkal jobban növekedett, mint a hirdetési, működik az előfizetéses modell. Reklámozói oldalon pedig szintén pozitív jelek fedezhetőek fel, az amerikai és globális piacon is erős márkák, mint a Coca Cola, McDonalds, eBay vagy Chevrolet is jelentős büdzséket állítottak a Spotify mellé.

A teljes 434,7 milliós bevételből 368,8 millió érkezett az előfizetési díjakból, ami nagyságrendileg azt jelenti, mintha 3 millió felhasználó egész évben fizette volna a 10 dolláros előfizetési díjat. Mivel van egy olcsóbb, korlátozott csomag 5 dollárért, illetve a felhasználói szám bővülés miatt egyelőre még kevesen vannak teljes évvel, ezért a profitképesség szempontjából ígéretes lehet a helyzet. Jelenleg több mint 6 millió fizetős ügyfél van, így a következő évi bevételnövekedés is garantált. Más iparágakhoz képest itt a “hokiütő” alakú növekedési görbe nem generál nagy profitot egyből.

A pillanatnyi eredményben továbbra is veszteségről van szó, ráadásul a tavalyi 45,4 milliós veszteség 58,7 millió euróra nőtt. Egyrészt növekedtek az értékesítéshez kapcsolódó költségek 186 millió euróról 362 millióra, másrészt a cég többszáz alkalmazottat vett fel, hogy gyorsítsa az újabb piacnyitások előkészületeit. Többek közt Mexikó, Hong Kong és Szingapúr lakosai számíthatnak hamarosan arra, hogy a Spotify megjelenik náluk. Nem utolsó sorban pedig a Spotify továbbra is rengeteget költ fejlesztésre, új funkciók bevezetésére. Az utóbbi évben teljesen megváltoztak a közösségi funkciók, a követés rendszere, az új zenék felfedezését segítő, megkönnyítő alkalmazások és funkciók kerültek be és néhány hetente ismétlődő kis lépésekben fejlődik a szolgáltatás az egyszerű zenelejátszóból az on-demand zenecsatorna, magazin, kiadó kombinációja felé.

Nem jó üzlet más portékáját árulni

A legnagyobb súly persze továbbra is a fizetendő zenei jogdíj. A Spotify minden lejátszás után fizet a jogtulajdonosnak, jogkezelőnek, országonkénti bontásban, minden egyes kiadóval és előadóval elszámolva. A cég indulása óta 500 millió dollárnyi jogdíjat fizetett ki, de Daniel Ek szerint ezt egy újabb 500 millióval fejelik meg csak a 2013-as pénzügyi évben.

Ahhoz, hogy ez ne újabb rekordveszteséget eredményezzen, a cégnek sikeresen kell konvertálnia az ingyenes felhasználókat fizetőssé. Ek szerint a rendszeresen zenét hallgató felhasználók több mint 20 százaléka előbb-utóbb áttér a havidíjas modellre. A Spotify esetében a jogdíjak miatt komoly nyomás van ennek a konverzió magasan tartásának, a 20 százalék más piacokkal összehasonlítva jó eredmény. A Skype esetében például mindössze a felhasználók 5 százalék használ bármilyen fizetős funkciót, igaz ott az ingyenes használat nem okoz költséget a cégnek.

A tavalyi helyzethez képest változott a Spotify filozófiája, ma már szeretne minden piacon jelen lenni, a korábbi óvatos terjeszkedési filozófiával ellentétesen. Ennek oka valószínű a Deezer, Apple, Google, illetve más szolgáltatók aggresszív terjeszkedésében keresendő. A Deezernél kizárólag fizetős zenehallgatás van, így bátran megléphették, hogy 150 országban vannak jelen, nem okoz durva veszteségeket az ingyenes felhasználók ballasztja. A másik fontos konkurens, az amerikai “őslakos” Pandora, aminek viszont 200 millió regisztrált felhasználója van csak az USA-ban.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.