Szerző: Dojcsák Dániel

2013. augusztus 2. 12:24

Dupla bevétel mellett rekord veszteség a Spotify-nál

A Spotify erősen próbálkozik, hogy egy fenntartható és jól működő, a felhasználóknak és a zenészeknek is kényelmes disztribúciós rendszert építsen ki, de az üzleti modell recseg-ropog a jogdíjfizetéssel kapcsolatos megállapodások és kötelezettségek súlya alatt.

Daniel Ek, a Spotify társalapítója azt nyilatkozta egy interjúban, hogy a cégnek sikerült javítani a bevételek és a jogdíjkifizetések közti rés állapotán, ami azt bizonyítja, hogy az üzleti modell sikeres. A kijelentés kissé optimista, ugyanis az előfizetési díjakból és hirdetésekből származó bevételek növekedtek ugyan, de a cég mégis veszteséges maradt, sőt a veszteség növekedett is, annak ellenére, hogy az árbevétel megduplázódott 2011 óta.

Az online zenei streaming piac ma már erősen telített, de a Spotify továbbra is a meghatározó és legnagyobb szereplő a területen. A cég felhasználói bázisa a 2011-es amerikai piacralépés óta meredek emelkedésben van, de mivel minden alkalommal, amikor egy felhasználó elindít egy számot, a Spotify-nak fizetnie is kell, a gyors növekedés, az ingyenes, reklámszponzorált felhasználók tömegével együtt egyre nagyobb veszteségeket generál.

Javuló arányok

A szolgáltatás 2011-es amerikai debütálásakor egymillió előfizetéses felhasználóra jutott 6,7 millió aktív ingyenes felhasználó, ami egy nagyon egészségtelen és fenntarthatatlan arány volt. 2013 márciusára az aktív felhasználók száma 24 millióra nőtt, amiből 6 millióan előfizetők, 18 millióan pedig az ingyenes, időben mostanra erősen korlátos verziót használják. Az arány ugyan már sokkal jobb, de még ez is kevés volt a nyereségessé váláshoz, valószínűleg azért is, mert a fizetős felhasználók is csupán 5 vagy 10 dollárt fizetnek, viszont ha tényleg aktívan használják, akkor a korábban említett átlagos számonkénti 1 centes jogdíjköltséggel napi 30 szám meghallgatásával ki lehet meríteni a befizetést csak jogdíjból, a működési és bérköltségekről pedig még szó sem volt.

Az eredmény természetesen lesújtó, a 2012-es pénzügyi eredményeit szerdán publikáló cég ugyan árbevételét 190,4 millió euróról 434,7 millióra növelte, ami több mint kétszeres növekedés egyetlen év alatt, a vesztesége azonban 45 millió euróról 58 millió euróra duzzadt. Fény lehet az alagút végén, hogy a bevételeken belül az előfizetési díjakból származó rész sokkal jobban növekedett, mint a hirdetési, működik az előfizetéses modell. Reklámozói oldalon pedig szintén pozitív jelek fedezhetőek fel, az amerikai és globális piacon is erős márkák, mint a Coca Cola, McDonalds, eBay vagy Chevrolet is jelentős büdzséket állítottak a Spotify mellé.

A teljes 434,7 milliós bevételből 368,8 millió érkezett az előfizetési díjakból, ami nagyságrendileg azt jelenti, mintha 3 millió felhasználó egész évben fizette volna a 10 dolláros előfizetési díjat. Mivel van egy olcsóbb, korlátozott csomag 5 dollárért, illetve a felhasználói szám bővülés miatt egyelőre még kevesen vannak teljes évvel, ezért a profitképesség szempontjából ígéretes lehet a helyzet. Jelenleg több mint 6 millió fizetős ügyfél van, így a következő évi bevételnövekedés is garantált. Más iparágakhoz képest itt a “hokiütő” alakú növekedési görbe nem generál nagy profitot egyből.

A pillanatnyi eredményben továbbra is veszteségről van szó, ráadásul a tavalyi 45,4 milliós veszteség 58,7 millió euróra nőtt. Egyrészt növekedtek az értékesítéshez kapcsolódó költségek 186 millió euróról 362 millióra, másrészt a cég többszáz alkalmazottat vett fel, hogy gyorsítsa az újabb piacnyitások előkészületeit. Többek közt Mexikó, Hong Kong és Szingapúr lakosai számíthatnak hamarosan arra, hogy a Spotify megjelenik náluk. Nem utolsó sorban pedig a Spotify továbbra is rengeteget költ fejlesztésre, új funkciók bevezetésére. Az utóbbi évben teljesen megváltoztak a közösségi funkciók, a követés rendszere, az új zenék felfedezését segítő, megkönnyítő alkalmazások és funkciók kerültek be és néhány hetente ismétlődő kis lépésekben fejlődik a szolgáltatás az egyszerű zenelejátszóból az on-demand zenecsatorna, magazin, kiadó kombinációja felé.

Nem jó üzlet más portékáját árulni

A legnagyobb súly persze továbbra is a fizetendő zenei jogdíj. A Spotify minden lejátszás után fizet a jogtulajdonosnak, jogkezelőnek, országonkénti bontásban, minden egyes kiadóval és előadóval elszámolva. A cég indulása óta 500 millió dollárnyi jogdíjat fizetett ki, de Daniel Ek szerint ezt egy újabb 500 millióval fejelik meg csak a 2013-as pénzügyi évben.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Ahhoz, hogy ez ne újabb rekordveszteséget eredményezzen, a cégnek sikeresen kell konvertálnia az ingyenes felhasználókat fizetőssé. Ek szerint a rendszeresen zenét hallgató felhasználók több mint 20 százaléka előbb-utóbb áttér a havidíjas modellre. A Spotify esetében a jogdíjak miatt komoly nyomás van ennek a konverzió magasan tartásának, a 20 százalék más piacokkal összehasonlítva jó eredmény. A Skype esetében például mindössze a felhasználók 5 százalék használ bármilyen fizetős funkciót, igaz ott az ingyenes használat nem okoz költséget a cégnek.

A tavalyi helyzethez képest változott a Spotify filozófiája, ma már szeretne minden piacon jelen lenni, a korábbi óvatos terjeszkedési filozófiával ellentétesen. Ennek oka valószínű a Deezer, Apple, Google, illetve más szolgáltatók aggresszív terjeszkedésében keresendő. A Deezernél kizárólag fizetős zenehallgatás van, így bátran megléphették, hogy 150 országban vannak jelen, nem okoz durva veszteségeket az ingyenes felhasználók ballasztja. A másik fontos konkurens, az amerikai “őslakos” Pandora, aminek viszont 200 millió regisztrált felhasználója van csak az USA-ban.

a címlapról