Az emberiséget is túlélheti az új adathordozó kristály
A Superman-filmek memóriakristályait megelevenítő adattároló technológiát dolgoztak ki a Southamptoni Egyetem kutatói. Az öt dimenziós módszerrel, kvarckristályból kialakított adathordozók kapacitása akár lemezenként 360 terabájt lehet, élettartamuk pedig gyakorlatilag végtelen.
A Southamptoni Egyetem kutatóinak először sikerült kvarckristályban, öt dimenziós adatrögzítési technológiával információt tárolniuk. A módszer nanostrukturált üveg és femtoszekundom rövidségű lézersugarak segítségével példátlan kapacitást és időtállóságot biztosít a jövő adathordozói számára, így akár 360 terabájtos, ezer Celsius-fokot is kibíró és gyakorlatilag örök életű lemezek készíthetők.
A kutatók egy rendkívül rövid és erős fénynyalábokat kibocsátó, ultragyors lézerrel rögzítettek egy 300 kilobájtos digitális szövegfájlt kvarckristályra. A Superman-filmekből ismert adattároló kristályokhoz hasonló memória önszerveződő nanoszerkezeteket használ az információ rögzítésére, ami így akár egymillió évvel később is használható marad. Az adatokat a nanostruktúrák három térdimenziója mellett azok iránya és mérete is meghatározza, ezért az 5D elnevezés.
Az önszervező nanoszerkezetek megváltoztatják az üvegen áthaladó fény polarizációját, ami így optikai mikroszkóp és polárszűrő segítségével olvasható. Az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel együttműködésben készült projekt vezetője Jingyu Zhang, a Southamptoni Egyetem optoelektronikai kutatóközpontjának (Optoelectronics Research Centre - ORC) szakértője.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
“Egy nagyon stabil és biztonságos hordozható memórián dolgozunk üveg felhasználásával, ami rendkívül hasznos lehet a kiterjedt archívumokkal rendelkező szervezetek számára. A vállalatoknak jelenleg öt-tíz évente biztonsági másolatot kell készíteniük archívumaikról, a merevlemezek ugyanis viszonylag rövid élettartamúak” - mondta Jingyu hozzátéve, hogy a múzeumok vagy nemzeti archívumok, amelyek hosszú távon akarnak információt tárolni, szintén hasznát vennék a technológiának.
Az ORC fizikai optikával foglalkozó csapata a szakterület egyik ismert találkozóján, a Conference on Lasers and Electro-Optics (CLEO’13) konferencián mutatta be tanulmányát. Peter Kazansky professzor, az ORC csoportvezetője kiemelte: “Izgalmas belegondolni, hogy létrehoztuk az első dokumentumot, ami valószínűleg túléli majd az emberi fajt. Ez a technológia megteremtheti a civilizáció utolsó bizonyítékát: amit megtanultunk, nem merül feledésbe”.