Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

A UNIX-piac nyomában

Bodnár Ádám, 2013. július 16. 10:58
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az egész világon évek óta csökken a UNIX-szerverek forgalma, a tendencia alól Magyarország sem kivétel. Megpróbáljuk részletesen bemutatni a jelenség okait.

hirdetés

Az idei első negyedévben a UNIX-szerverek globális eladásai tavalyhoz képest 36 százalékkal zsugorodtak és mindössze 1,4 milliárd dollárt tettek ki az IDC számai alapján, ami a teljes szerverpiacnak alig több mint 10 százaléka és a mainframe-ek 0,8 milliárdos forgalmát közelíti. Összehasonlításképp, 2010 első negyedévében a szegmens még 3,6 milliárd dollárnyi árbevételt produkált, 2007 első negyedévében pedig több mint 4,2 milliárd dollárt, ezzel a teljes szerverpiac több mint harmadát adva.

Magyarországon is hasonló trendek figyelhetők meg, 2005-ben a UNIX-szerverek forgalma még elérte a 32 millió dollárt, ez 2008-ig még növekedni is tudott 43 millióra, majd ezt követően csökkenő pályára álltak az eladások, tavaly már csak 9 millió dollárnyi gép fogyott itthon, darabszámban pedig összesen kevesebb mint 200, tudtuk meg az IDC-től. Sokan hagyják el a UNIX-ot más operációs rendszer kedvéért. Elsősorban a Linux szív el ügyfeleket, hasonló  két rendszer üzemeltetési szemlélete s az elérhető megtakarítás igen csábító lehet, de Magyarországon is vannak projektek, ahol UNIX-környezetet Windowsra cserélnek, leginkább a UNIX-piacon nem érintett partnerek (Cisco, Dell) támogatásával.

Olcsóbb?

A UNIX szervereladások csökkenésének csak az egyik oka az ügyfelek elvándorlása más platformokra, de legalább ennyire jellemző, hogy maguk a RISC/UNIX rendszerek is jóval olcsóbbak lettek az évek során, miközben a teljesítményük folyamatosan nőtt. A szervergyártók is rájöttek, hogy az x86 rendszerek és a rajtuk futó operációs rendszerek mennyire ütőképessé váltak generációról generációra, így a RISC/UNIX konfigurációk felárát egyre kevésbé lehetett megindokolni velük szemben. Ezzel párhuzamosan a termékvonalak is konszolidálódtak, egyre több a közös elem az alsóbb kategóriás gépekkel, ami mérsékelte az előállítási költségüket is, lehetővé téve az árcsökkentést.

Mára a belépő szintű RISC/UNIX-szerverek ára a hasonló kategóriás Linux és Windows dobozokéhoz közelít és a szervergyártók különféle kedvezményekkel még azt is el tudják érni, hogy a RISC/UNIX legyen a jobb ajánlat. A hardver és a hozzá tartozó támogatás árában általában benne van az operációs rendszer és a hypervisor, egyes esetekben még a felügyeleti szoftver is - ezeket a vállalati Linuxok esetében külön meg kell vásárolni és a támogatásért is fizetni kell, ami könnyen eredményezheti azt, hogy nagyvállalati környezetben a szabad operációs rendszer nem hozza a kezdetben várt megtakarítást.

A Linux és a Windows mellett szólhat ugyanakkor az alacsonyabb humán költség – mivel ezek az operációs rendszerek sokkal szélesebb körben elterjedtek, könnyebb, végső soron olcsóbb hozzájuk szakértőt találni. A HWSW és partnerei által nemrégiben rendszeradminisztrátorok körében készült felmérés alapján a UNIX-ot (is) üzemeltető szakemberek jobban keresnek az linuxos és windowsos kollégáiknál.

Itthon globális léptékben mérve még a legnagyobb cégek is középvállalatnak számítanak (kevés kivételtől eltekintve), így az extrém teljesítményű és skálázódó rendszerekre a kereslet limitált. A különféle UNIX-ok pont ilyen környezetben tudnák „kifutni magukat”, a magyar vállalatok által tipikusan vásárolt 2-4 foglalatos rendszerek esetén viszont a Linux vagy a Windows skálázódási korlátai (CPU, memória, I/O) nem, vagy nem olyan súlyosan jelentkeznek. Magyarországon a legnagyobb ügyfelek is csak a midrange kategória tetejéből válogatnak, tudtuk meg az IBM-től, de az eladásokat inkább a low-end rendszerek dominálják..

Vannak még új ügyfelek

Mindezek ellenére az IBM-nél a UNIX-ot használó ügyfelek száma nem csökken, sőt, a cégnek még új UNIX-felhasználói is vannak, többnyire olyan szervezetek, amelyek valamilyen más UNIX-változatról térnek át AIX-re, a szállítók körüli bizonytalanság miatt. Könnyen kiszámolható, hogy amennyiben ez így van, a HP és az Oracle UNIX-szervereladásai teljesen a padlóra kerültek, ezt egyébként az IDC utóbbi évekből származó adatai is alátámasztják.

Az Oracle-nél új ügyfél nemigen kopogtat, de van egy hatalmas installált bázisa a Solarisnak, ami még a Sun-korszakban épült ki, jobbára az ezredforduló környékén. Úgy tudjuk, ezen cégek főleg a SPARC T4 és T5 megjelenése óta érdeklődnek a frissítési lehetőségek iránt, így a jövőben az Oracle RISC/UNIX-eladásai emelkedésnek indulhatnak, ahogy megkezdődnek a migrációs projektek, néha több mint egy évtizede üzemben levő rendszerekről. A HP az Itanium roadmap többszöri csúszása mellett az Oracle „hátbatámadásának” köszönheti, hogy az Integrityt használó ügyfelei elfordultak tőle, hiába győzködi őket arról, hogy a platform és az operációs rendszer még 2020 után is támogatott.

(Ha a grafikonról lehagyjuk a Windowst, jobban látszik a Linux növekedése a UNIX kárára)

A HP UNIX-szervereit jellemzően SAP alkalmazások és Oracle adatbázis futtatására használják Magyarországon is. Az Oracle szembefordulása az egykori szövetségessel a HP-t is ellenlépésekre sarkallta: a cég elindult a „mission critical Linux” irányba, üzleti kritikus környezetbe szánt linuxos gépei az év második felében érkeznek. Mivel a HP windowsos és linuxos rendszereket is forgalmaz, magánál tudja tartani a HP-UX-ról elmigráló ügyfelek jó részét is, ráadásul az ilyen projektekhez hardvert, szoftvert és konzultációs szolgáltatást tud eladni. Végső soron tehát az ügyfél jó esetben nála marad, csak az elérhető profit csökken, ha tömeghardveren futó Linuxra vagy Windowsra esik a választás, ahol a HP hozzáadott értéke kisebb mint a teljesen saját stack esetén.

Már nem favorizált platform

A felhasználók jellemzően akkor cserélnek platformot, ha az végleg elöregedett, megszűnt hozzá a támogatás, vagy ha az alkalmazást frissíteni kell egy újabb verzióra. Ekkor van esélye a versenytárs platformoknak megmérettetni magukat és a vevők is ekkor mérlegelik a szóba jöhető lehetőségeket. Ehhez persze szükséges az, hogy kialakulhasson versenyhelyzet, a futtatott alkalmazás elérhető legyen UNIX mellett más platformokra is, de a modern workloadok esetén ez ma már nem probléma – egy több tíz éve írt komplex alkalmazást viszont irreálisan drága lenne Linuxra vagy Windowsra portolni, a platformbeszerzés és üzemeltetés alacsonyabb költségei valószínűleg nem térülnének meg.

Az üzleti kritikus feladatokra még az ezredforduló környékén is UNIX-ot választottak rendszeresen, azonban mára a Linux és a Windows is „felnőtt”, a nagyvállalati szoftverek fejlesztői sem kezelik őket másodvonalbeli platformként – jó példa erre az Oracle adatbázis, amelynek 12c verziója Linuxra előbb jelent meg, mint Windowsra vagy AIX-ra. A UNIX előnye tehát ezen a területen is elillant, az esélyek egyre inkább kiegyenlítettek.

Hogy melyik utat választják döntési helyzetben, az sokszor függ az adott cég dinamikájától is – egy piaci versenyelőnyét nem az informatikára alapozó szervezet, például egy iparvállalat számára megfelelő megoldás lehet a már megvett rendszer üzemeltetése akár egy évtizeden keresztül vagy azon túl is, a migráció ugyanis nagy kockázatot hordoz, a cég számára a nyereség pedig kevés. Ebben egyébként a UNIX-ok „jó partnerek”, még 15 év után is igénybe vehető hozzájuk támogatás, míg a Windows Servereknél ez legfeljebb 10 év, a Linuxok esetében pedig disztribúciófüggő (a kimondottan hosszú távú támogatást élvező Ubuntu LTS-nél például 5 év, SUSE Linux Enterprise Servernél 10 év, Red Hat Enterprise Linuxnál 13 év).

Ugyanakkor, ha egy cég számára nem „fegyver” az IT, gyakran meg tudja csinálni Linuxon vagy Windowson is ugyanazt, amire pár évvel korábban még RISC/UNIX szervert kellett vásárolnia. A Linux dinamikusan fejlődik, néhány éves késéssel lemaradva követi a UNIX-okat a képességek terén, így ha egy cég által igényelt teljesítmény, rendelkezésre állás vagy más fontos informatikai paraméter nem változik érdemben, a Linux vagy a Windows is megfelelő választás lehet a számára. Ha viszont a szervezet számára fontos az informatika, például teljesítmény, megbízhatóság vagy biztonság szempontjából, akkor is kitarthat a UNIX mellett, ha annak jelentős többletköltsége van.

Egy másik érv lehet a UNIX mellett, ha az alkalmazás szállítója annak a virtualizációs rétegét fogadja el „licenchatárként”, míg az egyéb hypervisorokat nem. Az Oracle esetében például a UNIX-os virtualizációs környezetek elfogadott licenchatárnak számítanak, a linuxos (KVM, Xen) hypervisorokat viszont nem, ami szerverkonszolidációs projektek esetében a szabad operációs rendszer ellen szól.

Ha a szoftver a drága

A pénzügyi válság kitörésével a szervezeti IT-büdzséket komolyan megvágták, ami érthető módon a beszerzésekre is rányomta a bélyegét. A vevők sokkal jobban megnézik, mire költik el a pénzüket, a csúcsteljesítmény és „sok kilences” rendelkezésre állás helyett már gyakran az „elég jó” is jó és a vásárlással összefüggő kiadások mellett a teljes birtoklási költség egyéb tényezői (pl. supportköltség, energiaköltség) is nagy figyelmet kapnak.

Az egyes hardverek és operációs rendszerek költségeit még elég könnyű összehasonlítani és a különbségek akár nagyok is lehetnek, mindez azonban nem sokat számít akkor, ha a rajtuk futó üzleti szoftverek költségét is figyelembe vesszük. Ennek egyik folyománya az lehet, hogy a felhasználó még a magasabb hardver- és supportköltség esetén is kitart a UNIX mellett, mert a teljes szoftverstack költségén ez csak minimális növekedést okoz, míg a migráció kockázatos és időigényes, a rendszert pedig megszokta, ismeri és megbízik benne.

A másik olvasat viszont az lehet, hogy megérheti eljönni RISC/UNIX rendszerről x86-ra és Linuxra vagy Windowsra, mert az üzleti alkalmazás licencén meg lehet takarítani a komplett migrációs projekt költségét. Ez tipikusan nagyobb, sokprocesszoros RISC/UNIX dobozok és Oracle szoftverek esetén jellemző: egy maglicenc ára tízezer dolláros nagyságrendben mozog, ami az új hardver értékét is elérheti. Ilyen környezetben egész más egy megtérülési számítás eredménye – annyira drága a szoftver, hogy a hardver és az operációs rendszer költsége szinte mellékes.

A fentiekből és látszik, hogy általános recept és mindenkire érvényes képlet nincs, és az sem feltétlenül igaz, hogy hogy a Linux (vagy éppen a Windows) olcsóbb a UNIX-nál, az x86 a RISC-eknél. Vannak és mindig is lesznek olyan feladatok, amelyet UNIX-ra bíznak a felhasználók, a teljesítmény vagy a RAS (megbízhatóság, rendelkezésre állás, szervizelhetőség) miatt, és ezekben az esetekben a megtérülési számítások a leállás vagy adatvesztés kockázatait is figyelembe véve egészen sajátos képet adhatnak, a UNIX vélt vagy valós előnyei megbízhatóságban sokkal nagyobb súllyal szerepelnek.

A jelenlegi trendek alapján azonban úgy tűnik, a szervervásárlók egyre kevéssé tartják felsőbbrendűnek a RISC/UNIX rendszereket és egyre több feladatot bíznak x86 gépekre és Linuxra, Windowsra. De e UNIX-ok biztosan sokáig velünk maradnak, ahogy az egyik gyártó képviselője fogalmazott: „ha valaki UNIX-ot használ és ismeri, az értékeli is”.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.