Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: Firefox OS

Dojcsák Dániel, 2013. július 10. 10:24
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Ritkán születik új mobilos operációs rendszer, éppen ezért izgatottan vettük kézbe a Mozilla első fejlesztői okosmobilját, a Geeksphone Keont, amin a Firefox OS fut. Amíg az itthoni szolgáltatóknál megjelennek a rá épülő telefonok, érdemes megismerkedni magával a szoftverrel.

A Firefox OS a mai felhozatalban egy igen különleges platformnak számít, hiszen nem felülről támadta meg a meglévő modelleket, nem még jobb, nem még összetettebb és még kifinomultabb akart lenni, mint az iOS, Android vagy a Windows Phone, hanem épp ellenkezőleg, egy minimalista, mindenki számára elérhető, fejlesztői és felhasználói szemmel is könnyű, egyszerű operációs rendszer készült.

A nyílt szabványokra építő Firefox OS alapja az Androidhoz hasonlóan egy Linux kernel, de itt arra nem épül rá egy Dalvik-Java réteg, hanem egy HTML5-alapú futtatási környezet adja az alapot a működéshez. A Firefox OS filozófiája, hogy maga az operációs rendszer viselkedjen úgy mint egy böngésző, és lehessen rá könnyen, a meglévő szabványos webes eszköztárral funkciókat és tartalmat fejleszteni.

Kicsit innen, kicsit onnan

Ezeknek az elveknek valóban meg is felel a rendszer. A kezelőfelület mindegyik ismert megoldásból merít, többnyire az Android és az iOS mintái köszönnek vissza. Az iOS-hez hasonlóan itt sincs külön home screen és app lista, viszont a felnyitás után megjelenő főképernyőn még nem az ikonok, hanem egy értesítésekkel kiegészített óra nézetről indítunk. Innen a baloldalra áthúzva egy univerzális keresőt kapunk, ami appokban, tartalmakban, a névjegyzékben és részben a weben is kutat. Jobbra pedig kezdődnek a telepített alkalmazások.

Minden alkalmazás HTML-CSS-JavaScript alapú, a telepítés valójában egy olyan futtatás, ami nem egy átmeneti tárba tölti a programot, hanem elmenti és akár offline is használhatóvá teszi. Mivel minden egyes alkalmazás HTML5-ben íródik, ezért technikailag mobilos weboldalakról beszélünk, amik nem egy szokványos böngészőablakban futnak, hanem az iOS webappjaihoz hasonlóan egy kezelőszervek nélküli külön egységben. Komoly előny az induló operációs rendszernek, hogy gyakorlatilag minden olyan szolgáltatás, aminek van mobilwebre optimalizált oldala, annak már szinte van is Firefox OS-re is appja. Működik a Gmail, a YouTube és a Google Maps is, csak úgy, mint a Wikipedia vagy a Booking.com. Mivel a mobilwebet sokan támogatták eddig is, illetve senki nem engedte meg magának azt a luxust, hogy elveszítse az appot telepíteni nem akaró felhasználókat, ezért az online szolgáltatások terén komoly kínálattal indul a rendszer.

Nem felülről támad

A játékok, felhasználói alkalmazások terén viszont van lemaradás. Egyrészt azért, mert a web nehezen tartja a lépést a natív játékokkal minőségben és használhatóságban, másrészt azért is, mert a nagyon olcsónak szánt hardver érthető okokból nem rendelkezik erős grafikus képességekkel. A várakozási idők eltöltésére persze találunk számtalan logikai és ügyességi játékot már most is, ha a Firefox OS sikeres lesz, akkor pedig biztosak lehetünk benne, hogy megindulnak a nagyobb kiadók is. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a HTML5-ös vezérlésnél a reszponzivitás elmarad a natív megoldások szintjétől, illetve nem lehet látni még, hogy a Mozillának mennyire sikerült a hardverelemek kezelését, szenzorok használatát optimalizálni. Asphalt 7-re egyelőre ne számítson senki.

A menük, a böngésző és a telefonfunkciók viszont villámgyorsan, meglepően gyorsan működnek. Az első kipróbálás után kivétel nélkül mindenki megdöbbent azon, hogy az alsó kategóriában hódítani akaró rendszer, az extra olcsó készülék hogyan futhat akadozás nélkül: az olcsó itt nem jelenti azt, hogy lassú és gagyi. Kapunk ráadásul teljesértékű multitaskingot is (home gomb hosszan nyomva), ami az Androidhoz hasonlóan működik, a korábban elindított alkalmazások között lapozhatunk, illetve egy felfelé húzó gesztussal bezárhatjuk őket.

A Firefox OS nem csak gyors, hanem egyszerű és érthető is. A Mozilla kommunikációja szerint az elsődleges célközönség a még most is butatelefont használók tömege, akiknek a mobil nem egy élettér, nem egy életérzés, hanem egy olyan eszköz, mint a tévé távirányítója például. iOS-ről, Androidról érkezve a Firefox OS használatát egyáltalán nem kell tanulni, de az újoncok számára is nehezen képzelhető el, hogy 5-10 percnél tovább kellene ismerkedni az irányítással. A gesztusvezérlés alapjai itt is az érintés, a nyomvatartás és a húzás.

Kissé kényelmetlen talán, hogy az iOS-hez hasonlóan itt sincs dedikált "vissza" gomb, csak egy hardveres kezelőgomb van az előlapon. Amennyiben a fejlesztő nem programozta másképp, akkor ennek megnyomására visszaugrunk a főmenübe, ha a fejlesztő gondolt rá, akkor működhet visszalépésként is. Ezt főleg az androidosoknak kellene szokni, de idővel valószínű, hogy minden Firefox OS-re optimalizált mobil felületen megjelenik a szoftveres "vissza" gomb is.

Mindennapi okostelefon

A tesztet egyelőre a fejlesztői “Keon” modellen végeztük, de ettől érdemben nem tér majd el a végleges Alcatel One Touch Fire sem. A mobilon egy bekapcsológombot és hangerőszabályzót találunk oldalt, az előlapon lent pedig a már említett visszagombot, ezen kívül pedig csak a kamera és a microUSB csatlakozó töri meg az egyszerű dizájnt. A kijelzőn az Androidhoz kísértetiesen hasonlító felosztást találunk. Lent egy gyorsindító sáv van, amibe magunk tehetjük be az ikonokat, fent pedig egy értesítési sávot látunk a szokásos órával, hálózati állapotjelzővel és töltöttségmérővel, illetve az appok értesítéseivel. Ezt lehúzva egy gyorsbeállítás menünk van, illetve soronként az appok értesítései.

Azzal persze lehet probléma, hogy a legtöbb webes app nincs felkészítve arra, hogy a Firefox OS lehetőségeit kihasználja, egyelőre úgy tűnik, a legtöbb program a böngészős képet jeleníti meg egyszerűen. A felületeken látszik, hogy kissé féloldalas még minden. A scrollozás, képmegjelenítés például kiváló, gyors, de ha valamilyen animáció, áttűnés szóbakerül, akkor megröccen a Firefox OS. A Mozilla gondolatiságát tükrözi viszont, hogy a viszonylag kevés beállítási lehetőség között már induláskor helyet kapott a Do Not Track funkció, ami nem befolyásolja a helyfüggő szolgáltatásokat, a bejelentkezéseket, viszont a cookie-kezelést ugyanúgy limitálja, mint az asztali böngészők esetén. Ez nem azt jelenti, hogy az illető nem kap majd hirdetéseket, hanem azt, hogy ezek nem lesznek személyreszabottak, illetve a webappok nem gyűjtenek használati statisztikákat és előzményinformációkat a felhasználóról.

A mobilban természetesen megtalálható minden olyan alapvető képesség, ami manapság az okostelefonokra jellemző. Van Wi-Fi, bár csak 2,4 GHz-es frekvencián, az 5 GHz-es szabványt nem ismeri a fejlesztői változat. Van GPS, A-GPS is a helymeghatározáshoz, illetve a mobiladatkapcsolatot Wi-Fi-n keresztül tovább lehet osztani a mobilról, így akár hordozható routerként is lehet használni a Firefox mobilt. Kapunk Bluetooth-t is, ami adatátvitelre és kiegészítők csatlakoztatására is használható. A belső tárhely 1,5 gigabájt, ehhez jön még hozzá a memóriakártya kapacitása.

Az üzemidőt tekintve vegyes a kép, használat közben viszonylag gyorsan merült a kis mobil, viszont békén hagyva több napig is elvegetál az asztalon. Ez utóbbi valószínűleg annak köszönhető, hogy az operációs rendszer végtelenül egyszerű, vékony, nincsenek túlbonyolítva a háttérfolyamatok. Minden modern okostelefonplatform közös gyengesége, hogy nagyon korlátozott rendelkezésre állást biztosítanak, a butatelefonról nem áttérők egyik fő ellenérve éppen ez a probléma. Ha a Firefox OS éles környezetben is javítani tud ezen a téren, akkor egy újabb plusz pontot szerezhet az okostelefonok világából eddig kimaradóknál.

A mobilweb visszavág

A platform komoly ígéreteket tartogat, fejlesztőként, online szolgáltatóként és felhasználóként is érdemes odafigyelni rá. A Mozilla felkent papjai masszívan építik a HTML5-birodalmat, aminek ez az operációs rendszer is része. Jelenleg csak egy alsó kategóriás készülék formájában van jelen, de semmi nem gátolja meg, hogy más formában ne létezzen a következő években. Akár fogyasztói termékekben, akár célhardverekben is kitűnő szolgálatatot tehet a nyílt és egységes alapokon működő operációs rendszer. Első alkalommal, amikor az Android 1.5 bemutatkozott a G1 nevű készüléken, az messze nem volt ennyire kiforrott és mindössze négy év kellett hozzá, hogy a világ elsőszámú mobilos univerzuma váljon belőle.

Hamarosan kipróbáljuk a végleges fogyasztói használatra szánt Alcatel készüléket, ezt a szintén Alcatel gyármányú, androidos Vodafone Smart Minivel hasonlítjuk majd össze.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.