Olcsóbb vezetékes internetet akar, ezért árat emelne az EU
A beruházási költségek csökkentése, a vezetékes szélessávú hálózat fejlesztése érdekében egységes európai szabályozást kíván bevezetni a helyhez kötött fizikai infrastruktúra megosztására és/vagy átengedésére az Európai Unió. A határozattal azonban akár ellentétes hatást is kiválthat a Bizottság.
Az Európai Bizottság kedden ismertette azt a rendelettervezetet, melynek elsődleges célja, hogy lefaragja a vezetékes szélessávú hálózatok kiépítésének költségét. Az EU szerint a a javaslat nagyjából 40-60 milliárd eurónyi megtakarítást jelenthet a szektornak, többek közt úgy, hogy a saját infrastruktúrával rendelkező, jellemzően nagyobb távközlési multikat arra készteti, hogy "méltányos" áron nyújtsanak hozzáférést a fizikai közeghez, vagy infrastruktúra-elemekhez (pl. oszlopok, kábelcsatornák).
Kell a vezeték
A digitális portfólióért felelős biztos, Neelie Kroes által jegyzett rendelettervezet az építési munkálatok összehangolásában mutatkozó hiányosságokat is orvosolná, emellett az építési engedélyek tekintetében is transzparens, gyors és egyablakos ügyintézést kíván foganatosítani. Utóbbi célkitűzés ugyanakkor nem csak a vezetékes távközlési cégek számára jelenthet könnyebbséget, hanem a mobilszolgáltatóknak is, melyek ma Magyarországon gyakran évekig várnak az új bázisállomások engedélyeztetési folyamatának lezárására.
Neelie Kroes
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az új rendelettervezet ugyanakkor az alapvetően pozitív célok ellenére nem aratott osztatlan sikert több tagállami hírközlési hatóságnál sem. A 27 tagállam szakhatóságainak vezetőit tömörítő BEREC (Body of European Regulators for Electronic Communications) szerint a rendelettervezettel a Bizottság olyan egységesített feltételekkel kívánja szabályozni a piacot, melyek meghatározása a tagállami hatóságok hatásköre kéne legyen a helyi viszonyok figyelembe vételével.
A rendelettervezet egyik legvitatottabb pontja a helyi hurok átengedésének árszabályozása, ahol az EU szerint havi 8 és 10 euró közt kellene meghúzni a végpontonkénti nagykereskedelmi árat. Az ebből származó bevételt a hagyományos telefonhálózattal, illetve a rá épülő xDSL-alapú interneteléréssel rendelkező (inkumbens) szolgáltatók a gyorsabb vezetékes infrastruktúrák, így például az FTTx- és EuroDOCSIS-alapú, nagy sávszélességet biztosító hálózatok fejlesztésére fordíthatnák.
Drágulást hozhat
A BEREC ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a 8-10 eurós árszint jelenleg magasabb mint számos európai ország hatósága által megállapított hozzáférési díj - bizonyos piacokon számottevően. A helyi hurok átengedésére kötelezett szolgáltatók esetében a referenciaajánlat összege többek közt Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon sem éri el ezt a szintet, míg többek közt Nagy-Britanniában, Finnországban, Luxemburgban és Írországban ennél lényegesen magasabbak a díjak.
A szakhatóságokat összefogó szervezet kedden kiadott álláspontja szokatlanul feszült légkörre utal a kérdés kapcsán. A BEREC által kiadott nyilatkozat kijelenti, "örvendetes lenne" ha a Bizottság a végleges rendeletben a 8-10 eurós árszintet csak mint egyfajta iránymutatást kezelné, amitől a szakhatóságok lefelé és felfelé is eltérhetnek, ha ezt a helyzet indokolja. Szakértők szerint a BEREC megalakulása óta ez az első olyan vitás kérdés, melyben a helyi hírközlési hatóságok határozottan kiállnak a szuverenitásuk mellett, és az EU egységes piacszabályozási tervezetét bírálják.