Szerző: Dojcsák Dániel

2013. március 27. 15:22

Az NFC helyett a QR-kód hódít a mobilfizetésben

Magyarországon mind a telekommunikációs, mind a banki piac nehéz időket él, miközben globálisan ez a két terület az, ami külön-külön és együtt is jelentős fejlődésen megy keresztül. Az innovatív mobilos kereskedelmi és fizetési termékek a tapogatózáson túl ma már valódi eredményeket képesek mutatni.

Az Egyesült Államokban tavaly 13 milliárd dollárnyi vásárlást bonyolítottak valamilyen mobilfizetési megoldáson keresztül, miközben a webshopokban történő vásárlások 20 százaléka is mobilról történt. Fontos hozzátenni, hogy mobilfizetésnek itt csak az számít a webes kereskedelmi egységekben, aminek a vége nem egy klasszikus bankkártyaszám beírás, hanem egy valódi, integrált fizetési megoldás használata.

Magyarországon is hamarosan indulnak a mobilszolgáltatók és néhány bank közös szervezésében az első éles mobiltárca projektek, igaz ízelítőt már kaphattunk tavaly is a MasterCard Mobile képében. A mobilos “remote payment” megoldás ugyan egyelőre csak egy hídtermék, de valószínűleg többszörös evolúció után egy univerzális digitális és fizikai környezetben is működő fizetőeszközzé fejlődik majd.

Drága és bonyolult az NFC

A MasterCard Mobile fejlesztését végző Cellum által készített összeállítás szerint Európa és Észak-Amerika lesznek a mobilfizetés élharcosai, 2015-re a mobilfizetési tranzakciók 75 százaléka a két régión belül történik majd, a forgalom pedig elérheti a 90 milliárd dollárt is évente. Az Mfor Mobile felmérése szerint Európában a mobilfizetés ernyője alatt egymás mellett él majd az NFC-s fizetés, az SMS-en keresztüli fizetés és a komplex applikcáiók, mobiltárca szolgáltatások is. Amíg viszont az NFC-képesség nem válik teljesen elterjedté a mobileszközökben, addig az egyébként is sokkal olcsóbban üzemeltethető komplex mobilalkalmazások kiemelkednek majd a mezőnyből. A Cellum szerint az NFC-s módszertan beruházásigényessége gátat szab a technológia gyors terjedésének, így a figyelem a MasterCard Mobile-hoz hasonló megoldások felé terelődik.

A magyarországi statisztikák azonban nem adnak okot optimizmusra ezzel kapcsolatban sem. Ugyan ma már több mint 200 szolgáltató és kereskedő fogadja el a MasterCard Mobile-t, köztük webshopok, taxitársaságok, telekommunikációs cégek, de ennek ellenére a működés egy éve alatt mindössze 80 ezer felhasználóról tud beszámolni a konzorcium. Sok potenciális felhasználó fennakadt a regisztrációhoz tartozó biztonsági lépéseken, ennek néha technikai oka volt, például egy nem megérkező hitelesítő sms, de többnyire a túl bonyolult eljárást egyszerűen megunták az emberek. A magasra rakott lécnek azonban meglett az eredménye, a teljes év alatt egyetlen alkalommal sem történt visszaélés vagy adatlopás.

A felhasználókat viszont nagy tömegben még mindig nem sikerült meggyőzni, pedig a webshopos vásárlások száma és gyakorisága is láthatóan növekszik Magyarországon is. „Miután a felhasználók kipróbálják milyen kézenfekvő a mobiltelefonszám megadásával fizetni egy webshopban, ahol csak lehet, a mobiljukon keresztül fognak fizetni. A kérdés mi történik majd az első vásárlásig. Itthon és a régióban is a legfontosabb feladatunk, megtanítani a kereskedőket és a fogyasztókat is mobilfizetésben gondolkodni” mondta el Inotay Balázs, a Cellum stratégiai igazgatója.

Variációk

Az egyszerű fizetési tranzakciók után pedig tovább lehet lépni a mobilappok lehetőségeit kihasználva, személyre szabott marketing eszköztárakkal, loyality és kupon programokkal. Az amerikai Starbucks a digitális kereskedelmi megoldásokban mindig élen járó vállalat ebben is látott fantáziát. A két éve bevezetett mobilos kuponvásárlásos megoldásnál a vevő a mobilján futó appban kiválasztja a kért terméket, az előre megadott fizetési opciók közül választva kiegyenlíti annak értékét, az így kapott QR-kódos kupont a pultnál bemutatja, az eladó pedig a szkennelés után már készíti is az italt. A Magyarországon még nem elérhető appon keresztül átlagosan heti 2 millió tranzakció történik, összesen pedig már több mint 100 millió alkalommal vettek a főleg amerikai vendégek ilyen formán kávét 3 milliárd forint értékben.

Magyarországon ilyen jellegű kampányok még szinte teljesen ismeretlenek, néhány tesztjellegű NFC-s vagy QR-kódos kupon vagy hűségkampányon van túl a hazai kereskedelem. Az új fizetési rendszerek terjedésének sokszor nem is technikai oka van, hanem egyszerűen az, hogy a meglévő módszerekhez képest nem biztosít elegendő mennyiségű előnyt az új eszköz, legalábbis a vásárló nem érzékel különbséget. Noha az elektronikus fizetés, illetve a mobilfizetés kifejezetten biztonságos, az átlagember ennek éppen ellenkezőjét gondolja és az ismeretlen digitális megoldáshoz képest biztonságosabbnak tartja a készpénzt. Ugyanígy ellentétes a precepció a tranzakció sebességéről és költségeivel kapcsolatban is a készpénzes, normál kártyás, illetve mobilfizetés kapcsán.

A következő hónapokban érdemes figyelni az első éles magyarországi mobiltárca tesztprojektet, ami ha jó eredményekkel zárul, akkor 2014 elején már szélesebb körben elérhető kereskedelmi termékként is visszaköszönhet.

a címlapról