Szerző: Dojcsák Dániel

2013. január 3. 15:26

Értéktelenné válnak a LinkedIn ajánlások

A LinkedIn nagy sikerrel vezette be tavaly szeptember végén a szakmai profilokon belül felsorolt készségeknél a Facebook like párját, az “endorsement” nevű funkciót. A professzionális lájkolgatás legalább annyira felrázta a felhasználókat, mint anno a Facebookon a kezdeti időszakban az ismerős visszaigazolás.

A túlzott siker azonban visszaütött és mostanra az amerikai felhasználói közegben szinte semmi értelme nincs az ajánlás félautomata módszerének - állítja a Mashable egyik szerkesztője. Az egy klikkes ajánlás túl gyors, túl egyszerű, könnyen osztják ki a felhasználók gondolkodás nélkül, gyorsan csökkentve az értékét.

Hasonló utat járt meg a Facebook is a kiemelt alkalmazások kapcsán. Tavaly hónapokon keresztül érkeztek újabb és újabb médiumok Facebook-alkalmazásai, amik bevatkozás nélkül osztották meg az épp olvasott cikkeket a felhasználó timeline-ján, illetve adott esetben az ismerőseinek hírfolyamán. Ugyanígy a zenehallgatás, vásárlás és több más terület is próbálkozott a folyamatos pumpálással. Azon túl, hogy nem túl szerencsés automatikusan osztani széles körben információt, hiszen az akár kínos is lehet, a legnagyobb hiba az volt, hogy éppen a manuális szelekció értékességét veszítette el a Facebook. Az eredmény pedig az lett, hogy záros határidőn belül a legtöbben letiltották a falukról a Guardiant, a Washington Postot, a Spotify-t és az összes információs léket kapott szolgáltatást.

Ugyanez a folyamat zajlik jelenleg LinkedInen, csak más környezetben. A funkció bemutatása óta összesen 550 millió ajánlás ("endorsement") született, és még mindig napi 10 millióval növekszik ez a szám. Ugyan a LinkedIn napi forgalmát jelentősen megnövelte, illetve az oda-vissza ajánlgatások miatt sokkal többen kezdték el ismerőseik profilját böngészni, tehát egyfajta sikert elkönyvelt a képesség, arra mégsem alkalmas, hogy a szakmaiság összehasonlítható mérőszáma legyen. A közösségi oldal belépés után négyesével ajánlgatja véletlenszerűen kiválasztott ismerősök véletlenszerűen kiválasztott képességeit. Ennek eredménye az lehet, hogy egy egyébként elismert ember egy olyan szakmai képességre szerez referenciákat, ami nem épp az erőssége. Egyszerűen azért, mert az ajánló nem gondolja át mire szavaz, csak az embert nézi.

Torzítás

Ugyanígy torzítja a képet, hogy az éppen munkahelyet keresők mindent megtesznek azért, hogy ajánltassák magukat, többször megszórják kérésekkel az ismerősöket, hiperaktívak a hírfolyamban is. Sokan ráadásul félig kényszernek élik meg, hogy aki az ő készségeiket ajánlotta, azoknak a szívességet visszaadják. A nagyon kevés egyébként megalapozott véleményt tükröző ajánlás pedig eltűnik, mint csepp a tengerben. A szöveges értékelés lényege éppen az volt, hogy időt, energiát és gondolatokat kellett rá szánni, így biztosan értékes, még akkor is, ha adott esetben hamis képet mutat.

A LinkedIn szerencsére valamelyest próbálja megvédeni a funkciót, így például az ajánlásokkal rendelkezőkről a belépés után a mások által is javasolt készséget dobja fel inkább, ezen felül nem támogatja a távoli ismerősök ajánlását. Kizárólag a közvetlen ismerősök adhatnak egymásnak ajánlásokat, ami azt jelenti, hogy valójában mindenki maga tehet arról, ha megkérdőjelezhető referenciákat gyűjtött össze. Sőt, lehet hátrálni is, a gyorsajánlások megjelenítése kikapcsolható.

Ez azonban továbbra sem akadályozza meg a közösséget, hogy emberekre olyan készségeket aggassanak, amikkel valójában nem rendelkeznek. Egyrészt az önjelölt szakértők is könnyen kelthetnek hamis illúziót, másrészt az ismerősök is adhatnak hozzá az adott ember listájához új elemeket, aminek már van némi rizikója.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az ajánlás ilyen formában egyáltalán nem egy rossz ötlet, de szerencsés lenne, ha nem csak az új profiloldal formátum beharangozója lenne, s nem csak azt a célt szolgálná, hogy még valamiért lehessen kiküldeni e-mail értesítést a felhasználóknak. Ahogyan a Facebook esetében, itt is az lehet a megoldás, hogy akadályokat kell állítani a folyamatba, lassítani, nehezíteni kell azt. Minél összetettebb az interakció, annál biztosabb, hogy az átgondolt, odaillő és tudatos. Ideje lenne megszabadulni például attól a lehetőségtől, hogy az illető profil oldalára látogatva egy klikk árán minden általa megadott készséget ajánlhatnak.

Komolytalan értékelések

Éles váltást viszont már egyre nehezebb elképzelni, hiszen a meglévő 550 millió ajánlásnak idomulnia kell bármilyen jövőbeni változtatáshoz is. A LinkedIn annak ellenére, hogy egyébként egy hasznos és üzletileg is sikeres vállalkozás, gyakran kerül kritikák össztüzébe amiatt, hogy spamszerű módszerekkel igyekszik fenntartani az aktivitást oldalain. A végtelen mennyiségű és fajtájú emlékeztetők, hírlevelek és értesítések mellett az ismerőskeresés, bejelölés, üzenetküldés, de bármilyen aktivitás képes a szolgáltatás falain túlnyúló értesítéseket generálni.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról