OLED-forradalom: újra elhalasztva
A koreai panelgyártók a kezdeti lelkesedés ellenére úgy tűnik, másodszor is kifarolnak a szerves technológiára épülő kijelzők gyártásából, helyette inkább a felbontás, ezzel párhuzamosan a képátló növelésére játszanak. Másodszor is elmarad az OLED-forradalom.
Változtatnak a gyártási prioritásokon a nagy koreai kijelzőgyártók, ami rövid távon meghatározza a tévépiac technológiai mozgását, legalábbis ezt sugallja az NPD DisplaySearch technológiai elemzése. A Samsung és az LG a szakértők szerint másodszor is elhalaszthatja a szerves fénykibocsátó diódákra épülő nagy tévépanelek (OLED-ek) tömegtermelését, helyette elsősorban a nagyobb felbontású LED-panelek gyártására fókuszál. Az OLED előretörése egyszer már megakadt a LED-technológiának köszönhetően, az ok akkor is és most is ugyanaz: a panelek előállítása még mindig aránytalanul nagy többletköltségekkel jár.
A Samsung és az LG idén januárban, a Las Vegas-i CES idején mutatta be első, nagy méretű OLED tévéjét, mindkét cég egy 55 hüvelykes képátlójú panellel ellátott újdonságot vitt el a kiállításra. A cégek akkor azt ígérték, hogy a megjelenítők tömegtermelése az idei évben beindul és még idén a boltokban is lesznek az újdonságok, a kereskedelmi rajtot végül többször is elhalasztották, mostanra pedig már világos, hogy a karácsonyi szezonban sem debütálhatnak az OLED-tévék, bármennyire is slágertermék az ünnepekkor a lapostévé.
Az LG első OLED-tévéje
Szakértők szerint az OLED-panelek esetén a nagyméretű kijelzők gyártása továbbra is rendkívül költséges nem csak méretgazdaságossági okokból, hanem a magas selejtarány miatt is. Az OLED-gyártósorok selejtaránya bennfentesek szerint riasztóan magas, meghaladja a 90 százalékot is, jóllehet a selejt panelek egy része még a gyárban javítható, ez azonban további erőforrásokat vesz igénybe. A kihozatal még ezekkel a javításokkal együtt sem éri el a 30 százalékot, ami rendkívül rossz aránynak számít más kijelzőtechnológiákhoz képest.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Mindez azt jelenti, hogy az OLED-tévék kezdetben irreálisan drágán kerülhetnek a boltokba, nem beszélve arról, hogy a technológia gyermekbetegségei később még megbosszulhatják magukat, így a drágán vásárolt készülék életciklusa rövidebb lehet, valamint a javíthatóságot egyelőre lehetetlen pontosan felbecsülni.
A DisplaySearch kutatói szerint a piac működése és a technológiai szempontok együttesen predesztinálják az Ultra HD, vagy más néven 4K felbontású tévék előretörését, ami még tovább hátráltatja az OLED készülékek térnyerését. Ennek egyik oka, hogy ugyan a 4K-s felbontásra képes készülékek eleinte várhatóan nem lesznek olcsóbbak az OLED-eknél, viszont sokkal nagyobb képátlót biztosíthatnak, ez pedig a vásárlók számára sokszor kézzelfogható(bb) előny azoknál a képi paramétereknél, amelyeket az OLED kínál. A két technológia vegyítése ennek megfelelően csak később történhet meg, vagyis a 4k-s OLED-tévék tömegtermelése a szakértők jóslatai szerint 2014 előtt biztosan indul majd be.