Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Mégis sok pénzt hoz az online zene

Dojcsák Dániel, 2012. április 03. 14:57
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Amíg néhány elégedetlen kiadó azért sír, mert az online disztribúciós rendszerekből szerintük kevesebb pénz jut hozzájuk, mint kéne, a brit zeneszerzőket tömörítő szervezet jelentése szerint a jogdíjbefizetések jelentősen növekedtek az online zeneboltoknak és a streaming szolgáltatóknak köszönhetően.

hirdetés

A brit zeneszerzők örülhetnek, ugyanis az iTuneshoz, a Spotifyhoz vagy az Amazonhoz hasonló online szolgáltatások révén növekszik a kifizethető jogdíjak mértéke. A 85 ezer dalszerzőt, zeneszerzőt és kiadót képviselő PRS for Music jelentése szerint 2011-ben 3,2 százalékkal növekedtek a kifizetett jogdíjak, a 2010-es 611,2 millió angol font helyett tavaly már 630,2 milliót (223 milliárd forint) kaptak meg a jogtulajdonosok.

A jelentés kitér arra is, hogy a növekedés egyértelműen a digitális szolgáltatások és a nemzetközivé váló piacok hatása. A digitális terjesztés olyan erős növekedést produkált, hogy képes volt ellensúlyozni a CD- és DVD-eladások utáni jogdíjak drámai csökkenését. Az online bevételek a licencelt szolgáltatásokból (Spotify) és az eladások utáni jogdíjakból (iTunes) a teljes jogdíjpiac 45,3 százalékkal növekedtek egyetlen év alatt, így a szigetországban már 38,5 millió angol fontnyi bevétel származik ebből a PRS for Music berkein belül. Ezzel az összes befizetett jogdíj több mint 6 százalékát adják az új generációs zeneterjesztési módszerek.

Növekszenek a nemzetközi jogdíj-bevételek

A nemzetközivé válás is fontos tényező, ugyanis a korábbi kiadó gyakorlattal szemben az online csatornák hatékonyabban juttatják el a brit zenét külföldi országokba. A külföldről beérkező jogdíjak mennyisége is 10,6 százalékkal, 187,7 millió fontra nőtt 2011-ben. Ezzel a brit zeneszerzők és zenészek számára a legfontosabb bevételi forrássá nőtte ki magát. Eközben a klasszikus hordozók, mint a CD vagy a DVD eladásai drámai ütemben csökkennek. 2010-ben még csak 8,8 százalékkal kevesebb bevétel származott innen mint előző évben, 2011-ben viszont már 13,3 százalékot esett az amúgy is egyre kisebb szegmens. A fizikai hordozók eladásából így már mindössze 101,6 millió angol fontot tudott beszedni a jogkezelő tagjai számára.

A PRS for Music szerint a piac látványosan elmozdult a fizikai hordozóktól a digitális értékesíts felé. Viszont a brit zenék nemzetközi sikere demonstrálja, hogy a brit zeneipar még mindig világszerte sikeres. Látva a tendenciákat, a PRS for Music a továbbiakban is egyaránt támogatni fogja a szerzői jogokat belföldön és a nemzetközi piacokon is, emellett egyre több energiát fordít az új digitális szolgáltatások licencelésére, hogy a tavalyinál is nagyobb jogdíjbevételeket tudjon felmutatni tagjainak.

A licencelt streaming zene hajtja a piacot

A szervezet vezetője szerint a növekedés motorja, hogy a közvetlen letöltés helyett a felhasználókat egyre inkább a licencelt szolgáltatások felé terelik, illetve érezhető a kalózkodás elleni hatásos fellépés eredménye is. A licencelt digitális piac már most is egy jelentős bevételt jelent a jogkezelőnél, amivel helyettesíteni lehet a csökkenő CD-piac miatt kieső bevételeket. A kalózkodás viszont továbbra is problémát jelent.

A PRS for Music szerint változóban vannak a zenehallgatási szokások, de a jogkezelő azt vallja, hogy be kell fogadni az új módszereket, hogy biztosítani tudják a továbbiakban is a megélhetését azoknak, akik a zeneszerzésből vagy előadásból élnek.

A licencelt szolgáltatások mellett az online közönség figyelmének köszönhető az is valószínűleg, hogy a brit előadók élő koncertjei utáni bevétel is növekedett 8,2 százalékkal egy év alatt, az üzletekben és szórakozóhelyeken játszott zene utáni jogdíj viszont szinte stagnált, mindössze 0,9 százalékos növekedést hozott.

Itthon még nem

Magyarországon a streaming zenei piac még mindig nem indult be igazán, néhány kezdeményezést leszámítva, mint a T-Mobile Zenecenter, vagy a hazánkban is elérhetővé vált Deezer, nincs jelentős nyüzsgés. Pedig az okostelefon-penetráció, a mobilinternet-használat és az egyéb webes szolgáltatások penetrációja mind azt mutatja, hogy semmi akadálya nem lenne a licencelt szolgáltatások terjedésének. Az akadály valószínűleg a felhasználók vonzódása az illegális (technikailag ingyenes) megoldásokhoz akkor is, amikor azok kényelmetlenebbek és szűkebb kínálatot jelentenek. Tudomásunk szerint a Spotify még csak meg sem kereste a hazai jogkezelőt, akik viszont a brit párjukhoz hasonlóan azt állítják, hogy nyitottak minden egyes új szolgáltatásra, ahol jogosított zenék terjeszthetőek a hallgatóság felé.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.