A drága lemezek ölik meg itthon a Blu-rayt

Az idei immár a sokadik karácsonyi bevásárlási szezon, melynek egyik slágerterméke az LCD- vagy plazmatévé lehet, még úgy is, hogy a nagy felbontású közvetített tartalmak elérhetősége továbbra is erősen korlátozott hazánkban. A piacot vezető Samsungtól származó statisztikák alapján a magyar tévépiac eladási volumene a januártól októberig tartó időszakban éves szinten 20 százalékkal nőtt, szemben az egy évvel korábbi, 13,3 százalékos növekedéssel. A lapostévékhez csatlakoztatható, a készülékek képességeit teljes mértékben kiaknázó asztali Blu-ray lejátszók ára a kedvezőtlen forintárfolyam ellenére minden eddiginél alacsonyabb szinte ért - egy átlagos kijelzőméretű tévéből és egy Blu-ray lejátszóból álló kombináció fogyasztói ára ma már a 150 ezer forintos lélektani határ alatt van.

Rosszkor, jó helyen

A kétrétegű DVD-k kapacitásának többszörösét kínáló Blu-ray szabvány 2008-ban, a HD DVD-vel folytatott, végül a kiadói oldalon eldőlt ádáz küzdelme után tudott igazán felemelkedni, bár szakértők már akkor megjósolták, hogy a DVD-hez hasonló diadalmenetre nem lehet majd számítani. A Blu-ray éppen akkor tört be a piacra, amikor az internetes on-demand tartalmak boomja kezdődött, és bár a lejátszók és a tévék ára azóta csaknem feleződött, a tartalomválaszték pedig nőtt, a kiadványok árát továbbra is mesterségesen magas szinten tartják egyes régiókban.

A Blu-ray szabvánnyal kompatibilis asztali lejátszókkal két éve karácsony előtt még csak elvétve lehetett találkozni a boltok polcain, a legolcsóbb, belépő szintű eszközök fogyasztói ára pedig jellemzően 35-40 ezer forint közt alakult. Tavaly már 30 ezer forint alatt is be lehetett szerezni modern Blu-ray lejátszót, ma pedig már 20 ezer forint alatt is találni olcsóbb készülékeket - a választék kizárólag "neves" elektronikai gyártók termékeire korlátozódik, mivel csak ezek rendelkeznek Blu-ray licenccel.

Toshiba BDX1100KE: ma ez a legolcsóbb

Az argep.hu által szolgáltatott adatok szerint a piacon elérhető egyik legolcsóbb asztali Blu-ray lejátszót éppen a HD DVD szabvánnyal 2008-ban befuccsolt Toshiba árulja, a BDX1100KE típusú készülékhez egyes kereskedőknél már kevesebb, mint 18 ezer forintért hozzá lehet jutni. Hasonló árszinten érhető el a Philips BDP2800 típusú egysége, míg a két koreai versenyző, az LG és a Samsung legolcsóbb asztali Blu-ray lejátszójinak, a BD550-nek és a BD-D5100-nek az ára pár száz forint különbséggel, 21 ezer forintról indul. Két éve még extra volt, de ma már mindegyik berendezés támogatja a Blu-ray profil 2.0-t, vagyis a BD.Live-ot, amivel a lemezhez kapcsolódó interaktív tartalmak elérhetők - már ha vannak ilyenek, illetve az adott régióban engedélyezve van a hozzáférés.

Fontos, hogy az asztali Blu-ray lejátszók természetesen nem csak a Blu-ray tartalmakkal boldogulnak, a hagyományos DVD-filmek éppúgy lejátszhatók velük, ráadásul az egységek kivétel nélkül képesek felskálázni a kisebb felbontású DVD-filmeket 720p vagy 1080p felbontásra - a különböző képjavító eljárásoknak köszönhetően ilyenkor egy DVD képe adott esetben jobban mutathat egy nagy felbontású tévén, mintha egy analóg kimenetű DVD-lejátszót használnának a filmnézéshez.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A HD-s házimozizáshoz szükséges eszközök tehát elérhetőbbé váltak, mint valaha, a hazai tartalmi oldal azonban sajnos továbbra sem követi a nagy nemzetközi trendeket. Bár a magyar felirattal vagy magyar nyelvű szinkronsávval ellátott Blu-ray lemezek választéka egyre bőségesebb, emellett ma már gyakorlatilag minden hollywoodi sikerfilm megjelenik itthon Blu-ray-en is, a lemezek fogyasztói ára mit sem változott az elmúlt két-három évben.

Ma egy prémium lemezes tartalom Blu-ray-en 7-8 ezer forint közötti fogyasztói áron szerezhető be, miközben ugyanazt a filmet DVD-n ennek az összegnek kevesebb mint a feléért árulják a boltok - amelyek ma már a prémium DVD-ket is egyre nehezebben tudják eladni. A hazai Blu-ray értékesítések kapcsán további probléma, hogy bár született erre iparági összefogás, a vásárlók még mindig nincsenek teljesen tisztában a Blu-ray nyújtotta előnyökkel, igaz, többször ez a helyzet a lapostévékkel is, melyekre anélkül költenek százezreket egyes vásárlók, hogy tisztában lennének a képességeikkel - a nagy kijelzőméret önmagában is elég csábító.

Nem jött a messiás

A Blu-ray térnyerésére katalizátorként hathatott volna a 3D-s otthoni házimozi hirtelen megugró népszerűsége, de úgy tűnik, az Avatar-hatás múlóban van, az itthon elérhető BD3D kiadványok száma pedig továbbra is rendkívül szűkös, és többnyire animációs filmekre korlátozódik. A 3D-s Blu-ray tartalmakat természetesen csak drágább tévékészülékekkel és asztali lejátszókkal lehet élvezni, az eszközök ára ugyanakkor ebben a szegmensben is látványosan csökkent az elmúlt időszakban.

A hazai Blu-ray piac méretéről egyelőre nem állnak rendelkezésre bárki számára nyilvános statisztikák, a szabványt gondozó és életre hívó Blu-ray Disc Association adatai szerint ugyanakkor a 2-es régióba tartozó (ide sorolják hazánkat is), angol nyelvű kiadványok száma eléri a 2500-at. A lemezek ára az egyik legolcsóbb európai piacnak számító Nagy-Britanniában jellemzően 13-14 angol font (vagyis átszámolva nagyjából 5000 forint) körül alakul.