Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A zenevásárlás halott: a Spotify lesz a zene Facebookja

Dojcsák Dániel, 2011. december 01. 13:12
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Spotify tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Facebookhoz hasonlóan külső fejlesztők számára ad lehetőséget alkalmazások fejlesztésére és beillesztésére a Spotify univerzumba. A népszerű zenei szolgáltatás számtalan új képességgel és funkcióval bővülhet.

A zeneiparban a sikeres megoldások mind arról szóltak, hogy a “hordozó” legyen univerzális, széles körben elterjedt és könnyen használható. A CD sikere is ebben állt, ugyanis a megvásárolt lemezt lejátszatták az emberek az otthoni hifin, autóban, hordozható lejátszóban, házimozi rendszeren és szinte bárhol. A következő lépcsőfok az MP3 volt, ami szintén az univerzalitás miatt volt sikeres, hiszen nagyon könnyű volt olyan eszközt és lejátszót készíteni, ami elboldogul a digitális kópiával.

Mi az a Spotify?

A Spotify egy online zenei streaming szolgáltatás, ahol a felhasználók havidíj ellenében korlátlanul hozzáférhetnek egy 15 millió zeneszámot tartalmazó és folyamatosan bővülő katalógushoz kliens programon keresztül.

A zenék nem másolhatóak ki, nem használhatóak egyéb programokban, illetve a hallgatott számok nem kerülnek a felhasználó tulajdonába.

A kliens program viszont képes a PC-n, mobilon vagy egyéb eszközökben egy saját cache-ben eltárolni a zenéket, így spórolva a sávszélességgel. Illetve a lejátszási listák a prémium előfizetők számára szinkronizálhatóak az eszközre, így internet kapcsolat híján is marad lejátszható zene.

Tulajdonlás helyett inkább hozzáférés

A Spotify, illetve a többi sikeres online zenei szolgáltató ugyanezt a filozófiát viszi tovább, csak annyi különbséggel, hogy a tulajdonlás helyett az új központi fogalom az elérés lett. A gyűjtögető életmód kiszolgálása helyett ma egy piaci szereplőtől inkább azt várjuk, hogy adjon hozzáférést a lehető legszélesebb kínálathoz és a kívánt tartalmak legyenek elérhetőek minden olyan eszközön és minden olyan helyszínen, ahol egyébként is hallgatnánk zenét. A Spotify az asztali PC-s kliens után beköltözött az okostelefonokba, iPodokba, otthoni hálózati lejátszókba, tévékbe, sőt néhány autóba is már.

 

A New York-i sajtótájékoztatón a svéd zenei szolgáltató beszélt arról, hogy a hozzáférés szempontjából már most is lefedik az igényeket, amit a felhasználói figyelem meg is hálál. A Facebookkal kötött szövetségük révén néhány hónap alatt 2-ről 10 millióra növelte a cég a felhasználóinak számát, a novemberi 10 millióból pedig már 2,5 millió felhasználó nem az ingyenes, hanem a havidíjas konstrukcióban veszi igénybe a Spotify-t.

Zenei appok

A sikert tovább tetézheti a tegnapi bejelentés, amivel a Spotify kiemelkedik a Google, Amazon és Apple mezőnyéből a zenei disztribúció területén. A jövőben külső fejlesztők számára is megnyitják a Spotify platformot, az API-kon keresztül bárki készíthet kiegészítőket, bárki beépítheti saját üzletébe a rendszert. Ezzel egyrészt a zenéhez kapcsolódó vállalkozások komoly előnyhöz jutnak, hiszen a tartalmak jogosításának rögös útján nem kell végigszenvedniük magukat, másrészt viszont a Spotify de facto szabványává válhat az online zenének, ahogyan azt a Facebook tette hasonlóan a külső alkalmazások bevezetésével a közösségi hálózatok piacán. Ugyanis hiába gyűjti össze a legjobb fejlesztőket és a legjobb ötletembereket bármelyik vállalat, legyen szó a Facebookról, Apple-ről vagy Google-ről, hiába termelnek teljes gőzzel alkalmazásokat és hiába lesznek azok tökéletesek, akkor is csak maximum néhány tucat jó megoldás jöhet ki egy cégből. Gondoljunk bele, hogy mennyit érne az iPhone vagy az Android csak gyári alkalmazásokkal, a maradék 1 millió, a piactereken elérhető app nélkül.

Ahogy az szokás, az induláskor máris fel tud mutatni a Spotify néhány referencia alkalmazást, amivel demózható, hogy milyen irányokba lehet elindulni a 15 millió zeneszámos katalógusra építkezve. Az első fecskék között ott van a Rolling Stone magazin, ami tartalmat tesz a zene mellé, a Songkick, ami koncertajánlókkal színesíti a rendszert és természetesen a Last.fm is, ami továbbra is a világ legkomplexebb zenei ajánlórendszere. Ha beindul a szekér, akkor viszont záporozhatnak a zenei appok, s nem lennénk meglepődve ha tuctjával indulnának a Spotify alatt karaoke programok, Guitar hero-szerű játékok, DJ-alkalmazások és egyéb ötletes megoldások.

Apple-modell

Az Apple rendszeréhez hasonlóan a Spotify is fenntartja a jogot magának, hogy engedélyezze egy alkalmazás feltöltését. Daniel Ek, a Spotify vezetője azt nyilatkozta, hogy “Leginkább tényleg az Apple modelljére hasonlít majd a Spotify ökoszisztéma. Biztosak akarunk lenni abban, hogy az elérhető alkalmazások tényleg nagyon jó minőségűek”.

A külső alkalmazások célja itt is az, hogy új felhasználókat vonzanak, a régieket pedig elégedetten tartsák a szolgáltatáson belül sokáig. Az új alkalmazásoktól a legnagyobb várakozás, hogy az immár 15 milliósra hízott katalógusból a felhasználók mindig megtalálják a számukra érdekes és jó zenéket. Ebben nyilván a Last.fm lehet a legnagyobb partner.

A jövőben megjelenő alkalmazások egyébként ingyenesek lesznek, legalábbis kezdetben biztosan és egyaránt elérhetik majd az ingyenes, reklámszponzorált és a havidíjas ügyfelek is. Első körben az alkalmazások kizárólag az asztali kliensen belül működnek majd. Igaz néhány alkalmazás, ami lejátszási listákat képes generálni, effektíve a mobil kliensre is átérhet, hiszen azokat a listákat ott is el lehet majd érni. Egy dolog azonban továbbra is biztos, hogy a zenéket továbbra sem lehet majd kivinni a Spotifyból, sem az alkalmazásokkal más programokba, sem más weboldalakra.

Kell a volumen, drága a jogdíj

A hízókúrára szüksége is van a Spotify-nak, ugyanis az óriási katalógus és a szabadon, átalánydíjas konstrukcióban elérhető zenének komoly ára volt. A cég licencelési megállapodásainak keretében csak a nagy kiadók felé 175 millió dollárnyi díjat kell megfizetnie a következő két évben. Ezen felül a négy nagy kiadó az amerikai piacra lépésért cserébe 18 százalékos részesedést szerzett a cégben.

Daniel Ek ugyan a licenceléssel kapcsolatos felvetéseket nem kommentálta, de prezentációjában kitért arra, hogy az iTunes mögött már a második legnagyobb online zenei bevételforrássá nőtte ki magát Európában. Illetve Ek azt is hozzátette, hogy az tény, hogy a cég bevételeinek nagy része a jogdíjfizetésekre megy el: “Büszkék vagyunk erre a tényre. Boldogan fizetjük ki az árbevételünk jó részét az iparág felé”. A Spotify egyébként már eddigi ténykedése során is több mint 150 millió dollárt pumpált a kiadók kasszáiba, igaz ennek ellenére a kis, indie kiadók elégedetlenek és keveslik a teljesen teljesítmény alapú finanszírozásból befolyó bevételeket.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.