Nem kötelezhetők az ISP-k a tartalmak szűrésére
Az internetszolgáltatókat nem lehet olyan megoldások telepítésére kötelezni, amelyekkel a jogvédett tartalmak illegális letöltését figyelik vagy akadályozzák meg, döntött tegnap az Európau Unió Bírósága.
2004-ben a belga jogvédő szervezet, a SABAM vitte bíróságra a Belgacom egyik internetszolgáltató leányvállalatát, a Scarlet Extendedet az előfizetőinek illegális zeneletöltései miatt. A bíróság elrendelte a Scarlet Extended számára egy olyan rendszer telepítését, amely folyamatosan monitorozza az előfizetői adatforgalmat és kiszűri, lehetetlenné teszi a SABAM repertoárjában szereplő jogvédett tartalmak illegális letöltését. A szolgáltató megfellebbezte az ítéletet, a Brüsszeli Fellebbviteli Bíróság pedig az Európai Unió Bíróságának (European Court of Justice) állásfoglalását kérte.
Alapjogokat sért
"Ellentétes az uniós joggal az, ha a nemzeti bíróság a jogellenes fájlletöltések megelőzése érdekében szűrőrendszer létrehozására kötelezi az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót" - áll a Bíróság ítéletében. "Az Európai Unió alapjogi chartája kétségtelenül tartalmazza a szellemi tulajdonjogok védelmét. Sem a chartából, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlatából nem tűnik azonban ki, hogy e jog érinthetetlen lenne, és abszolút jelleggel kellene biztosítani a védelmét." A Bíróság úgy találja, hogy a szerzői jogok ilyen úton történő biztosítása más uniós alapjogokat sértene.
A szűrőrendszer egyrészt sértheti a szolgáltató ügyfeleinek személyes adatok védelméhez, valamint az információk fogadásához és közléséhez kapcsolódó jogát , amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája véd. "[...] e meghagyás minden tartalom rendszerszerű elemzését, valamint azon felhasználók IP címének összegyűjtését és azonosítását vonná maga után, akik a jogellenes tartalmat a hálózatra küldték; e címek pedig védett személyes adatok" - állapítja meg a bíróság. A vállalkozási szabadságos is sértené, ha a szolgáltatónak bonyolult, költséges informatikai rendszert kellene kiépíteni a jogsértések megelőzése érdekében, amelynek költsége csak őt terhelné. Emellett a szűrőrendszer bevezetése a tájékozódás szabadságát is veszélyeztetné, mivel valószínűleg nem lenne képes különbséget tenni a jogellenes és a jogszerű tartalom között - olvasható az ítéletben.
Nem csak ebben az ügyben érvényes
"Ellentétes az uniós joggal az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatónak az olyan szűrőrendszer létrehozására való kötelezése, amely a szolgáltatásain áthaladó valamennyi elektronikus adatátvitelt érinti, a teljes ügyfélkörére, megkülönböztetés nélkül alkalmazandó, megelőző jellegű, költsége kizárólag a szolgáltatót terheli és időbeli korlátozás nélküli." Az ítélet ugyan a Scarlet Extended internetszolgáltatóval kapcsolatos ügyben született, azonban a "határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti", vagyis az Európai Unióban illegálissá minősíti azt a gyakorlatot, amelyben a bíróság az internetszolgáltatót a jogvédett anyagok illegális letöltését lehetetlenné tevő szűrő telepítésére és üzemeltetésére kötelezi.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A több mint 1800 szolgáltatót tömörítő European Internet Services Providers Association üdvözölte a döntést, a szervezet szerint a tartalomszűrő rendszerek telepítése az Unió országaiban "nagyon komoly következményekkel" járt volna. "Figyelembe véve hogy az internet milyen szerepet játszik a gazdaság fellendítésében, nem ez a legjobb idő amikor az internetes innovációt kockázatoknak tehetjük ki" - nyilatkozott Malcolm Hutty, az EISPA elnöke.
A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége, az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) ugyanakkor úgy látja, a bírósági ítélet csak a tartalomszűrés egy módját nyilvánítja illegálisnak. "Ez nem vonatkozik az IFPI által javasolt intézkedésekre, amelyek nyomán az internetszolgáltatók blokkolhatják a hozzáférést a jogsértő weboldalakhoz vagy hogy fokozatosan fellépjenek a jogsértő felhasználók ellen, amelyet több európai országban is alkalmaznak" - vélekedett Frances Moore, az IFPI elnöke.