Szoftvercégek is támogatják az "online cenzúrát"

A SOPA (Stop Online Piracy Act) alig egy hónapja, október 26-án került az amerikai képviselőház elé, ígérete szerint képes lesz elvágni a bevételt azoktól az oldalaktól, amelyek az illegális letöltésekből és hirdetésekből tartják fenn magukat. A kritikusok szerint azonban "sebészkés helyett bunkósbottal" támadja a törvény a problémát, így ahelyett hogy szétválasztaná, összemossa a piac legitim szereplőit és a célpontként meghatározott oldalakat.

A kalózkodás visszaszorítására született jogszabállyal kapcsolatos legfontosabb kritika, hogy teljesen felborítja a felhasználói tartalomra vonatkozó jogi szabályozások finom egyensúlyát. Ez az egyensúly garantálta, hogy a felhasználók által generált tartalmakból élő szolgáltatások mára virágzásnak indulhattak. A "fair use" és a DMCA (Digital Millenium Copyright Act) ugyanis eddig megvédte a felhasználói tartalom megosztását végző szolgáltatásokat, csupán annyit írt elő, hogy a szerzői jogokat megsértő tartalmat a jogtulajdonos felszólítására el kell távolítani. Amennyiben ezt az oldal megteszi, nem vonható felelősségre.

Logikus módon a törvény heves ellenzői között találjuk a Facebookot, az AOL-t, a Google-t, a LinkedInt, a Mozillát, a Wikimediát, a Twittert, a Yahoo-t és a Zyngát is, gyakorlatilag az internet elmúlt tíz évének legfontosabb szereplőit. Nem véletlenül: a YouTube például jelenleg a DMCA védelme alatt áll és szorgosan veszi le a videókat a tartalomtulajdonosok kérésének megfelelően - ezt a védelmet azonban a SOPA gyakorlatilag teljesen megszünteti.

BSA-támogatással

Meglepő módon azonban a nagy szoftvergyártókat tömörítő Business Software Alliance támogatásáról biztosította a törvénytervezetet, amely szerinte "megállítja majd a szoftverkalózkodás és egyéb intellektuális tulajdon lopásának növekvő fekélyét". A szövetség tagjai között megtalálhatjuk az olyan cégeket, mint az Adobe, az Apple, az Autodesk, az AVG, a Corel, a Dell, az Intel, a Kaspersky, a Sybase illetve a Microsoft. A cégek érdekeit képviselő és velük folyamatosan egyeztető szövetség lépésétől egyelőre egyik tag sem zárkózott el - a Microsoft például a SOPA-val kapcsolatos "no comment" politikáját folytatja.

A BSA saját bevallása szerint az online kalózkodás messze nem az üzleti szoftvereket fenyegető legnagyobb probléma - a vállalatok megvásárolják a szoftvereket, azonban azokat a licencben megengedettnél több gépre telepítik. Az illegális online boltok ("fizetős warez") azonban egyre növekvő problémát jelentenek, a SOPA pedig hatékony fellépést jelent ez ellen a jelenség ellen. A BSA-támogatás a nemzetközi sajtóban is hatalmas visszhangot keltett, a fent említett vállalatok ugyanis vagy maguk is működtetnek online szolgáltatásokat, vagy azok rendkívül fontos alkotóelemeit adják (mint az Adobe).

A SOPA vajon mi?

A SOPA két új jogi eljárást vezet be. Az első a ügyészség számára teszi lehetővé, hogy bírósági engedélyt kérjen, majd annak alapján eljárjon "külföldi jogsértő oldalak" ellen. Ez gyakorlatilag minden, nem amerikai domain nevet használó szolgáltatásra vonatkozik - beleértve az amúgy az Egyesült Államokban bejegyzett cégek szolgáltatásait is. A bírósági engedély birtokában az ügyészség megkövetelheti az internetszolgáltatóktól az adott oldalhoz való hozzáférés letiltását, beleértve az IP-cím feloldásának megtagadását is, továbbá követelheti az adott oldal keresőmotorokból való kitörlését is. Az ügyészség megtilthatja a különböző kifizetőrendszerek számára az együttműködést az adott oldallal, valamint az oldalra mutató, valamint oldalon elhelyezett hirdetések megjelenítését.

A bírósági engedély alapján eljáró ügyészség mellett azonban a SOPA egy ettől eltérő, magán utat is megnyit. A jogtulajdonosok saját jogkörben kérhetik az adott oldal pénzügyi kapcsolatainak elvágását valamint a hirdetési hálózatokkal történő együttműködés felfüggesztését (mind hirdetőként, mind hirdetőfelületként). Amennyiben pedig a megfelelő entitások nem működnek együtt, a jogtulajdonos az új törvény értelmében polgárjogi eljárásban követelheti igazát. A jogtulajdonosok számára azonban semmilyen érdemi büntetést nem helyez kilátásba a törvény arra az esetre, ha a vélt sérelem nem bizonyul valósnak - így megnyitja a lehetőséget az agresszív, minden alapot nélkülöző letiltáshullám előtt.

A SOPA (és szenátus előtt lévő ikertestvére, a PROTECT IP) azonban a legitim, innovatív vállalkozásokat sújtja a legdurvábban, a valódi jogsértők ellen olyan eszközöket tartogat, mint a DNS-kérések feloldásának letiltása. Az internet működését alapszinten ismerők számára nyilvánvaló, hogy ez érdemi hatást nem fog elérni - IP cím alapján ugyanis az oldalak továbbra is elérhetőek maradnak, a probléma áthidalására számtalan megoldás létezik, a böngészőbővítményektől a manuális címbeírásig. A legitim vállalkozások számára azonban az átgondolatlan szabályozás brutális hatású lehet - elég belegondolni abba, hogy a blogspot.com domain feketelistázása esetén hány blog tűnne el azonnal.

USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.

A domainnevek szűrésén túl a SOPA megköveli az amerikai internetszolgáltatóktól a hozzáférés teljes leállítását - az eszközöket pedig az ISP-kre bízza. Ezzel rendkívüli felelősség hárul a szolgáltatókra, szűrniük kell ugyanis a teljes felhasználói forgalmat, csomagonként meghatározva annak úti célját, majd azt egyeztetve a feketelistával. Ez nyilvánvalóan rendkívüli terhelést jelent a szolgáltatók számára, de a személyiségi jogokra illetve magánszféra védelmére nézve is komoly visszalépés.

Mi a jogsértés?

A jogtulajdonosok számtalan esetben vitatják az úgynevezett "fair use" (vagyis nem engedélyköteles) felhasználási módozatokat és sokszor saját, a DMCA (Digital Millenium Copyright Act) által kibővített jogköreiket is túllépve követelik bizonyos tartalmak eltávolítását. A "fair use" körbe tartozik a kommentár, kritika, híradás, kutatás, oktatás, könyvtári archiválás céljára történő felhasználás - természetesen bizonyos jól meghatározott körülmények között. Ettől függetlenül a jogtulajdonosi visszaélések már korábban is problémákat okoztak, ez a SOPA törvénybe iktatása után várhatóan fokozódni fog. Annyi azonban már a korábbi gyakorlatból látszik, hogy a népszerű dalok "feléneklése" YouTube-ra, a különböző filmek képkockáiból készült animált GIF-ek vagy poénos képregények minden korábbinál szigorúbb elbírálás alá esnek a jövőben.

Ennek oka, hogy jogaival élve a jogtulajdonos gyakorlatilag bármely, felhasználói tartalommal operáló szolgáltatás jövedelemforrásait elvághatja pusztán azzal, hogy perrel fenyegeti a megfelelő kifizetési és hirdetési rendszereket. A jogtulajdonosok rendelkezésére álló anyagi források és jogi osztályok ismeretében pedig kétséges, hogy ki vállalna be egy elhúzódó, költséges és kétséges kimenetelű jogi csatát.

A kritikusok szerint ez egy olyan jogbizonytalanságot jelent a már létező és jövőben induló netes szolgáltatások számára, amely rendkívüli módon visszavetheti a robbanásszerű webes innovációt. A SOPA által fenyegetett szolgáltatások közé tartozik gyakorlatilag minden közösségi oldal, tartalommegosztó platform vagy felhős tároló - működésüket számtalan vélt vagy valós okra hivatkozva nehezíthetik meg (vagy lehetetleníthetik el) a jogtulajdonosok.

Frissítés: A BSA újabb, tegnap kiadott közleményében árnyalta korábban egyértelmű állásfoglalását. Az új nyilatkozat szerint a SOPA jelenlegi változata még nem tökéletes, mert "nem állítja egyensúlyba az innováció, a magánszféra és a biztonság védelmét az illegális oldalak elleni fellépéssel". A BSA fenntartja, hogy a törvénytervezet mögött álló ötlet, a kalózok megfosztása jövedelmeiktől, nagyon jó megközelítés, a törvény mai formája azonban nem alkalmas a legitim és illegális online entitások megfelelő szétválasztására.