Szoftvercégek is támogatják az "online cenzúrát"

A SOPA (Stop Online Piracy Act) alig egy hónapja, október 26-án került az amerikai képviselőház elé, ígérete szerint képes lesz elvágni a bevételt azoktól az oldalaktól, amelyek az illegális letöltésekből és hirdetésekből tartják fenn magukat. A kritikusok szerint azonban "sebészkés helyett bunkósbottal" támadja a törvény a problémát, így ahelyett hogy szétválasztaná, összemossa a piac legitim szereplőit és a célpontként meghatározott oldalakat.

A kalózkodás visszaszorítására született jogszabállyal kapcsolatos legfontosabb kritika, hogy teljesen felborítja a felhasználói tartalomra vonatkozó jogi szabályozások finom egyensúlyát. Ez az egyensúly garantálta, hogy a felhasználók által generált tartalmakból élő szolgáltatások mára virágzásnak indulhattak. A "fair use" és a DMCA (Digital Millenium Copyright Act) ugyanis eddig megvédte a felhasználói tartalom megosztását végző szolgáltatásokat, csupán annyit írt elő, hogy a szerzői jogokat megsértő tartalmat a jogtulajdonos felszólítására el kell távolítani. Amennyiben ezt az oldal megteszi, nem vonható felelősségre.

Logikus módon a törvény heves ellenzői között találjuk a Facebookot, az AOL-t, a Google-t, a LinkedInt, a Mozillát, a Wikimediát, a Twittert, a Yahoo-t és a Zyngát is, gyakorlatilag az internet elmúlt tíz évének legfontosabb szereplőit. Nem véletlenül: a YouTube például jelenleg a DMCA védelme alatt áll és szorgosan veszi le a videókat a tartalomtulajdonosok kérésének megfelelően - ezt a védelmet azonban a SOPA gyakorlatilag teljesen megszünteti.

BSA-támogatással

Meglepő módon azonban a nagy szoftvergyártókat tömörítő Business Software Alliance támogatásáról biztosította a törvénytervezetet, amely szerinte "megállítja majd a szoftverkalózkodás és egyéb intellektuális tulajdon lopásának növekvő fekélyét". A szövetség tagjai között megtalálhatjuk az olyan cégeket, mint az Adobe, az Apple, az Autodesk, az AVG, a Corel, a Dell, az Intel, a Kaspersky, a Sybase illetve a Microsoft. A cégek érdekeit képviselő és velük folyamatosan egyeztető szövetség lépésétől egyelőre egyik tag sem zárkózott el - a Microsoft például a SOPA-val kapcsolatos "no comment" politikáját folytatja.

A BSA saját bevallása szerint az online kalózkodás messze nem az üzleti szoftvereket fenyegető legnagyobb probléma - a vállalatok megvásárolják a szoftvereket, azonban azokat a licencben megengedettnél több gépre telepítik. Az illegális online boltok ("fizetős warez") azonban egyre növekvő problémát jelentenek, a SOPA pedig hatékony fellépést jelent ez ellen a jelenség ellen. A BSA-támogatás a nemzetközi sajtóban is hatalmas visszhangot keltett, a fent említett vállalatok ugyanis vagy maguk is működtetnek online szolgáltatásokat, vagy azok rendkívül fontos alkotóelemeit adják (mint az Adobe).

A SOPA vajon mi?

A SOPA két új jogi eljárást vezet be. Az első a ügyészség számára teszi lehetővé, hogy bírósági engedélyt kérjen, majd annak alapján eljárjon "külföldi jogsértő oldalak" ellen. Ez gyakorlatilag minden, nem amerikai domain nevet használó szolgáltatásra vonatkozik - beleértve az amúgy az Egyesült Államokban bejegyzett cégek szolgáltatásait is. A bírósági engedély birtokában az ügyészség megkövetelheti az internetszolgáltatóktól az adott oldalhoz való hozzáférés letiltását, beleértve az IP-cím feloldásának megtagadását is, továbbá követelheti az adott oldal keresőmotorokból való kitörlését is. Az ügyészség megtilthatja a különböző kifizetőrendszerek számára az együttműködést az adott oldallal, valamint az oldalra mutató, valamint oldalon elhelyezett hirdetések megjelenítését.

A bírósági engedély alapján eljáró ügyészség mellett azonban a SOPA egy ettől eltérő, magán utat is megnyit. A jogtulajdonosok saját jogkörben kérhetik az adott oldal pénzügyi kapcsolatainak elvágását valamint a hirdetési hálózatokkal történő együttműködés felfüggesztését (mind hirdetőként, mind hirdetőfelületként). Amennyiben pedig a megfelelő entitások nem működnek együtt, a jogtulajdonos az új törvény értelmében polgárjogi eljárásban követelheti igazát. A jogtulajdonosok számára azonban semmilyen érdemi büntetést nem helyez kilátásba a törvény arra az esetre, ha a vélt sérelem nem bizonyul valósnak - így megnyitja a lehetőséget az agresszív, minden alapot nélkülöző letiltáshullám előtt.

A SOPA (és szenátus előtt lévő ikertestvére, a PROTECT IP) azonban a legitim, innovatív vállalkozásokat sújtja a legdurvábban, a valódi jogsértők ellen olyan eszközöket tartogat, mint a DNS-kérések feloldásának letiltása. Az internet működését alapszinten ismerők számára nyilvánvaló, hogy ez érdemi hatást nem fog elérni - IP cím alapján ugyanis az oldalak továbbra is elérhetőek maradnak, a probléma áthidalására számtalan megoldás létezik, a böngészőbővítményektől a manuális címbeírásig. A legitim vállalkozások számára azonban az átgondolatlan szabályozás brutális hatású lehet - elég belegondolni abba, hogy a blogspot.com domain feketelistázása esetén hány blog tűnne el azonnal.

Rust? Kubernetes? FinOps? Melyiket válasszam? Egy jó karrierdöntéshez sok apróság szükséges. Egy alapos hazai technológiai körkép azoban még hiányzott. Végre van ilyen, és a 21. kraftie adásban kidumáltuk.

A domainnevek szűrésén túl a SOPA megköveli az amerikai internetszolgáltatóktól a hozzáférés teljes leállítását - az eszközöket pedig az ISP-kre bízza. Ezzel rendkívüli felelősség hárul a szolgáltatókra, szűrniük kell ugyanis a teljes felhasználói forgalmat, csomagonként meghatározva annak úti célját, majd azt egyeztetve a feketelistával. Ez nyilvánvalóan rendkívüli terhelést jelent a szolgáltatók számára, de a személyiségi jogokra illetve magánszféra védelmére nézve is komoly visszalépés.

Mi a jogsértés?

A jogtulajdonosok számtalan esetben vitatják az úgynevezett "fair use" (vagyis nem engedélyköteles) felhasználási módozatokat és sokszor saját, a DMCA (Digital Millenium Copyright Act) által kibővített jogköreiket is túllépve követelik bizonyos tartalmak eltávolítását. A "fair use" körbe tartozik a kommentár, kritika, híradás, kutatás, oktatás, könyvtári archiválás céljára történő felhasználás - természetesen bizonyos jól meghatározott körülmények között. Ettől függetlenül a jogtulajdonosi visszaélések már korábban is problémákat okoztak, ez a SOPA törvénybe iktatása után várhatóan fokozódni fog. Annyi azonban már a korábbi gyakorlatból látszik, hogy a népszerű dalok "feléneklése" YouTube-ra, a különböző filmek képkockáiból készült animált GIF-ek vagy poénos képregények minden korábbinál szigorúbb elbírálás alá esnek a jövőben.

Ennek oka, hogy jogaival élve a jogtulajdonos gyakorlatilag bármely, felhasználói tartalommal operáló szolgáltatás jövedelemforrásait elvághatja pusztán azzal, hogy perrel fenyegeti a megfelelő kifizetési és hirdetési rendszereket. A jogtulajdonosok rendelkezésére álló anyagi források és jogi osztályok ismeretében pedig kétséges, hogy ki vállalna be egy elhúzódó, költséges és kétséges kimenetelű jogi csatát.

A kritikusok szerint ez egy olyan jogbizonytalanságot jelent a már létező és jövőben induló netes szolgáltatások számára, amely rendkívüli módon visszavetheti a robbanásszerű webes innovációt. A SOPA által fenyegetett szolgáltatások közé tartozik gyakorlatilag minden közösségi oldal, tartalommegosztó platform vagy felhős tároló - működésüket számtalan vélt vagy valós okra hivatkozva nehezíthetik meg (vagy lehetetleníthetik el) a jogtulajdonosok.

Frissítés: A BSA újabb, tegnap kiadott közleményében árnyalta korábban egyértelmű állásfoglalását. Az új nyilatkozat szerint a SOPA jelenlegi változata még nem tökéletes, mert "nem állítja egyensúlyba az innováció, a magánszféra és a biztonság védelmét az illegális oldalak elleni fellépéssel". A BSA fenntartja, hogy a törvénytervezet mögött álló ötlet, a kalózok megfosztása jövedelmeiktől, nagyon jó megközelítés, a törvény mai formája azonban nem alkalmas a legitim és illegális online entitások megfelelő szétválasztására.