Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Bemutatta első 64 bites architektúráját az ARM

Bodnár Ádám, 2011. október 28. 11:19
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A héten Kaliforniában zajló ARM TechCon eseményen a brit vállalat bemutatta az első 64 bites utasításkészlet-architektúráját, az ARMv8-at, amely a várakozásai szerint akár nagyobb teljesítményű PC-kbe, szerverekbe is utat találhat. Pletykák szerint a HP is beáll az ARM-alapú szerverek gyártói közé.

Az első 64 bites ARM ISA

Az iparágban egyre többen pedzegetik, hogy az okostelefonokban és tabletekben elért sikereket meglovagolva az ARM sikeresen terjeszkedhetne "felfelé", a PC-k és szerverek irányába, hogy az x86 riválisává váljon. Ehhez azonban szükséges egy 64 bites ISA, mivel a mai PC-k és szerverek szinte kivétel nélkül ilyen felépítésűek, amit leginkább a 64 biten megcímezhető 4 gigabájtnál nagyobb memória szükségessége indokol. Az ARM TechCon rendezvényen a vállalat bejelentette első 64 bites utasításkészlet-architektúráját, az ARMv8-at.

Az ARMv8 elgondolása nagyon hasonlít az x86-64-hez, vagy másképp x64-hez, amelyet az AMD hozott be az x86 világába. Az utasításkészlet-architektúra teljes visszamenőleges kompatibilitást biztosítani a 32 bites ARMv7 ISA-ra írt szoftverekhez, így azok változtatás nélkül futnak. Az AArch32 végrehajtási állapot a meglevő ARMv7 utasításkészletet támogatja TrustZone és NEON kiterjesztésekkel, ehhez csatlakozik az AArch64 mód, amely a 64 bites A64 utasításokat tartalmazza. A vállalat ezekről nem hozott nyilvánosságra részleteket, csak a licencvásárló partnerek tudhatják meg egyelőre, a 64 bitre váltás milyen hatással van a teljesítményre és a fogyasztásra.

"Meggyőződésünk, hogy az ARMv8 architektúra ideális arra, hogy [...] szerteágazó, innovatív, energiahatékony megoldások szülessenek a 64 bites processzorok piacán" - mondta Mike Muller, az ARM műszaki igazgatója. Az ARMv8 architektúra megjelenését üdvözölte az NVIDIA mellett a Microsoft is, amely a jövőre várható Windows 8 operációs rendszert ARM utasításkészlet-architektúrára is elkészíti.

Az ARM betörését a szerverpiacra eddig komolyan hátráltatta a szoftveres ökoszisztéma hiánya, azonban a Linux fejlődésével ez változóban van. Az Ubuntu 11.10 - technikai előzetesként - már tartalmaz ARM-támogatást, de a Canonical célja az, hogy a jövő tavasszal érkező Ubuntu 12.04 LTS már teljes értékű ARM-támogatással bírjon - részben ez is volt az oka annak, hogy a disztribúcióban az OpenStack cloudplatform vette át az Eucalyptus helyét, mivel utóbbi fejlesztői nem támogatták az ARM-ot.

Mikroszerverek: sok kicsi sokra megy

Az ARM-alapú,pár wattot fogyasztó mikroszerverek leginkább olyan scale-out környezetben képzelhetők el, ahol ezrével, esetleg tízezrével működnek kis teljesítményű szerverek, amelyek beszerzési költsége eltörpül az energiaköltséghez és az üzemeltetési költséghez képest. Ilyenek lehetnek nagy internetszolgáltatók és internetes szolgáltatók, például különféle közösségi oldalak, video- és fotómegosztók, tartalomszolgáltatók. A kicsi, energiatakarékos gépek egy gyorsan növekedő, de szűk szegmenst képviselnek - a felhasználók jelentős része feltehetően továbbra is az erőteljes, nagyobb kapacitású kiszolgálókat fogja előnyben részesíteni, a mikroszerverek csak néhány, jól behatárolható területen terjednek majd el, de 4-5 év múlva a teljes szerver piac 10 százalékát tehetik ki.

Intel Atom-alapú mikroszerverek jelenleg is léteznek és nem csak az olyan feltörekvő gyártók kínálatában találhatók meg mint a SeaMicro, amely egy 10U méretű keretbe 256 darab, kétmagos Atom processzorra épülő szervert tud zsúfolni, hanem az olyan, a piacon már ismert neveknél is elérhetők mint a Dell és a Tyan: a Dell DCS 5120-ban egy 3U kivitelű fiók 8 vagy 12 Atom-alapú szervert képes fogadni, a Tyan FM65-B5511 pedig nem kevesebb mint 18 egyutas szervert foglal egy 4U keretbe.

Egyelőre meg nem erősített hírek szerint a HP is beszáll az ARM-alapú szerverek piacára, amihez az ARM résztulajdonában levő Calxeda processzorait fogja használni - a weben keringő pletykák szerint a HP és a Calxeda együttműködését jövő héten jelentik be. A Calxeda egy négymagos, 32 bites Cortex-A9 magokra épülő, DDR3 ECC memóriavezérlővel rendelkező saját chipet fejleszt, amelyből 5 wattot fogyasztó szerverek építhetők, ezekből egy 2U magas keretben pedig összesen 120-at lehet elhelyezni: 480 processzormag 600 wattos fogyasztás mellett.

Legkorábban 2016-ban jöhetnek az ARMv8-alapú eszközök

Az ARM egyelőre nem jelentett be ARMv8-alapú processzormagot, azonban egészen biztos, hogy erre a közeljövőben sor fog kerülni, és 2012 során az ARM licencvásárló partnerei, például a Qualcomm, a Samsung, az NVIDIA, a Texas Instruments, a Fujitsu és a Marvell is bejelentik első ARMv8-alapú chipjeiket. A vállalat közleménye szerint az első ARMv8 processzorokra épülő üzleti és lakossági termékek prototípusai 2014 körül készülhetnek el és legkorábban 2016-ban érhetik el a piacot.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.