Szerző: Dojcsák Dániel

2011. október 24. 12:40

Még több szolgáltatását drótozza be a Plusba a Google

A Google integrálja az egyik legnépszerűbb szolgáltatását a webes RSS-olvasó Readert a Google+-ba. A mai nap híre pedig, hogy a Google a Music szolgáltatását is összedrótozza a Google+-szal. Lassan indul az új közösségi oldal, de lehet, hogy elkerülhetetlen lesz a használata.

A Google Reader jelenleg számos közösségi funkcióval rendelkezik. Külön feliratkozhatunk ismerőseink feedjére, kezelhetőek a megosztások, ajánlások. Ezektől a képességektől el kell búcsúzni, legalábbis a különálló megoldástól, hamarosan ugyanis a Google+ interfészen belül működnek. A hírnek a geek közösség egyik része örül, ugyanis ők párhuzamosan használták a Plust és a Readert is, ezután pedig elég csak a Readerben ténykedni, az aktivitások a közösségi hálózaton is megjelennek. Mások viszont nem örülnek, hogy a Google termékei közül a talán egyetlen kultikus darab is bekerül a fő sodrásba.

Kényszerű átállás

Természetesen a Reader is egy teljesen új, a Google+-hoz illeszkedő megjelenést kap, a dizájnváltás mellett pedig a Reader barátkozós funkcióit is leváltják az új központi közösség megoldásai. Ezzel ugyan egy sokkal modernebb és használhatóbb, hatékonyabb felületet kapnak a felhasználók, de biztos, hogy nehéz lesz megszokni az új rendszert és újraépíteni a hálózatokat. Ez utóbbira a Google kínál eszközöket és egyszerűen átmenthetőek majd az új felületre a követések, megosztások, feliratkozások, barátok, sőt, még a becsillagozott elemek is.

A változás a Readernek nyilván javára válik majd, hiszen az eddigi megrögzött felhasználók mellett az átlagembereknek is érthetőbb, kényelemesebb lesz a hírek megosztása környezetükkel, valószínűleg sokkal többen kapnak rá a Readerből olvasásra. Az összevonási hullám egyébként nem meglepetés, a Google megerősítése nélkül is kalkulálható volt, hogy a cég a Google+ segítségével összegereblyézi a különböző szolgáltatásait használó több százmillió felhasználóját egy közös ernyő alá.

A következő körben várhatóan a YouTube és a Gmail kap egy frissítést, ami a kötődést erősíti. Ezeken felül valószínű, hogy mégis használhatnak álneveket a jövőben a felhasználók, megjelenhetnek végre a vállalati és márkaoldalak. Illetve Vic Gundotra ígérete szerint karácsonyra a régóta ígért hiányosságok is megoldódnak. Megszületik a Google Apps-integráció és megjelennek végre a teljes értékű API-k, amin keresztül a fejlesztők hozzátehetik a rendszerhez saját alkalmazásaikat, szolgáltatásaikat.

A zenebolt is megy a Google+ alá

Egy viszonylag új terület, a Google-féle zeneáruház, cloud-alapú zeneszolgáltatás is csatlakozik a Plushoz. A Google Music már béta állapotban elérhető, valószínűleg ennek a végleges verziója érkezik meg két héten belül a webre. A felhasználók továbbra is tárolhatnak zenéket a cloud tárhelyen, viszont a Google+ ismerőseik felé ajánlhatnak ezek közül számokat, amiket minden érdeklődő egyszer teljes hosszában lejátszhat. A Google megközelítése nem az átalánydíjas streaming zene irányába megy el, mint amilyen a Spotify, illetve vele együtt a Facebook, hanem továbbra is az mp3-vásárlást helyezi előtérbe.

A feltöltött saját zenék mellett így lehetőség lesz zeneszámok vásárlására és a saját katalógusba illesztésre, valószínűleg a szokásos 99 centes dalonkénti áron. A Google igyekezett a négy nagy kiadóval megegyezni, kettővel már sikerült is, a szolgáltatás sikere nagyrészt ezeken a megegyezéseken múlik. Az Apple iTunes még 2003-ban túlesett ezen a kellemetlen tárgyalássorozaton, míg a Spotify addig nem is lépett az amerikai piacra, amíg idén meg nem kötötte mind a négy szerződést. Ha nincs meg mind a négy nagy jogtulajdonos, akkor a felhasználók hamar sértődötten kullognak tovább, mikor bizonyos kedvenceiket nem találják a listákban.

A Warner és a Sony viszont komolyan aggódik továbbra is a cloud-tárhelyre feltölthető zenék miatt és nem elégedett a kalózkodás ellenes lépésekkel, biztonsági elemekkel. Sőt, ennél a két kiadónál az is felmerült, hogy a Google Music megoldásain túl a YouTube és az Android is elég lazán értelmezi a szerzői jogvédelmet, ezzel is sakkban tartják a Google-t. Míg a Sony problémái leginkább a technológiai kérdésekre koncentrálnak, addig, a Warner aggodalmát az táplálja, hogy a Google terméke ingyenes, azaz nem termel profitot a kiadónak, ellenben például az iTunes Match-csel. A Google azzal érvel, hogy hiába ingyenes maga a keretrendszer, a fizetős letöltésekből elegendő jogdíjbevétel keletkezik majd.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ezen ígéretét a Google alapozhatja a közösségi hálózattal való integrációjára is, amire úgy tekint mint egy önműködő ajánlórendszerre. A felhasználók a környezetük felé eddig is közvetítettek zenei tartalmat, mindegy melyik platformról beszélünk. Ha a YouTube-linkek helyett vagy mellett egy dedikált zenei bolt kínálata is elérhető, ha a megosztott link mellett a vásárlás gomb is feltűnik, abból valószínűleg létrejön vásárlás. Ugyanezt az elvet követi az immár 10 millió felhasználóval rendelkező Spotify is, ahol annak ellenére, hogy korlátlan mennyiségben lehet online és a prémium előfizetőknek akár offline is zenét hallgatni, lehetőség van mp3-mat vásárolni.

Hosszú hadjárat

A Google+ így jó táptalaj lehet a Music szolgáltatásnak is, amennyiben a kiadók is felkarolják az új modellt. A közösségi hálózatnak jelenleg több mint 40 millió felhasználója van, s az elmúlt 100 napban 3,4 milliárd bejegyzés született rajta. A Facebookhoz képest ez azonban még elenyészőnek számít, ott több mint 800 millió felhasználó és közel 1 milliárd objektum (esemény, oldal, csoport, stb) van és csak képfeltöltésből napi 250 millió történik naponta. Ha a Google ügyesen sáfárkodik a meglévő szolgáltatásaival és felhasználóival, akkor néhány éven belül befoghatja a Facebookot, de egyelőre nagyon távoli még az összehasonlítás is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról