Szerző: Folyó Gergely

2011. szeptember 30. 14:15:00

Amikor a videojáték találkozik az építőkockával

A gyerekek egyre fiatalabb korukban ismerkednek meg a játékkonzolokkal és a videojátékokkal, azonban jó ideig a klasszikus játékok sem fognak eltűnni. A gyártók új ötletekkel kísérleteznek, de ők is inkább a digitális lehetőségek között kutatnak az újdonságok után.

A játékgyártók mintha felülkerekedtek volna azon a korábbi - nem túl szerencsés - elképzelésen, hogy csak úgy tudják megnyerni a már fiatalon videojátékok felé kacsintgató gyerekeket, ha maguk is beszállnak a számítógépes játékok fejlesztésébe. Bár a LEGO-világban játszódó akció-kalandjátékok továbbra is zsákszámra készülnek, és a Hasbro-társasjátékok is kapnak digitalizált változatot, egyre népszerűbbé válik az az ötlet, hogy a hagyományos játékokat kell összehozni a videojátékokkal. Az akciófigurákkal is játszhatunk a videojátékokban, a távirányítható repülőnket pedig iPhone-alkalmazással vezérelhetjük, így érdekesebb maga a játék is.

Toy Story - ez az igazi játékháború

A videojátékok piaca még mindig nem érte utol a hagyományos játékokét, bár valamivel dinamikusabban bővül. A Gartner felmérése szerint tavaly 67 milliárd dollárt költöttek el világszerte videojátékokra, konzolokra és különféle kiegészítőkre, idén pedig 10,4 százalékkal többet, 74 milliárdot fognak. A hagyományos játékok mögött 83,3 milliárd dolláros forgalom áll az NPD Group tavalyi évre vonatkozó statisztikája alapján, de csupán 5 százalékkal bővült jórészt a fejlődő országoknak köszönhetően, és idén is tőlük várják elsősorban a gyarapodást. A videojátékok néhány éven belül lehagyhatják "fizikai" társaikat, a Gartner 2015-re 112 milliárdos piacot jósol - igaz, ez csak egy elemzés a sok közül.

A játékgyártók számára is világos, hogy a videojátékokban vonzó lehetőségek rejlenek, többük meg is próbálja kihasználni azokat. Bár evidensnek tűnik, hogy elegendő a hagyományos játékokat a virtuális térbe helyezni, hosszú távon ez még nem segít, a két kategória vegyítése viszont már  jobb ötletnek tűnik. A többség az augmented reality (kiterjesztett valóság) használatával próbálkozik, webkamerákkal, illetve a telefonok vagy a konzolok kameráival bevonják a videojátékba az akciófigurákat és a többi műanyag játékot, vagy épp ellenkezőleg, speciális alkalmazásokkal próbálják meg érdekesebbé tenni őket.

Már a legózáshoz is iPhone kell

A dán LEGO eddig is kísérletezett, emlékezetes például az üzleteiben elhelyezett berendezés, ami azt mutatta meg a vásárlóknak, hogy mi mindent lehet építeni egy adott doboz tartalmából. A látogatónak egy kamera elé kell tartania a választott terméket, mire a képernyőn azonnal felbukkan a kirakható modell életnagyságú virtuális mása. Még érdekesebb a LEGO és az Intel közös projektje, ahol a játékos úgy tologathatja az általa épített bábukat és autókat, hogy közben a körítést egy AR-rendszer biztosítja neki: a tévén valóságos terepasztal köszön vissza, ahol a LEGO-sárkány tűzet okád, a tűzoltó pedig szirénázik.

3:33

OASIS: Playing Lego with Kinect style camera and interactive projector system

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Doloribus consectetur eaque tempore natus obcaecati ratione ipsum.

Még több videó

Legutóbbi újdonsága, a Life of George nevű játék 30 dollárba kerül és 144 darab hagyományos építőkockát tartalmaz, a lényegét viszont egy iPhone-ra és iPod Touchra letölthető alkalmazás adja, ami építési feladatokat ad a felhasználónak. Ha a mozaikra hasonlító modell elkészült, egy speciális alátétre kell helyezni, utána pedig lefotózhatjuk a kész munkát, amit az alkalmazás értékelni fog: az EyeCue technológiájával a mintát felismeri, így a pontszámot nemcsak a gyorsaság, hanem a pontosság is befolyásolja. A játékosok maguk is készíthetnek mintákat, sőt a gyártó azt is tervezi, hogy a Facebook-megosztás lehetőségét is bevezeti.

Még teljesebb játékélmény

Az ilyen keresztezések lényege, hogy maga a játékélmény teljesebb legyen, sokszor nem is kínálnak plusz funkciót, inkább csak valamilyen látványos grafikával késztetik szájtátásra a gyereket. A Mattel által gyártott hivatalos Avatar akciófigurákhoz például úgynevezett i-Tag kártyák jártak, amik a PC webkameráján keresztül virtuális modellként elevenedtek meg: mozogtak és hangokat adtak ki, a játékosok akár egymásnak is ereszthették őket, továbbá mindenféle információt tudhattak meg a na'vik világáról. Hasonló kártyajáték jelent meg a Toy Story 3 mozifilm mellé is. A Buzz Lightyear akciófigurát speciális kártyák kísérték, amikkel nemcsak a hagyományos játékokat lehetett űzni, hanem a webkamera is felismerte őket: a virtuális modellek itt nemcsak díszként tetszelegnek, a kártya lengetésével ügyességi akciójátékokat is játszhatunk az interneten.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Egy fokkal komolyabb szórakozási lehetőséget biztosít a Parrot AR.Drone elnevezésű quadricoptere. A gép azért érdekes, mert itt a távirányító szerepét egy okostelefon vagy egy tablet tölti be, amivel Wi-Fi-n kereszül tartja a kapcsolatot. A kültéri és beltéri repülésre egyaránt alkalmas, ennek érdekében kellően megerősített vázzal rendelkező quadricopterre két kamerát is szereltek, ezek képét látjuk a kijelzőn, miközben a jól ismert virtuális analóg karokkal vezethetünk. A játékélményt különféle videojátékok dobják fel, többek között kétfős multiplayer mód is van, ahol a játékosoknak egymást kell üldözniük, majd egy jól irányzott célzás után virtuálisan lelőniük egymást.

2:48

AR.PURSUIT - AR.DRONE VIDEO GAME (Full version)

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Doloribus consectetur eaque tempore natus obcaecati ratione ipsum.

Még több videó

A másik oldal

Mindkét oldalról több példa akad arra is, amikor a gyártók csak a jól bejáratott márkaneveket szeretnék felfuttatni egy másik “platformon” is. Erre a legjobb példát a LEGO-videojátékok jelentik, évek óta kapunk akció-platform, építős vagy autós címeket, amiknek mindössze annyi közük van az eredeti építőkockákhoz, hogy a játékbeli modellek is azokból készültek - még ha virtuálisan is.

Különösen a Warner Bros. által futtatott sorozat népszerű: a humoros körítéssel és egyszerű, de akciódús játékmenettel érkező részek legfőbb érdekessége, hogy mindig más univerzumot dolgoznak fel, így készült már LEGO-játék a Star Wars, az Indiana Jones, a Batman, sőt legutóbb a Karib-tenger kalózai alapján is. Idén két epizód is megjelent a cím alatt, és év végére várjuk a harmadikat, a LEGO Harry Potter befejező részét. A Warnernek pénzügyileg is kifizetődő ezeket a játékokat finanszírozni, hát még a LEGO-nak: a két vállalatnak 2016-ig van szerződése az újabb részekre.

Arra is találunk példát, hogy egy videojátékot hagyományos játékként lássunk viszont. A sokadik LEGO-s példánál maradva vehetjük elő a Prince of Persiát: a Ubisoft sorozata alapján készült filmet népszerűsítendő, LEGO-figurák is megörökítették Perzsia hercegének történetét. Az Angry Birds műanyag madarakkal és malacokkal teletűzdelt társasjáték változatát hónapokkal ezelőtt mutatták be, a Rizikó pedig október elején kap majd egy új kiadást, ami a Metal Gear Solid univerzumában játszódik. Még Doom társasjátékot is lehet venni.

A játékfejlesztők visszavágnak

A kiterjesztett valóság ma már a játékkonzoloknak is fontos funkcióját képezi. Az őrületet a PlayStation 2 indította el az EyeToyjal, majd gyakorlatilag ezt utánozta le a Microsoft a Kinecttel egy fokkal komolyabb megvalósítás mellett. Az új kézikonzolok, így a Nintendo 3DS és a PlayStation Vita már kiemelt figyelmet szentelnek (illetve fognak szentelni) az ilyen alkalmazásoknak, számtalan játék érkezik a gépekre, amik kihasználják az augmented reality előnyeit. Természetesen a külső környezet, így a különböző játékszerek bevonásának lehetősége itt is adott, az ilyen irányú fejlesztések közül a Skylanders: Spyro’s Adventure a legígéretesebb próbálkozás.

Az Activision Blizzard szárnyai alatt készülő akció-kalandjáték októberben fog megjelenni, célja, hogy visszahozza a köztudatba a korábban óriási népszerűségnek örvendő lila sárkány, Spyro nevét. A játékmenet viszont alaposan átalakul, az új részt nem is feltétlenül az eredeti korcsoportnak szánják, minél több fiatal újoncot akarnak megnyerni vele. A játék alapcsomagjában nemcsak magát a videojátékot találjuk majd meg, hanem egy műanyag “portált” és három darab akciófigurát is. A bábuk itt nem csak nem promó terméknek készültek, ezek testesítik meg a játékbeli karakterünket.

A portálra állítva a játékban azonnal felbukkan a választott szörny virtuális mása, akivel 10-14 órát kalandozhat a játékos. Az üzleti tekintetben is érdekes csavart az jelenti, hogy mindegyik karakter más képességekkel rendelkezik, saját magunk is fejleszthetjük őket, emellett a pályák bizonyos részeihez csak adott hőssel férhetünk hozzá, ezért a teljes élményért meg kell vásárolnunk a többi, egyenként 10 dollárba kerülő figurát is - összesen 32 bábút adnak majd ki a játék mellé, ezek egyébként a mentéseinket is tárolják, így platformtól függetlenül, a portál segítségével bárhol folytathatjuk a korábban megkezdett történetet.

Trend lehet belőle

A fenti példák közel sem fedik le a teljes felhozatalt, a hagyományos játékok és a videojátékok ötvözésére számtalan ötlet született már, és valószínűleg még fog is születni a jövőben. Általános vélemény, hogy a kiterjesztett valóság és az ehhez hasonló ötletek remek lehetőséget biztosítanak “két egymástól távol álló világ összehozására”, és a fentiek alapján valóban elmondható, hogy ezek az újdonságok visznek némi színt a játékélménybe. Ugyanakkor az is tény, hogy míg a videojátékoknál szimplán extra az akciófigurák szerepeltetése, a hagyományos játékiparnak már inkább kötelezően van szüksége a megújulásra, ha gyártók nem szeretnék, hogy a fiatalok idő előtt pártoljanak át a videojátékok mellé.

a címlapról