Újabb vezető távozik az AMD-től
Egy éven belül a negyedik felsővezetőjétől válik meg az AMD, most Rick Bergman termékfejlesztési vezetőnek kötöttek útilaput a talpára. A vállalat létrehozott egy önálló részleget a vállalati piacra szánt termékeknek, aminek vezetésével a Comcasttól érkező Paul Struhsakert bízta meg.
Bergman ki, Struhsaker be
Váratlanul, de nem előzmények nélkül távoznia kellett az AMD-től Rick Bergmannek, aki a Product Group vezetője volt, és ebben a minőségében a processzor- és grafikuschip-fejlesztő csapatok irányítása volt a feladata. Ezt megelőzően a grafikus részleget irányította, korábban pedig az AMD által felvásárolt ATI Technologiesnél dolgozott. Rick Bergman idén a negyedik felsővezető, aki távozik az AMD-től, januárban Dirk Meyer elnök-vezérigazgató, februárban pedig Bob Rivet operatív igazgató, valamint Marty Seyer stratégiai vezető lépett ki. Bergman pozícióját átmenetileg az AMD nemrégiben kinevezett elnök-vezérigazgatója, Rory Read veszi át, közölte a vállalat.
Az AMD mai bejelentése szerint létrehozott egy Commercial Business Division részleget, amely kimondottan a vállalati piacra fejlesztett megoldásokra fókuszál. Ennek az élére Paul Struhsaker kerül, az ő feladata lesz a szerverchipek és beágyazott eszközökbe szánt termékek fejlesztésének irányítása, a roadmapek meghatározása. Struhsaker a Comcasttól érkezik a céghez, ahol a set-top box platformok és videoszerver-alkalmazások fejlesztését vezette, ezt megelőzően pedig a Motorolánál, valamint a Texas Instrumentsnél dolgozott. A villamosmérnöki diplomával rendelkező szakember 25 szabadalmat jegyez.
"A vállalati piac létfontosságú az AMD számára és Paul csatlakozása a csapatunkhoz annak a bizonyítéka, hogy elkötelezettek vagyunk a szerverüzletágunk nyereséges bővítése mellett" - mondta Rory Read. Az AMD a szerverpiacon néhány év alatt gyakorlatilag a padlóra került, az Intel Xeonjai teljesítményben és energiahatékonyságban egyaránt leléptél az Opteronokat, ráadásul rendre időben jelentek meg. Ezek okán az AMD szerverpiaci részesedése 4 százalék alá süllyedt, vagyis az Opteron ezredfordulót követő diadalmenetének eredményei nagyjából semmibe vesztek - a cégnek újra kell építenie jelenlétét. Az AMD nagyszabású válaszai, a Bulldozer mikroarchitektúrára épülő nyolcmagos Valencia és a tizehnatmagos Interlagos processzorok azonban sorozatos késéseket szenvedtek el - feltehetően ez vezetett Rick Bergman távozásához is.
Négy éve készül a Bulldozer
A Bulldozer az AMD történetének talán legnagyobb szabású projektje - a chipekről még 2007-ben beszélt először a vállalat, 2009-es megjelenést ígérve akkor. A Bulldozer magoknak már az első Fusion, vagyis grafikus chipet is integráló processzorba, a Falconba bele kellett volna kerülnie, azonban 2008-ban a Fusion projektet két évvel kitolták, a Falcont és követlen utódát, a Swiftet törölték, majd nem sokkal később a az is kiderült, hogy a Bulldozer architektúra nem a Fusionben valósul meg először - az indok feltehetően az volt, hogy egy teljesen új felépítésű chip a teljesen új fejlesztésű magokkal egy új gyártástechnológián implementálva elfogadhatatlanul magas kockázatokat hordoz.
A Bulldozer, ahogy ma ismerjük, 2009-ben kezdett körvonalazódni és az AMD akkor már látta, hogy 2011 előtt nem ölt testet termék formájában. Legutóbbi publikus nyilatkozatában az idei harmadik negyedévre ígérte a rajtot az AMD, azonban ma már tudjuk, hogy ez nem fog megtörténni, a hivatalos premiert október közepére tette át a vállalat - igaz, a lapkák kiszállítása már megkezdődött a szervergyártókhoz, de csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Elsőként az Interlagos kódnevű lapkák szállítása kezdődött meg, ezek a legnagyobb, akár 16 magot tartalmazó változatok szerverek számára. A nyolcmagos Valencia és a csúcskategóriás asztali gépekbe, munkaállomásokba szánt Zambezi ha meg is jelenik idén, feltehetően csak kisebb mennyiségben lesz hozzáférhető a termelés 2012-es felfutásáig.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Bulldozer késésének hátterében két tényező állhat. Egyfelől a 32 nanométeres csíkszélességű félvezetőgyártási eljárás bevezetése a vártnál nagyobb falatnak bizonyult az AMD-ből kiszervezett Globalfoundries számára - a gyártástechnológiai olló egyre nyílik az Intellel szemben, és hamarosan egy teljes generációt tehet ki. A gyártástechnológiai hátrány ledolgozására született a Bulldozer is, amelynek tervezésekor a szilíciumterület felhasználásának optimalizálása volt a cél - a helytakarékosság érdekében két mag megosztozik egy erőteljes lebegőpontos egységen.
A felépítésből adódó előnyök azonban csak akkor működhetnek, ha megfelelően magas órajelen tud üzemelni a chip - piaci információk szerint a Bulldozer késésének a másik oka, hogy a legyártott példányok nem működnek a várt frekvencián, ezért újabb "steppingre", vagyis a design finomhangolására kényszerült nyáron az AMD, ez pedig több hónapos kését is okozhat, amit a félvezetőgyártás hosszú folyamata magyaráz: egy chip heteket tölt a gyártósoron, mire gépbe építhető tokozott processzorrá alakul.