Elkészült az első teljesen nyújtható OLED-kijelző
A Los Angeles-i mérnökök által tervezett OLED-megjelenítőt az egyik tengelye mentén 45 százalékkal lehet megnyújtani, miközben kék fényt bocsát ki. A gyártás módszere a kutatók szerint nem bonyolult, ezért a szükséges elektródák nagyobb mennyiségű termelése is könnyen megoldható.
Hajlítható kijelzőket már láttunk, azonban ezeket nyújtani nem lehetett, pedig a nyújtható, akár zsebbe is gyűrhető megjelenítőnek is meglehet a felhasználási területe: a kutatók extravagáns mobiltelefonokban gondolkodnak, de már maga a strapabíró elektronika is hasznos például a robotok “bőréhez” vagy a beültethető orvosi eszközökhöz. Az UCLA (University of California, Los Angeles) mérnökei készítették el az első szerves fénykibocsátó diódát, ami nyújtható, új módszerük pedig más területeken is előrelépést jelenthet.

A nyújtható elektronika elkészítésénél a legfontosabb problémát az jelenti, hogy olyan elektródát kell tervezni, ami akkor is megtartja a vezetőképességét, ha eldeformálódik. A kutatók a szén nanocsöveket találták a legideálisabb alapanyagnak, elvégre ezek nem csak nyújthatók, de vékony rétegenként átlátszók is, tehát a fény gond nélkül keresztülhatolhat rajtuk. További nehézség viszont, hogy a nanocsövek csak akkor őrzik meg az alakjukat, ha valamilyen felülethez nyomják őket; bár korábban a kutatók műanyaggal próbálkoztak, ez a megoldás nem vált be: a nanocsövek lecsúsztak, keresztezték egymást, nem nyúltak együtt a műanyaggal.
Új, mégis egyszerű gyártási módszer
Az UCLA mérnökeinek új módszere alapján az elektróda szén nanocsövekből és polimerből készül, ezt a keveréket viszik fel azután egy nyújtható, fénykibocsátó műanyagra. A tervezők a nanocsöveket afféle üvegvázba helyezik, ebbe töltik bele folyékony halmazállapotban a polimert, ami később ultraibolya fény hatására megszilárdul, miközben rugalmas is marad. Miután a polimer elkeveredik a hálózatban, száradás után egységes anyaggá merevedik a keverék, amiről az üveget eltávolítva nyújtható, átlátszó elektródát kapunk. Qibing Pei professzor, a projekt felügyelője szerint az eljárás előnye, hogy így nem sérül a hálózat felépítése, és a gyártás során a vezetőképesség sem változik, míg Zhibin Yu azt emelte még ki, hogy a módszer rendkívül egyszerű, ezért könnyen megoldható az elektródák nagy mennyiségű előállítása is.
The First Fully Stretchable OLED
Még több videóPlatón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
A nyújtható megjelenítőhöz a kutatók két nanocsöves réteg közé fénykibocsátó műanyagot helyeztek, majd egy egyszerű, irodai lamináló géppel nyomták össze őket szorosan, hogy a kész eszközben ne maradjon levegőbuborék. Ahogy azt a tervezők is demonstrálták, a kék fényt kibocsátó kijelzőt akár 45 százalékkal is meg lehet nyújtani, igaz, egyelőre a mérete meglehetősen parányi: az egész prototípus mindössze két négyzetcentiméter alapterületű, és ennek csak a közepe világít, egy négyzetcentiméteren.
A szakmabeliek elsősorban azért tartják érdekesnek az UCLA fejlesztését, mert a korábbi próbálkozásoktól gyökeresen eltérő technológiával készült, ráadásul a most használt elektróda esetében sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy a szén nanocső zárlatot okoz az eszközben. További kutatásra persze szükség van, mint Zhenan Bao, a Stanford professzora és egyben a nyújtható napelemek kitalálója is megjegyzi: bár az elektronika nyújtás után megtartja a vezetőképességét, a hatékonyságából mindenképpen veszít. A mérnökök ezért nem is állnának meg egyébként, terveik szerint következő lépésként ezüst nanodrótokra cserélnék a szén nanocsöveket, így a dióda hatékonyabbá válhat.