Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Elkészült az első teljesen nyújtható OLED-kijelző

Folyó Gergely, 2011. szeptember 01. 14:15
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Los Angeles-i mérnökök által tervezett OLED-megjelenítőt az egyik tengelye mentén 45 százalékkal lehet megnyújtani, miközben kék fényt bocsát ki. A gyártás módszere a kutatók szerint nem bonyolult, ezért a szükséges elektródák nagyobb mennyiségű termelése is könnyen megoldható.

Hajlítható kijelzőket már láttunk, azonban ezeket nyújtani nem lehetett, pedig a nyújtható, akár zsebbe is gyűrhető megjelenítőnek is meglehet a felhasználási területe: a kutatók extravagáns  mobiltelefonokban gondolkodnak, de már maga a strapabíró elektronika is hasznos például a robotok “bőréhez” vagy a beültethető orvosi eszközökhöz. Az UCLA (University of California, Los Angeles) mérnökei készítették el az első szerves fénykibocsátó diódát, ami nyújtható, új módszerük pedig más területeken is előrelépést jelenthet.

A nyújtható elektronika elkészítésénél a legfontosabb problémát az jelenti, hogy olyan elektródát kell tervezni, ami akkor is megtartja a vezetőképességét, ha eldeformálódik. A kutatók a szén nanocsöveket találták a legideálisabb alapanyagnak, elvégre ezek nem csak nyújthatók, de vékony rétegenként átlátszók is, tehát a fény gond nélkül keresztülhatolhat rajtuk. További nehézség viszont, hogy a nanocsövek csak akkor őrzik meg az alakjukat, ha valamilyen felülethez nyomják őket; bár korábban a kutatók műanyaggal próbálkoztak, ez a megoldás nem vált be: a nanocsövek lecsúsztak, keresztezték egymást, nem nyúltak együtt a műanyaggal.

Új, mégis egyszerű gyártási módszer

Az UCLA mérnökeinek új módszere alapján az elektróda szén nanocsövekből és polimerből készül, ezt a keveréket viszik fel azután egy nyújtható, fénykibocsátó műanyagra. A tervezők a nanocsöveket afféle üvegvázba helyezik, ebbe töltik bele folyékony halmazállapotban a polimert, ami később ultraibolya fény hatására megszilárdul, miközben rugalmas is marad. Miután a polimer elkeveredik a hálózatban, száradás után egységes anyaggá merevedik a keverék, amiről az üveget eltávolítva nyújtható, átlátszó elektródát kapunk. Qibing Pei professzor, a projekt felügyelője szerint az eljárás előnye, hogy így nem sérül a hálózat felépítése, és a gyártás során a vezetőképesség sem változik, míg Zhibin Yu azt emelte még ki, hogy a módszer rendkívül egyszerű, ezért könnyen megoldható az elektródák nagy mennyiségű előállítása is.

A nyújtható megjelenítőhöz a kutatók két nanocsöves réteg közé fénykibocsátó műanyagot helyeztek, majd egy egyszerű, irodai lamináló géppel nyomták össze őket szorosan, hogy a kész eszközben ne maradjon levegőbuborék. Ahogy azt a tervezők is demonstrálták, a kék fényt kibocsátó kijelzőt akár 45 százalékkal is meg lehet nyújtani, igaz, egyelőre a mérete meglehetősen parányi: az egész prototípus mindössze két négyzetcentiméter alapterületű, és ennek csak a közepe világít, egy négyzetcentiméteren.

A szakmabeliek elsősorban azért tartják érdekesnek az UCLA fejlesztését, mert a korábbi próbálkozásoktól gyökeresen eltérő technológiával készült, ráadásul a most használt elektróda esetében sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy a szén nanocső zárlatot okoz az eszközben. További kutatásra persze szükség van, mint Zhenan Bao, a Stanford professzora és egyben a nyújtható napelemek kitalálója is megjegyzi: bár az elektronika nyújtás után megtartja a vezetőképességét, a hatékonyságából mindenképpen veszít. A mérnökök ezért nem is állnának meg egyébként, terveik szerint következő lépésként ezüst nanodrótokra cserélnék a szén nanocsöveket, így a dióda hatékonyabbá válhat.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.