A válság miatt többet költ online a magyar

Természetesnek tekinthető, hogy az elektronikus kereskedelmi megoldások egyre nagyobb teret nyernek a teljes kiskereskedelmen belül, a növekedés pedig olyan mértékű ezen a területen, hogy bőven elnyeli a hazai fogyasztás általános csökkenését. Míg 2010-ben a hazai webáruházi forgalom 133 milliárd forintos értéket ért el, addig idén a becslések szerint már 155-160 milliárdra rúg. A GKIeNET minden évben tavasszal végzi el a webáruházak eredményeit végző kutatását, amiben idén is 3000, Magyarországon bejegyzett, online kiskereskedelmi értékesítést végző cég vett részt.

Van, ahol jól jött a válság

A 2008-as gazdasági válság a teljes lakossági fogyasztásra negatív hatással volt, a mostanság egyre jobban begyűrűző devizahitel válság pedig még erre is rátesz egy lapáttal, de az online értékesítésre éppen ellenkezően hat a recesszió és a vásárlóerő gyengülése. A fogyasztók megfontoltabbá, tudatosabbá válnak, jobban utánajárnak a termékeknek és igyekeznek a szükséges vagy vágyott árukat kedvezőbb áron megvásárolni. Azon kereskedők, akik korábban nagy figyelmet fordítottak az online értékesítési csatornák fejlesztésére, most learathatják annak gyümölcsét. A folyamatosan létszámban és az elköltött összegek szempontjából is bővülő internetes vásárlói kör kecsegtető növekedési lehetőségeket rejt azok számára, akik időben ritmust váltottak.

2009-ben az online kiskereskedelem értéke még alig érte el a 100 milliárdot, 2010-ben már meghaladta a 133 milliárdot, ami a teljes, 7388 milliárdos kiskereskedelmi forgalom 1,8 százaléka. Az idei várakozások 155-160 milliárdos online költésről beszélnek, ami immár a teljes kiskereskedelem 2,2 százalékát jelenti majd. 10 évvel ezelőtt, ameddig a mérések visszavezethetőek, még csupán 3,2 milliárd forintot költöttek el a magyarok hazai webshopokban, azaz éppen ötvenszeresére nőtt ez a piac egy évtized alatt.

Az aukció, az apró és a kupon is jön fel

Ezekbe az értékekbe nem számítanak bele az online aukciós tereken (Vatera vagy a Tesz-Vesz) bonyolított tranzakciók, de az ilyen helyeken eladott termékek értéke további 28-30 milliárd forintot adnak hozzá az online kereskedelem eredményeihez. Továbbá egyre inkább jellemző, hogy magyar fogyasztók külföldi áruházakból rendelnek meg termékeket, legyen szó szórakoztató elektronikáról, médiáról, szoftverekről vagy akár ruházati és egyéb könnyűipari termékekről.

A hazai online kiskereskedelemben továbbra is az étel-ital kategória, a készétel tartja a legerősebb pozíciót, ezt követik a háztartási kisgépek, a könyv, újság és magazin, a ruha. Érdekes módon a korábbi években még erősebb arányban jelen lévő számítástechnikai és szórakoztató elektronikai cikkek 2010-ben már csak az 5-6. helyre fértek be a listában.

Az arányok érthető eltolódása mellett viszont semmilyen meglepő fordulat nem történt a magyar piacon, és továbbra is ugyanazok a nagy szereplők mozgatják a piacot, mint eddig, sőt, a nagy áruházak még nagyobbra nőttek. Az új, erősödő kategóriák, mint az apróhirdetés és az aukciós oldalak viszont fejlesztésre kényszerítették a klasszikus szereplőket is, s tavaly a webshopok 7-8 százaléka már az apróhirdetési oldalakon is feltűnt professzionális eladóként, 9-10 százaléka pedig az aukciós oldalakon is megjelent. A kisebb üzletek pedig egyre erősebben jelennek meg az alternatív aggregátor oldalakon, mint amilyenek az árösszehasonlító vagy a közösségi oldalak.

Új belépők a vásárlók között

A kutatás külön kategóriaként kezeli az internetes szolgáltatásokat, amelyek egyébként szintén igen sikeres szegmensét teszik ki az online tranzakciós világnak. A turisztikai és biztosítási terület húzta eddig ezt a területet, de tavaly év végén nagyon gyorsan elszaporodtak a bónusz/kupon oldalak, amik jellemzően szépségápolással, szórakozással, gasztronómiával, utazással, sporttal, egészséggel és oktatással kapcsolatos szolgáltatások hirdetésével, értékesítésével tolják meg az online piacot. Ez a szegmens az előrejelzések szerint 2011 év végéig várhatóan eléri a 2 milliárdos forgalmat. A kuponoldalak tevékenysége nem csak a költéseket növelik meg, de sikeresen szólítottak meg egy olyan réteget is a társadalmon belül, akik eddig még soha nem vásároltak online, a kuponok vagy bónuszok megvásárlása kapcsán fizettek először bankkártyával vagy átutalással.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád vezetője a HWSW-nek elmondta, hogy az ügyfélszolgálatukra beérkező hívások jelentős része a fizetési procedúrával kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos. Az ügyfelek nagy része járatlan az online fizetés témakörében a bónuszoldal ügyfélszolgálatosai így kénytelenek edukációs munkát végezni és végigvezetni a folyamaton a bátortalan ügyfeleket. Az ilyen felhasználók viszont jövőre már rutinos online vásárlóként valószínűleg más piactereken is megjelennek, ami még meredekebb növekedéshez vezethet a hazai online kereskedelemben teljes elköltött összeget tekintve.

Még mindig sok a web nullás

Van is hova fejlődni, ugyanis 2010 végén a 14 évesnél idősebb magyar lakosságnak mindössze 58 százaléka, azaz 4,9 millió fő rendelkezett internet-hozzáféréssel, és ennek csak alig több mint fele (53%) számít napi internetezőnek. Igaz, az internetet nem használók aránya 10 százalék alá csökkent, azaz már csak 850 ezer ember maradt az előző évezredben teljesen. A 14 évesnél idősebbek 14 százaléka, 1,2 millió fő vásárolt már online, ami jelentős növekedés az előző évekhez képest. A rendszeresen internetezők (legalább havi 1 óra) között pedig már 32 százalék esett át az első online vásárláson.