Keveset költenek webes jelenlétre a magyar kkv-k
Évente legfeljebb 200 ezer forintot szán a teljes webes jelenlétére a magyarországi kis- és középvállalatok kétharmada. A cégek kötelező feladatként tekintenek a projektre, a lehető legkevesebbet költik rá, ezért a weboldalak nagy része nem éri el a célját, nem hoz üzletet.
Keveset költenek, jobbára azt is rosszul
Nem kezelik prioritásként a webes jelenlétet a hazai kis- és középvállalatok - derül ki egy több mint 300 cég bevonásával tavaly ősszel készült felmérésből. A magyar kkv-k majdnem 90 százaléka rendelkezik saját weboldallal, azonban az oldalak negyede teljesen statikus, csak alapadatokat, elérhetőséget közöl a cégről, kvázi internetes telefonkönyvként működik. A weboldalak több mint harmadán találhatók meg a vállalat által értékesített termék vagy szolgáltatás részletes jellemzői, webshopja csak a cégek 15 százalékának volt. Ügyfélelérésre csak a válaszadók 15 százaléka használja weboldalát.
A HWSW által megkérdezett szakértők egybehangzó állítása szerint a magyar kis- és középvállalatok afféle "kötelező feladatként" tekintenek a saját weboldalra, amelyet a lehető legkisebb költségből kell kihozni. "A legtöbbször úgy kezdődik, hogy 'legyen egy weboldal, mert a konkurenciának is van'. És akkor a fejlesztő elkészíti, mindenki boldog, csak a vásárlók nem jönnek" - mondja Liebig Zsolt, a swen.hu fejlesztője. Mivel a vállalatok jó része nem költ keresőoptimalizálásra, a potenciális ügyfelek ritkán találják meg őket, de ha meg is találják, akkor sem gyakran jutnak el konkrét vásárlásig, így az oldalak jó része üzleti szempontból haszontalan.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
"Lényegében vakon csapnak bele a lecsóba, elképzelés nélkül, a következő felkiáltással: 'kell egy weboldal'" - teszi hozzá Forgács Viktor, a Sonance webfejlesztője. "A legritkább esetben van elképzelésük az elérendő célokról, célcsoportról, arculatról, felépítésről és tartalomról, ezeket a projekt során, sajnos gyakran a webfejlesztés szakaszában kell kikönyörögni."
A megtérülés hiányát valószínűleg a cégek is érzik, ezért sem költenek jelentős összeget a webes jelenlétre - a felmérésben szereplő vállalatok 40 százaléka évente legfeljebb 80 ezer forintot, további 24 százaléka pedig legfeljebb 200 ezer forintot fordít a teljes online jelenlétre, amiben a weboldal fejlesztése, karbantartása és a hosztolása is benne van. "Egy néven nem nevezett komoly ZRt. a kétszázezer forint nettó árat sokallta egy többnyelvű, igényes weboldalért és inkább a helyi rendszergazdával csináltatta meg. Az eredmény döbbenetes lett" - mondja Forgács Viktor.
A szűkös anyagi erőforrások mellett a cégek időt se nagyon szánnak a weboldaluk karbantartására, frissítésére, holott látszólag tisztában vannak ennek fontosságával. A kutatás szerint a legtöbb cég figyeli a konkurensek oldalait, így látják, milyen eszközök működhetnek. A kkv-k szerint a sikeres weboldal receptje a rendszeres frissítés, a keresőoptimalizálás, a forgalom mérése, valamint a webes ügyfélszolgálat és webáruház létesítése. A válaszadók láthatóan tudják, mit kellene tenniük, mégsem teszik, a cégek 37 százaléka időhiány, 26 százalék pedig forráshiány miatt. A "kiábrándultak" aránya 7 százalék, ennyien állították, hogy a webes jelenlétük nem segíti komolyan az üzletet.
Lejáratott online marketing?
Hogy a vállalatok miért nem érzik sikeresnek a webes jelenlétüket, az a mérhetőség és a mérés hiányára vezethető vissza leginkább. "Általános hiányosság kis- és nagyvállalatok döntő többségénél, hogy a webanalitika ismeretlen fogalom a számukra" - vélekedik Varga Péter "Longhand" keresőmarketing-tanácsadó. "Nem mérik az oldal hatékonyságát, nem mérik a hirdetési csatornák eredményességét, vakon, megérzések alapján költenek hirdetésre olykor akár milliós összegeket is. A többség nem érti az offline hirdetési csatornák és az online hirdetés közötti különbségeket. Ez gyakran az eredménytelenség egyik oka, ami után nem látják értelmét további ráfordításnak."
Mészáros Gábor szabadúszó webfejlesztő, tanácsadó szerint a gazdasági válság miatt sok kis- és középvállalat a minimumra csökkentette a költségeit, aminek a marketingkiadások is áldozatul estek. Ezt tetézik a marketingtevékenység mérhetőségével kapcsolatos problémák, és bár az online felületek erre megoldást kínálhatnának, a piacot korábban "letarolta a cégkatalógus és adwords maffia", amelyek sok vállalatban rossz emlékeket hagytak az online marketingről. "Ilyen körülmények között az edukálást tartom a legfontosabbnak, hogy a vállalkozók végre ne kiadásként, hanem befektetésként tekintsenek úgy az online, mint az offline marketingköltéseikre" - vélekedik Mészáros.
Szétaprózott piac
A kis- és középvállalatok számára online szolgáltatásokat (webfejlesztés, hoszting, keresőoptimalizálás, stb.) nyújtó magyar cégek száma becslések szerint megközelíti a 3 ezret, ezek 60-70 milliárd forint éves árbevételen osztoznak - egy cégre átlagosan 20-23 millió forint éves árbevétel jut, amiből legfeljebb 3-4 munkatársat tud eltartani. A szolgáltatói oldal az egy ügyfélre jutó bevétel maximalizálása miatt a lehető legtöbb tevékenységet magára vállalja, sokszor a saját maga által fejlesztett weboldalt hosztolja az általa összeépített hardveren. A megrendelőnek is elvárása, hogy egy helyről kapjon meg mindent az arculattervtől a fejlesztésen és hosztingon át az online marketing tanácsadásig.
A vertikális integráció iránt mindkét oldalról jelentkező igény ugyanakkor ellentmondásba került a cégmérettel, egy 3-4 fős, webfejlesztéssel, hosztinggal, tanácsadással is foglalkozó vállalkozás egyik területre sem tud igazán specializálódni - az eredmény rendszerint olyan weboldal, amely nem tudja támogatni a vállalatok üzletmenetét, nem éri el az elvárt hatást, így a megrendelők sokszor csalódnak, kiábrándulnak a webből.