Kibukott versenytársaira a Google jogi igazgatója

Az Android mindent elsöprő térnyerését jobb termékek fejlesztése helyett jogi úton próbálja meg megállítani az Apple és a Microsoft, állítja David Drummond, a Google jogi vezérigazgatója, aki egy blogbejegyzésben adott hangot elégedetlenségének.

Ahogy arról korábban már írtunk, az Android valóságos jogi össztűz alá került, a piaci szereplők nem nézték tétlenül, hogy learatja az okostelefon-piac felét, de a szereplők között egyébként is megszámolhatatlan mennyiségű jogvita zajlik az okostelefonokkal kapcsolatban: perek zajlanak a Nokia, a Google, az Apple, a RIM, a Motorola, a HTC és Samsung , a Google-t pedig a Linuxszal és Javával kapcsolatos szabadalmak miatt többen is támadják, élen az Oracle-lel, amely a Sun Microsystems felvásárlásával jutott a Java jogainak birtokába.

"A szabadalmi lufi ki fog pukkadni"

"Összehangolt ellenséges kampány folyik az Android ellen a Microsoft, az Oracle, az Apple és más cégek részéről, hamis szabadalmak felhasználásával" - írja Drummond arra utalva, hogy az Oracle a Google-t pereli az Androidban állítólag használt Java technológiák miatt, a Microsoft és az Apple pedig az androidos mobilgyártókkal állnak jogi harcban. A Microsoft készülékenként 15 dollárt szeretne beszedni a Samsungtól minden eladott androidos mobil után, mivel állítása szerint az Androidban az ő szabadalmát képező technológiák vannak, amelyekből a Samsung jogtalanul profitál.

"Egy okostelefonban akár 250 ezer (jobbára kérdéses) szabadalom is lehet, a versenytársaink pedig 'adót' akarnak szedni ezek után a kétséges szabadalmak után, hogy megdrágítsák az androidos eszközöket a vásárlók számára. Meg akarják nehezíteni a gyártóknak hogy androidos eszközöket adjanak el. Új képességek vagy termékek fejlesztése helyett jogászokkal csatáznak" - írja Drummond.

A telefongyártók számára az Android vonzereje a piaci versenyben a fejlettsége mellett a másik fő vonzerő az ingyenessége - ez azonban jogdíjfizetési kötelezettség esetén megváltozik. A készülékenként 10-15 dollár jogdíj azonban azt jelenti, teljesen elveszítheti az Android a költségelőnyét, ami a csúcskategóriás készülékek esetében nem jelent akkora érvágást, de a közép- és főleg az alsó kategóriában már a telefon árának jelentős része az operációs rendszer licencköltsége.

A Google jogi vezetője szerint ez a stratégiai ahhoz vezet, hogy a szabadalmak ára jóval magasabb már annál, mint amennyit valójában érnek, hiszen a cégek fegyverként használhatják őket a versenytársak ellehetetlenítésére vagy megfékezésére. "A Nortel szabadalmi portfóliójára érkezett 4,5 milliárd dolláros győztes ajánlat közel ötszöröse volt annak az 1 milliárd dolláros árnak, amire az aukció előtt számítottak" - írja Drummond, ám azt már nem teszi hozzá, hogy a Google 4 milliárd dollár körüli összeget ajánlott a Nortel szabadalmakért. "Szerencsére a jog elítéli a kétséges szabadalmak felhalmozását versenykorlátozó célokra, ami azt jelenti, hogy ezeket az ügyleteket valószínűleg vizsgálni fogja a hatóság és a szabadalmi lufi ki fog pukkanni."

"Megvédjük az Androidot"

"Nem vagyunk naivak. A technológiai ipar kemény és gyorsan változik és nagyon keményen dolgozunk azon, hogy az üzletünkre koncentráljunk és jobb termékeket készítsünk" - írta Drummond. "De ebben az esetben fontosnak láttuk hogy a sarkunkra álljunk és világossá tegyünk: eltökéltek vagyunk, hogy megvédjük az Androidot mint választható lehetőséget a fogyasztók számára azáltal, hogy megállítjuk azokat, akik el akarják fojtani."

Amikor a kaszás már a pipeline-ban van Az elbocsátás lehetősége a munka kellemetlen velejárója, melynek vannak előzményei, és következményei is.

Hogy a Google mivel védi meg magát és a partnereit, egyelőre nem világos. A vállalat szabadalmi portfóliója igen szűk még, és jobbára a webkereséssel kapcsolatos tételeket tartalmaz, amelyeket nemigen tud eredményesen használni az olyan versenytársak ellen, amelyek egyáltalán nem érdekeltek a webes keresésben. A Google (amelynek legfontosabb terméke, a kereső, maga is egy igen tágan értelmezhető szabadalomra épül) kezdetben a túlságosan megengedő amerikai szabadalmi rendszer kritizálásával és a reformokért lobbizással próbálkozott-de valószínűleg rájött arra, hogy rövid távon ezzel nem ér célt.

A vállalat ezért a közelmúltban több mint ezer szabadalmat vásárolt meg az IBM-től, amelyek a lapkagyártástól az objektum-orientált programozásig, a relációs adatbázisoktól az üzleti folyamatokig különféle területeket fednek le. A vállalat ezzel közel megtriplázta szabadalmai számát, év elején még csak  600, elsősorban kereséssel kapcsolatos joggal rendelkezett. A Google ezzel nem csak hallgatólagosan tudomásul vette a szabadalmi rendszert, hanem maga is érdekeltté vált annak fenntartásában. A szabadalmi lufi kipukkanása most már a Google-nek is fájni fog.