Kibukott versenytársaira a Google jogi igazgatója

Az Android mindent elsöprő térnyerését jobb termékek fejlesztése helyett jogi úton próbálja meg megállítani az Apple és a Microsoft, állítja David Drummond, a Google jogi vezérigazgatója, aki egy blogbejegyzésben adott hangot elégedetlenségének.

Ahogy arról korábban már írtunk, az Android valóságos jogi össztűz alá került, a piaci szereplők nem nézték tétlenül, hogy learatja az okostelefon-piac felét, de a szereplők között egyébként is megszámolhatatlan mennyiségű jogvita zajlik az okostelefonokkal kapcsolatban: perek zajlanak a Nokia, a Google, az Apple, a RIM, a Motorola, a HTC és Samsung , a Google-t pedig a Linuxszal és Javával kapcsolatos szabadalmak miatt többen is támadják, élen az Oracle-lel, amely a Sun Microsystems felvásárlásával jutott a Java jogainak birtokába.

"A szabadalmi lufi ki fog pukkadni"

"Összehangolt ellenséges kampány folyik az Android ellen a Microsoft, az Oracle, az Apple és más cégek részéről, hamis szabadalmak felhasználásával" - írja Drummond arra utalva, hogy az Oracle a Google-t pereli az Androidban állítólag használt Java technológiák miatt, a Microsoft és az Apple pedig az androidos mobilgyártókkal állnak jogi harcban. A Microsoft készülékenként 15 dollárt szeretne beszedni a Samsungtól minden eladott androidos mobil után, mivel állítása szerint az Androidban az ő szabadalmát képező technológiák vannak, amelyekből a Samsung jogtalanul profitál.

"Egy okostelefonban akár 250 ezer (jobbára kérdéses) szabadalom is lehet, a versenytársaink pedig 'adót' akarnak szedni ezek után a kétséges szabadalmak után, hogy megdrágítsák az androidos eszközöket a vásárlók számára. Meg akarják nehezíteni a gyártóknak hogy androidos eszközöket adjanak el. Új képességek vagy termékek fejlesztése helyett jogászokkal csatáznak" - írja Drummond.

A telefongyártók számára az Android vonzereje a piaci versenyben a fejlettsége mellett a másik fő vonzerő az ingyenessége - ez azonban jogdíjfizetési kötelezettség esetén megváltozik. A készülékenként 10-15 dollár jogdíj azonban azt jelenti, teljesen elveszítheti az Android a költségelőnyét, ami a csúcskategóriás készülékek esetében nem jelent akkora érvágást, de a közép- és főleg az alsó kategóriában már a telefon árának jelentős része az operációs rendszer licencköltsége.

A Google jogi vezetője szerint ez a stratégiai ahhoz vezet, hogy a szabadalmak ára jóval magasabb már annál, mint amennyit valójában érnek, hiszen a cégek fegyverként használhatják őket a versenytársak ellehetetlenítésére vagy megfékezésére. "A Nortel szabadalmi portfóliójára érkezett 4,5 milliárd dolláros győztes ajánlat közel ötszöröse volt annak az 1 milliárd dolláros árnak, amire az aukció előtt számítottak" - írja Drummond, ám azt már nem teszi hozzá, hogy a Google 4 milliárd dollár körüli összeget ajánlott a Nortel szabadalmakért. "Szerencsére a jog elítéli a kétséges szabadalmak felhalmozását versenykorlátozó célokra, ami azt jelenti, hogy ezeket az ügyleteket valószínűleg vizsgálni fogja a hatóság és a szabadalmi lufi ki fog pukkanni."

"Megvédjük az Androidot"

"Nem vagyunk naivak. A technológiai ipar kemény és gyorsan változik és nagyon keményen dolgozunk azon, hogy az üzletünkre koncentráljunk és jobb termékeket készítsünk" - írta Drummond. "De ebben az esetben fontosnak láttuk hogy a sarkunkra álljunk és világossá tegyünk: eltökéltek vagyunk, hogy megvédjük az Androidot mint választható lehetőséget a fogyasztók számára azáltal, hogy megállítjuk azokat, akik el akarják fojtani."

Rust? Kubernetes? FinOps? Melyiket válasszam? Egy jó karrierdöntéshez sok apróság szükséges. Egy alapos hazai technológiai körkép azoban még hiányzott. Végre van ilyen, és a 21. kraftie adásban kidumáltuk.

Hogy a Google mivel védi meg magát és a partnereit, egyelőre nem világos. A vállalat szabadalmi portfóliója igen szűk még, és jobbára a webkereséssel kapcsolatos tételeket tartalmaz, amelyeket nemigen tud eredményesen használni az olyan versenytársak ellen, amelyek egyáltalán nem érdekeltek a webes keresésben. A Google (amelynek legfontosabb terméke, a kereső, maga is egy igen tágan értelmezhető szabadalomra épül) kezdetben a túlságosan megengedő amerikai szabadalmi rendszer kritizálásával és a reformokért lobbizással próbálkozott-de valószínűleg rájött arra, hogy rövid távon ezzel nem ér célt.

A vállalat ezért a közelmúltban több mint ezer szabadalmat vásárolt meg az IBM-től, amelyek a lapkagyártástól az objektum-orientált programozásig, a relációs adatbázisoktól az üzleti folyamatokig különféle területeket fednek le. A vállalat ezzel közel megtriplázta szabadalmai számát, év elején még csak  600, elsősorban kereséssel kapcsolatos joggal rendelkezett. A Google ezzel nem csak hallgatólagosan tudomásul vette a szabadalmi rendszert, hanem maga is érdekeltté vált annak fenntartásában. A szabadalmi lufi kipukkanása most már a Google-nek is fájni fog.