Egymilliárd képpontos kamerát készít az ESA
Újabb mérföldkőhöz érkezett az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcső projektje: a szakemberek 106 CCD érzékelő összeillesztésével az űrkutatási programok legnagyobb digitális kameráját készítik el, amely összesen közel egymilliárd pixel felbontású.
Egymilliárd pixeles felbontás
A Gaia (Global Astrometric Interferometer for Astrophysics) várhatóan 2013 márciusában indul majd útjára, a feladata pedig az lesz, hogy öt év alatt több százmillió csillagról, illetve azok mozgásáról készítsen háromdimenziós képet, és becsléseket adjon a jellegzetességeikről, távolságukról. Az ehhez szükséges felbontást a mérnökök 106 darab téglalap alakú, egyenként 60x47 milliméteres, néhány tíz mikron vastagságú CCD érzékelő összeillesztésével érték el, az eszközöket egymástól egy milliméterre sorakoztatták fel egy körülbelül 20 kilogrammos, kiváló hő- és mechanikai stabilitással rendelkező szilícium-karbid lemezen. Az egész szerkezet durván 0,5x1 méteres.
A technológián öt éve dolgozik a chelmsfordi e2v Technologies, a gyártást pedig az Astrium France végzi Toulouse-ban. Mindegyik CCD érzékelő 4500x1966 pixeles felbontású, a 106 darab eszköz együtt éri el az egymilliárd képpontot. Az ESA hasonlata szerint ha a távcső a Földön működne, akár egy ember feltartott hüvelykujját is észrevennénk vele a Holdról. Az összeillesztési folyamat óriási odafigyelést igényel: az űrügynökség beszámolója szerint napi négy újabb érzékelőt tudnak hozzáadni a lemezhez.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A teljes lemezen hét sorban helyezkednek el a CCD-k, a csillagok figyeléséhez szükséges 102 darab érzékelőből álló főblokk négy mezőre oszlik, míg a maradék 4 darab eszköz a szerkezet stabilitását és az optikai képminőséget monitorozza. A Gaián két, egymáshoz képest 106,5 fokban álló távcső pásztázza majd a világűrt, mindkettő képét a lemez érzékelői dolgozzák fel, több fázis során.
Gaia az égbe megy
A Gaia másfél millió kilométerre kering majd a Földtől, az ottani -110 fokos hőmérséklettel passzív úton is megoldható a rendszer hűtése. Érdekesség, hogy az űrtávcső adóállomása gyenge, kevesebbet mint 100 wattot fogyaszt, ennek ellenére még ebből a távolságból is képes másodpercenként 5 megabites átviteli sebesség elérésére. A szerkezet jeleit az ESA legjobb földi állomásain, Spanyolországban és Ausztráliában fogják fogadni.
Az óriási felbontású digitális kamera előnye, hogy az űrtávcső számtalan csillagot és bolygót tud majd feltérképezni, viszonylag rövid idő alatt. A becslések szerint a Gaia naponta átlagosan tíz bolygókkal is rendelkező csillagot, tíz másik galaxisban lévő csillagot, harminc “barna törpét” és számtalan kvazárt fedez majd fel, továbbá összesen mintegy 15 ezer bolygóról rögzíthet majd képeket. A Gaiát a jelenlegi tervek szerint két év múlva lőhetik ki az űrbe egy Szojuz hordozórakétával, de ahogy eddig több alkalommal is, a dátum még változhat.