Januártól újraértelmezhetjük a domaineket
Az illetékes szervezet döntése értelmében jövő januártól bárki, azaz bármilyen szervezet, társaság vagy akár város, netán régió igényelhet magának saját domainvégződést - szakértők a változást a dotkom-korszak indulása utáni legjelentősebb lépésnek tartják.
Az internetes domaindelegálási szabályokat meghatározó Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) múlt heti szingapúri ülésén többségi döntéssel megszavazta azt a tervezetet, mely szerint jövő januártól bármilyen cég, város, szervezet lehetőséget kapjon arra, hogy saját általános domainvégződést (gTLD, generic top leve domain) regisztráljon. Jelenleg egyébként 22 ilyen gTLD, és nagyjából 250 országvégződés (ccTLD) van. Míg ma jellemző, hogy egy vállalat online boltjának címe így néz ki: www.apple.com/store, a jövőben inkább így kell majd elképzelni: store.apple.
Az ICANN korábbi becslései szerint közvetlenül az új lehetőség startja után több száz vagy több ezer jelentkező is akadhat új gTLD-igénylési szándékkal. A változás leginkább azoknak a nagy márkáknak jelenthet előnyt és lehetőséget, amik szeretnék elkerülni, hogy a márkanevükkel visszaéljenek, azt valamilyen módon kihasználják. A 90-es évektől kezdődő dotkom-korszak beköszöntével a védjegyvédelem a weben egészen új szintekre ért, egy új termék vagy márka bevezetésekor azóta is kritikus probléma a domainek megszerzése a világ különböző országaiban.
A saját gTLD ugyanakkor a felső szintű domainekehez képest biztosan nem lesz mindenki számára elérhető, hiszen a regisztráció igen drága lesz: 25 ezer dolláros igénylési díj és 185 ezer dolláros árcédula tartozik minden ilyen egyedi gTLD-hez. Amennyiben egy címre egyszerre többen jelentkeznének, akkor árveréses formában dől el, hogy kié lesz. A folytatás sem egyszerű, mivel a subdomain regisztrálás is szabályozva van, az első 50 ezer darab ingyenes, majd minden újabb alcím 25 dollárcentbe kerül.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A nagyvállalatok mellett a nagyvárosok is a jelentkezők között vannak, így London, illetve Berlin után Budapest is ott lehet az elsők között, ami saját végződést kaphat. A fent említett regisztrációs költségek mellett azonban további feladatok is várnak egy szervezetre, ha saját gTLD-t szeretne, így az elkövetkezendő időszakban Budapestnek bizonyítania kell, hogy alkalmas szakmai szempontból a bevezetésre és az üzemeltetésre, rendelkezik a megfelelő anyagi és infrastrukturális háttérrel. A .bud esetében például az aldomainek nyilvánvalóan továbbértékesítésre kerülnek, bárki számára elérhető lesz majd a .bud végződés, így a dotBUD Konzorciumnak azt kell bizonyítania, hogy képes ezt a feladatot ellátni.
Az ICANN most született döntését szakértők máris a dotkom-korszak 26 évvel ezelőtti startja utáni második legnagyobb történelmi változásaként értékelik. A múlt héten zárult szavazás jelentőségét jól érzékelteti, hogy a procedúra egy hatéves tárgyalási folyamatnak vetett véget. Az új gTLD-k regisztrálására egy három hónapig tartó időablak áll majd rendelkezésre: a kérelmek beadásának kezdő és záró határideje január 12 és április 12.