Így váltanak sebességet a mobilszolgáltatók

A jelenleg elterjedten használt mobiladat-hálózatok lassan elérik teljesítőképességük határát, ami a legkevésbé sem jó hír a szolgáltatóknak, legalábbis abból a szempontból, hogy az ügyfélszám és a kapacitás ezeknél a rendszereknél jelentősen egymásra utalt tényező. A három magyarországi operátor a jelenséget láthatóan időben felismerte, és megkezdte hálózatmodernizációs munkálatait, ám a jogi háttér hiányosságai miatt itthon a szolgáltatók egyelőre jobbára kénytelenek továbbra is a 3G-s technológiákból kifacsarni azt, amit csak lehet, miközben a műszaki eszközállományt felkészítik a 4G-s szolgáltatások jövőbeni indítására.

A Vodafone, a T-Mobile és a Telenor néhány hónap eltéréssel kezdett bele saját hálózatmodernizációs projektjébe, aminek eredményeként hangzatos vállalásokat tett némelyikük. Bár mindhárom cég más-más eszközbeszállítóval dolgozik, végeredményben mindhárom hálózat hasonló módon változik majd, legalábbis ami a rádiós oldalt illeti. A három cég közül kettő, a T-Mobile és a Vodafone lehetőséget adott nekünk arra, hogy kicsit betekintsünk a kulisszák mögé, és megnézzük, pontosan hogy is zajlik a háttérben az a folyamat, mely előfizetők milliói számára hozhatja el a mobiltelefónia új generációját.

Vodafone: tempó-tempó!

A Vodafone Magyarország március 4-én jelentette be, hogy LTE-képes rádiós hálózatot épít ki akkori partnerével, a kínai Huawei-jel, mely a maghálózati infrastruktúra számára is szállít megoldásokat (Radio Network Controllereket, vagyis RNC-ket, illetve Mobile Switching Centert, vagyis MSC-t). A szolgáltató jövő nyárig több mint 2500 telephelyen cseréli le a bázisállomáson található adó-vevő berendezéseket és az átviteltechnikai elemeket, három állomás esetében mi is betekintést kaptunk a folyamatba.

A piros szolgáltató a pilot projektet (a Vodafone-nál golden clusternek nevezik) követően elsőként az időszakos forgalmi terhelés egyik mintájának számító balatoni régióban kezdte meg a hálózat modernizációját. A cég tempósan halad a folyamattal, ecseteli számunkra a részleteket Szabó Tamás, a Vodafone rádiós beruházási osztályvezetője, miközben a három keszthelyi helyszín felé haladunk az autópályán.

Mivel a csere (vagy ahogy szaknyelven nevezik, swap) mindenképpen szolgáltatáskieséssel jár, ezért a munkálatokat csak éjszaka lehet végezni, éjjel egy óránál előbb nem lehet hozzányúlni a hálózathoz - mondja Tamás. A cég budapesti központjából irányított munkálatoknak csak egy része a helyszíni szerelés, melyet megfelelően előkészítve, a hét öt munkanapjából négy napon keresztül végeznek közösen a Vodafone és a Huawei szakemberei, valamint az alvállalkozók.

Minden napi projektnek van egy night managere nálunk - folytatja Tamás. Ő az, aki azért felelős, hogy minden rendben menjen az éjszaka során, illetve ha mégsem alakul valami a tervek szerint, akkor még időben határozzon a visszaállásról, reggelre ugyanis így vagy úgy, de mindenhol kell működjön a szolgáltatás. Krízishelyzetre egyébként eddig nem volt példa, bár a swapra jelenleg ideálisak a körülmények, még akkor is, ha időnként kiadós zápor áztatja el a környéket - erre mintegy válaszul pár órán belül szakadni is kezd az eső a Balaton térségében.

Éjjel az állomás tetején

Mire nagyjából fél egyre megérkezünk az első helyszínre, Fenékpusztára, az esőnek már nyoma sincs. Az állomás Keszthelytről délnyugatra, pár kilométerre található, monopole-torony, vagyis itt biztosan lesz toronymászás az éjjel. Mire megérkezünk, az alvállalkozó műszaki szakemberei már előkészítették a helyszínt, reflektorok világítanak a kábeldzsungelre, illetve a szekrényekre. A bázisállomások új agya egy sokkal kisebb szekrényben áll, melyet így is csak félig tölt ki, mellette a régi Nokia Siemens Networks szekrények várnak a lekapcsolásra.

Fent a szerelések egy része már a swap előtt befejeződik, a szekrényből toronyra költöznek a rádió adó-vevők, vagyis a TRX-ek. A Remote Radio Unit (RRU) rendszer egyik legfőbb előnye, hogy a torony tetejére az eddigi, alkar vastagságú kábelek helyett elég egy vékony optikát kihúzni, ami a jelcsillapítás terén ideális esetben 2-3 dB nyereséget is hozhat, ez pedig alkalmasint éppen elég lehet ahhoz, hogy egy olyan lakásban beltérben is legyen térerő, ahol eddig csak az erkélyen lehetett telefonálni.

Fenékpusztán egyelőre kevés a mozgás, az új, IP-képes mikrós átjátszók a kerítésnek támasztva várják, hogy egy markos szerelő legény felkapja őket, és miután harmincöt métert mászott vaksötétben, egy közdarabot beiktatva kicserélje a régi elemet az újra, majd az RRU-kat bekösse a rendszerbe. Ezt már nem Fenékpusztán várjuk meg, hanem Keszthelyen, a Penthe Ferenc kollégium tetején, ahol szokás szerint a lift-gépház egy részét foglalják el a kabinetek, a különböző irányok pedig az épület sarkaira kihelyezve kémlelik az éjszakát.

Mire odaérünk, már csak negyed óra van hátra egyig, nagyjából öt védősisakot viselő munkás és legalább ugyanennyi rádiós szakember, valamint koordinátor van a tetőn rajtunk kívül. "Hol a piros gomb?" - kérdezzük a műszaki csapatot irányító mérnököt, de csalódással kell tudomásul vennünk, hogy mindent központilag állítanak le, a szakemberek a visszajelzőfények állapotából értesülnek arról, hogy leállt a szektor, és kezdődhet az átszerelés.

A központban nem késlekednek sokáig, éjjel egykor a konzolfények sorra kialszanak, illetve zöldről narancssárgára váltanak. "Kezdhetünk" - hangzik el az ukáz, amire a műszaki csapat órák óta várt, a sisakos munkások azonnal ellepik az antennákat. Itt nincs toronymászás, a mikrókat tíz perc alatt lecserélik, negyed órán belül már élnek is az első összeköttetések. Ha minden jól megy, a 3G-s rendszerek ilyenkor egy órán belül helyreállnak, a 2G-re kicsit tovább kell várni. Ezt már nem várjuk meg a kollégium tetején, megyünk tovább a keszthelyi főposta padlására.

A postára az éjjeliőr enged be minket, aki ekkora fennforgást éjszaka évek óta nem tapasztalt, közli is gyorsan, hogy ugye nem akarunk fotózni meg videózni, mert azt itt nem lehet. Nem persze, nincs is nálunk fényképezőgép, nyugtatjuk meg, majd felbaktatunk a padlásra, ahol már az RRU-k bekábelezése folyik. Eddig minden rendben megy, konstatálja Tamás, aki hajnali ötkor szokott SMS-ben értesülni arról, hogy az aznapi penzumot teljesítette-e a csapat, illetve van-e valami rendkívüli, beavatkozást igénylő esemény.

A bejárásunkról visszafelé igyekezve még beköszönünk Fenékpusztára, ahol a műszakisok még küzdenek az egyik szektorral, majd irány a Vodafone budapesti székháza, ahová hajnali négy magasságában érkezünk meg. Az épületben az éjszakai portáson kívül nagyjából tucatnyi műszaki szakember tartózkodik, akik a swap belső koordinációjáért felelősek. Itt látunk először kínai munkatársat, akik a vodásokkal, és a többi beszállító szakembereivel karöltve felügyelik, hogy minden rendben menjen az éjjel, és a swap által érintett területeken reggel is legyen mobilszolgáltatás.

Reggelre mindenhol újra él a szolgáltatás, a Vodafone hálózatmodernizációs munkálatai ezzel a Balaton környékén gyakorlatilag a végére értek. A fejlesztés eredményeként az új hálózathoz csatlakozó kliensek gyorsabb válaszidőt, és gyorsabb le- és feltöltési (legalább 14,4 Mbps és 5,2 Mbps elméleti maximum) sebességeket tapasztalhatnak, valamint a 2G-s lefedettségű területeken mindenhol átveszi a GPRS helyét az EDGE-szolgáltatás.

T-Mobile: HSPA+ mindenhol

A T-Mobile a Vodafone-hoz hasonlóan kiterjedt hálózatfejlesztési munkálatokat jelentett be május elején, ekkor már javában zajlott a bázisállomások frissítése, mely a piacvezető szolgáltatónál a Vodafone-hoz képest több szempontból is eltérő ütemben és módszerekkel zajlik. A magenta színű operátornál 2013-ra ígérték a hálózati elemek teljes cseréjét, melyet az Ericssonnal karöltve végez a szolgáltató - ennek azonban nem az az oka, hogy a T-Mobile szakemberei lustábbak lennének kollégáiknál.

A Deutsche Telekom hazai leányvállalata először is lényegesen kiterjedtebb hálózattal rendelkezik, mint vetélytársa, másodszor pedig a valódi swap várhatóan ősznél előbb nem is kezdődik meg a szolgáltatónál. A T-Mobile-nál addig is néhány forgalmasabb bázisállomást a már meglévő rádiós berendezésekkel, illetve az átviteltechnika frissítésével próbálnak a maximumra kihajtani. A vállalat ígérete szerint 200 állomás esetében még a nyáron lezajlik a HSPA+ technológiának megfelelő frissítés, mely a szoftver frissítésén túl néhány kisebb hardverelem (vezérlőkártyák) cseréjét jelenti.

A munkálatok ezért itt egyelőre talán kevéssé látványosak, mint a Vodafone-nál, hiszen nem mászkál póznára senki, legfeljebb a kabinetek ajtaját nyitják ki a szerelők, akik közül ezúttal csak ketten tartózkodnak a helyszínen, ám minket kivételesen elkísér a mérőcsapat két tagja is, hogy megmutassák, milyen eredményt elehet elérni a nagyjából negyed óráig tartó folyamattal. A szolgáltató nem földrajzi szisztémát követ a bővítéssel, hanem elsősorban a forgalmasabb állomásokat bővíti - mi két szigetszentmiklósi site-hoz látogattunk ki frissítés idején.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A szigetszentmiklósi állomásokon az Ericsson nagyjából négyéves berendezései üzemelnek, az átviteltechnikára azonban ráfér a frissítés, hiába tud ugyanis az adó akár 14,4 Mbps sávszélességet kisajtolni magából, a régebbi vezérlés miatt jobb esetben is legfeljebb 6 Mbps letöltési sávszélességet mérünk a válaszidő (vagy ping, esetleg RTT, kinek hogy tetszik) 80 ms körüli.

A frissítés első lépéseként az állomás 3G-s részét le kell állítani, majd következhet a kártyák cseréje, a szoftverfrissítést ugyanis már korábban, központilag elvégezték a T-Mobile szakemberei. Az új vezérlőkártyák két alapvető változást hoznak: egyrészt támogatják a 64QAM modulációs eljárást, melynek köszönhetően elérhetővé válik a 3G-s technológiák legfelső lépcsőfokának számító HSPA+ technológia is, másrészt támogatják a teljes IP-alapú adatátvitelt, melynek révén a válaszidők drasztikus mértékben csökkennek, ami már önmagában elég lehet ahhoz, hogy jelentősen gyorsabb böngészési sebességet biztosítson a rendszer.

Duplázás, 20 perc alatt

Nagyjából 20-25 perc telik el (a nettó munka mellett ebben benne van az is, hogy a műszaki csapat tagjait közben folyamatosan kérdésekkel zaklatjuk), mire elhangzik a kulcsmondat Tóth Richárd, az upgrade-et irányító mérnök szájából: "Kint van a levegőben" - vagyis az állomások újra üzembe álltak, miután a központban is felkonfigurálták az új átviteli oldalt.

A húszperces upgrade-munkálatok után azonnal nekilátunk a hálózati paraméterek kimérésének: ugyanazon a helyszínen, ahol korábban a 6 Mbps sávszélességet sem érte el a hálózat, 14,5 Mbps csúcsokat is kimérünk, felére csökkent ping mellett - ez alighanem a maximum, amit ki lehet sajtolni az Ericsson régebbi technológiájával, a 3G-s rendszerek segítségével. Ha több kliens egyszerre próbálja elérni az internetet, kénytelenek ezen a sávszélességen osztozni, könnyen belátható tehát, hogy miért van szükség az újabb technológiák révén a sávszélesség további növelésére, feltéve, hogy a szolgáltatók a jövőben újabb, lehetőség szerint elégedett ügyfeleket szeretnének megnyerni maguknak.

Ez az oka annak is, hogy a most lecserélt kártyák sem húzzák már sokáig, a T-Mobile hamarosan induló átfogó swap-folyamata során a teljes kabinetet lecserélik majd, valamint a kabinetekből felkerülnek a tornyokra az adó-vevők, éppúgy, mint a Vodafone esetében. Ez a folyamat azonban jóval hosszadalmasabb lesz és tovább is tart, utána viszont a teljes 3G-s területen HSPA+ lefedettséget ígér a szolgáltató, emellett természetesen a hálózat készen áll majd arra, hogy - akárcsak a Vodafone-nál, vagy a Telenornál - egy újabb (szoftver)frissítéssel az LTE technológiát is bevezesse az operátor.

LTE talán 2012-ben

Addig azonban várhatóan sok víz lefolyik még a Dunán, egyelőre ugyanis nincs frekvencia, amin LTE technológiával szolgáltathatnának a mobilcégek, 2012 vége előtt pedig nem is nagyon várható ezen a területen előrelépés, hacsak nem tudja valamelyik cég az addig birtokába került frekvenciasávokon elindítani a szolgáltatást. Erre a legnagyobb esélye jelenleg a Telenornak van, mely az 1800 MHz-es sávban jelentős többlettel rendelkezik, ám egyelőre kérdéses, hogy ezzel a versenyelőnnyel időben tud-e élni a szolgáltató, mely egyébként éppen a múlt héten jelentette be, hogy Hipernet márkanéven kiterjedt HSPA+ ellátottságot kíván kiépíteni az országban.