Négymagos mobilprocesszorral jelentkezett a VIA
Próbál kitörni a piaci vákuumból a VIA, az alacsony fogyasztás helyett most a magasabb teljesítmény felé. Az amúgy kifejezetten jól teljesítő Nano kétmagos verziójából kettőt összetokozva született meg a QuadCore, amely az alsó árkategóriás PC-k körében számíthat érdeklődésre.
Az Intel Atom és az AMD Zacate platformja által fémjelzett szegmensben versenyez már egy ideje a VIA Nano is. A tajvani cég processzora teljesítményben is, fogyasztásban is kilóg a mezőnyből, mind az Atomnál, mind az E-350-nél jelentősen gyorsabb, azonban energiafelvétele is magasabb. A platform új tagja, a QuadCore néven bemutatkozó négymagos processzor is ezt a tendenciát folytatja: a két Nano összecsomagolásával létrejött termék fogyasztásban is, teljesítményben is duplázást ígér.
Nem haladó architektúra
A VIA QuadCore valójában két, fizikailag különálló kétmagos lapka, amelyeket a tokon belül front side bus kapcsolat köt össze. A megközelítés hátránya, hogy a magas késleltetésű és relatív alacsony sávszélességű FSB nagy teljesítményű magok alkalmazásakor könnyen szaturálódik, ami jelentősen akadályozza a két lapka együttműködését. A VIA által használt kapcsolat 1333 MHz-en működik, így várhatóan a sebességcsökkenés nem lesz olyan jelentős, mint az Intel chipeknél hajdanán.
(forrás: Anandtech)
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A VIA QuadCore a Nanóhoz hasonlóan out-of-order típusú magokat használ és pontosan ugyanazzal a cache-hierarchiával bír, vagyis magonként 1 megabájt, összesen 4 megabájt másodszintű gyorsítótárral rendelkezik - az osztott gyorsítótár már csak az FSB használata miatt is problémás lett volna. Az elsőszintű cache mérete az AMD processzorokhoz hasonlóan 64-64 kilobájt utasítások illetve adatok számára.
A magok 3 utasítás szélesek, szemben az Atom és a Zacate 2 utasítás szélességével, ami komplex feladatok alatt extra teljesítményt jelenthet. A QuadCore természetesen teljesen 64 bit kombatibilis, és támogatja az SSE4 utasításokat is. A VIA továbbra is integrálja a PadLock elnevezésű AES titkosítás-gyorsítást, amely immár kiegészül az SHA-384 és az SHA-512 támogatásával is.A VIA QuadCore a Nanóhoz hasonlóan out-of-order típusú magokat használ,
A processzor egyelőre egy kivitelben, 1,2 gigahertzes verzióban kapható, azonban a fogyasztás függvényében terhelés alatt 1,46 gigahertzre is feltornázhatja magát - hasonlóan az AMD és az Intel fejlett rendszeréhez. A VIA azonban csak órajelkapuzást használ, a terheletlen magokat nem képes teljesen lekapcsolni.
Van helye?
A VIA kifejezetten erős platformmal rendelkezik, a most már négymagos processzor mellé ugyanis a megfelelő grafikus tulajdonságokkal rendelkező VN1000-es lapkakészlet kerül - amely játékokban és egyéb GPU-intenzív alkalmazásokban könnyedén veri az NVIDIA Ion platformot és az első generációs i-sorozatot is. Kérdéses természetesen, hogy a piacon hol van űr, amelyet a QuadCore betölthet. A 40 nanométeren készülő chip 27,5 wattos TDP-vel rendelkezik, amely jóval magasabb, mint a versenytárs Atomé vagy Zacate-é. A VIA megoldása tehát az olyan laptopban és nettopokban nyerhet alkalmazást, amelyek számára a Sandy Bridge túl drága, az alsó kategóriás processzorok pedig túlságosan lassúak. A négy mag jelentős előny lehet a többszálú végrehajtást igénylő feladatok esetében, a számítástechnika pedig egyértelműen efelé halad.
A termék sikere jórészt az árazás függvénye lesz, az egy százalék körüli piaci részesedéssel rendelkező VIA azonban egyelőre nem rendelkezik jelentős gyártó partnerekkel. A HP ugyan legelső netbookját a tajvaniak lapkáira építette, azóta azonban nem jött ki VIA processzoros termék nagy volumenben. A termék piaci pozícióját erősítheti, hogy a gyártóknak nem kell alapoktól újratervezniük korábbi VIA-alapú eszközeiket, a QuadCore visszafelé kompatibilis a Nano, az Eden és akár a C7 alaplapjaival is, az egyetlen különbséget így az erősebb hűtési igény jelenti majd.