Felsővezetőkkel erősít a Zynga
Hosszútávú növekedésre helyezkedik be a Zynga, ehhez most születnek meg a szervezeti struktúra feltételei.
A Zynga rendkívüli sebességgel növekszik, az elmúlt egy évben 800-ról 1500-ra nőtt a cég alkalmazottjainak száma, köszönhetően 11 kis játékfejlesztő stúdió felvásárlásának és számtalan egyéni alkalmazott felvételének. A felvásárlásos növekedéssel úgy tűnik a jövőben sem kívánnak leállni, erre utal a yahoo-s Taylor Barada elcsábítása, aki a jobb napokat látott online szolgáltató felvásárlásokkal foglalkozó osztályának feje volt.
Felvásárlási láz
Taylor Barada decemberben lett a Yahoo felvásárlásokért felelős vezetője, miután Andrew Siegel decemberben a Condé Nast-hoz távozott. Az új igazgató távozása a Yahoo számára valószínűleg különösen fájdalmas, a vállalat felvásárlási üteme egyre lassul, a startupok bekebelezése pedig hagyományosan a legfontosabb útja a Yahoo fontos ötlet- és szürkeállomány-importjának. A Yahoo belső kohéziójának hiányát jól jelzi, hogy a frissen kinevezett Baradát sem tudták megtartani, aki így a Zyngánál fogja folytatni - bár egyelőre nem tudni milyen pozícióban.
Bár Barada csak néhány hónapja lett osztályvezető a Yahoo-nál, neve nem ismeretlen a befektetési szakmában. A Yahoo előtt számos befektető céget megjárt, köztük a Rosewood Capitalt és a Peregrine Systemset is, a Yahoo-nál pedig olyan jelentős tranzakciókat vezérelt le, mint a Zimbra eladását a VMware felé, vagy a Citizen Sports megvásárlását.
Kommunikációs probléma
A Zynga eddig elsősorban kis játékfejlesztő cégekre fókuszált felvásárlásaiban, ennek megfelelően, mára a cégnek 13 irodája van hat országban, beleértve Indiát és Kínát is. Az ilyen körülmények között felmerülő kommunikációs problémákra adhat megoldást a Ciscótól igazolt Debra Chrapaty érkezése. Chrapaty a Collaboration Software Group vezetéséért felelős Cisco alelnök volt és a vállalati környezetben zajló kooperatív munkát elősegítő megoldások fejlesztését vezette. A hölgy 2009 folyamán csatlakozott a Ciscóhoz, előtte a Microsoft online szolgáltatásai mögött álló infrastruktúrát igazgatta.
Chrapaty közleménye szerint új munkaadójánál a cég belső infrastruktúrájával és a kollaborációs eszközök finomításával fog foglalkozni, amelyet a világszerte szétszórt fejlesztési központok szükségessé is tesznek. Chrapaty közvetlenül a Zynga műszaki igazgatója, Cadir Lee alá fog majd tartozni.
Rajzfilmes háttér
Bár nem a szó szoros értelmében vett alkalmazott lesz, mindenképp a sorba illik, hogy Jeffrey Katzenberg, a DreamWorks elnök-vezérigazgatója tagja lett a Zynga vezetőtanácsának. Katzenberg a hagyományosnak számító szórakoztató ipar egyik oszlopos tagja, a DreamWorks alapjait Steven Spielberggel közösen fektették le és azóta is a filmipar fontos személyiségének számít. Kinevezése jól illusztrálja a Zynga erőfeszítéseit, ahogyan egyre elfogadottabb startupból a szórakoztató ipar bevett nevei közé akarnak tartozni. Más kérdés, hogy pénzügyi eredményei alapján már odatartoznak: a cég pénzügyi eredményei szerint 850 millió dolláros forgalom mellett 400 millió dolláros profitot sikerült elérni, ami egyértelműen jelzi, hogy a cég gyerekkora véget ért.
A közösségi játékok azonban még ennél is komolyabb piacot érhetnek el a jövőben: a Parks Associates elemzése szerint a social gaming 2015-re mintegy 5 milliárd dolláros üzletté fejlődik, ez mintegy ötszörös növekedést jelent majd 2010-hez viszonyítva. Nem csoda, hogy egyre több nagy hal szeretne egy szeletet ebből a tortából, a Zynga így a jövőben olyan komoly versenytársakkal kell majd megküzdenie, mint a Playfish-t felvásároló Electronic Arts.
Az IPO éve?
Mindeközben az amerikai tőzsdefelügyelet felülvizsgálja a tőzsdén részt nem vevő cégekre vonatkozó szabályait, így a híres, maximum 500 befektetőre vonatkozó cikkelyt is. A hírek szerint az SEC-nél több, a tőzsdén részt nem vevő cég is elkezdett a limit emeléséért lobbizni, közöttük a Facebook, a Twitter és a Zynga is.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Mint ismeretes, az amerikai cégeknek kötelező tőzsdére menniük, amennyiben 499-nél több egyéni tulajdonosuk van, többek között ez volt a legfontosabb oka a Google korai tőzsdére lépésének is. Az új generációs tech-cégek azonban nem nyugodtak bele az 1964-ben hozott szabályba, amely választás elé állítja őket: vagy komolyan leszűkítik a tőkebevonási (és növekedési) potenciáljukat, vagy kiadják az összes fontos (és sok esetben stratégiai) pénzügyi adataikat, ami a tőzsdére lépés feltétele.
A javasolt megoldás a limit emelése, ezzel a cégek tovább maradhatnak zártak és működhetnek nagy intézményi és egyéni befektetők tőkéjével. Ez a megoldás azonban elzárja a kisebb tőzsdei szereplőket a befektetési lehetőség elől és jelentősen megnöveli a belső információkkal történő kereskedés kockázatát.