A magyarok nem tudják, van-e okostelefonjuk

Mielőtt valaki elemezni kezdi, hogyan is áll az okostelefon-helyzet hazánkban, szánnia kell egy kis időt arra is, hogy megpróbálja definiálni, hogy mi is az. Okostelefonnak tekintjük-e még a régi Symbian operációs rendszert futtató készülékeket vagy az iPhone által újraértelmezett kínálatra szűkítjük a fogalmat? Sokszor a szakma sem tudja eldönteni, hogy mit is jelent ez a szó, így nehéz lenne elvárni a teljesen laikus felhasználóktól, hogy pontosan tudják, hogy mit kaptak a kezükbe.

Még a különböző piackutató cégek is másképp értelmezik a kérdést. Az Ipsos meghatározása szerint az okostelefon legfőbb ismérve, hogy az univerzális, számítógépszerű funkciókat is ismerő operációs rendszerére alkalmazásokat lehet telepíteni. Ezzel szemben az NRC kutatásában az okostelefon egy internetezésre alkalmas készülék, ami külön operációs rendszerrel rendelkezik és lehet érintőképernyős vagy qwerty billentyűzetes.

Definíciós problémák

A két meghatározás egyaránt igaz lehet, de valójában egyik sem tekinthető pontosnak. A kutatások a felhasználói percepciót vizsgálják, ezért azt próbálják meg kitalálni, hogy az emberek mit gondolnak okostelefonnak. Ez pontosan olyan gördülő fogalom lett, mint a "szélessáv", aminek korábban egy 128kbps sebességű netkapcsolat is megfelelt, majd 1 Mbps, manapság pedig már 10 felé illik tenni a lécet.

Az okostelefonok körüli pezsgés a szakmát is lázba hozza, nem is meglepő, hogy a tegnapi Smartmobil 11 konferenciára több mint 700 ember volt kíváncsi. A nap folyamán a látogatók általános képet kaphattak a hazai és globális trendekről mind a fogyasztói, gyártói, fejlesztői, mind a tartalomszolgáltatói szempontokból, illetve dedikált helye volt a mélyebb témáknak, így akit a befektetési lehetőségek érdekeltek, azok is megtalálták a helyüket, akik pedig szakmai-fejlesztői oldalon érdekeltek, azok is.

^{Hazai okosetelefon-piaci körkép (Forrás: NRC)}

Nem jött át

A nap több előadásának üzenete az volt, hogy a terület technológiailag és üzletileg gyorsan fejlődik, és a trendek Magyarországon is igazak, de a hétköznapi felhasználó szintjére sok minden nem jut el. Tavalyhoz képest annyi történt, hogy az Android vált a legismertebb mobil operációs rendszerré, s lassan itthon is átveszi a stafétát a Symbiantól - derült ki Pintér Róbert, az Ipsos online ügyfélkapcsolati igazgatójának előadásából. Az Ipsos 2011 tavaszi lakossági kutatása alapján a 18 évesnél idősebb internetező magyarok 24 százaléka rendelkezik okostelefonnal, de a többiek 47 százaléka is szeretne a jövőben. Vannak sokan, akik elvből elutasítják az okostelefont vagy épp az érintőképernyőt, igaz a számuk csökken, a válaszadók kétharmada pedig csak akkor vásárolna, ha 30 ezer forint alatt juthatna okos készülékhez.

Az attitűdöket vizsgálva érdekes, hogy akik szeretnének okostelefont, azok leginkább azért, mert sok funkciót elérhetnek vele, míg akik elutasítják, azok is ugyanezzel magyarázzák döntésüket: túl sok a funkció, feleslegesnek tartják. Ugyanaz a szempont tehát pozitív és negatív hozzáállást is képes kiváltani, az okostelefon megosztja a társadalmat. Ahogyan az eladásokat figyelembe vevő kutatások is kalkulálnak, úgy a lakossági vizsgálat is azt mutatja, hogy még több évre van szükség ahhoz, hogy többségbe kerüljenek itthon az okostelefonok. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy a felhasználók általában 2-3 éves ciklusban cserélnek készüléket, s aki most vesz egy "butamobilt", valószínűtlen hogy idén vagy jövőre feltűnik a piacon vásárlóként.

Részletkérdés

Ha a felhasználókat nézzük, akkor a szaksajtóban folyamatosan porondon lévő operációs rendszer, illetve platform téma teljesen hidegen hagyja az emberek többségét. Tavaly a válaszadók 75 százaléka nem tudta megmondani, hogy milyen rendszer található a mobilján, s ez ugyan némileg javult, de 67 százalék idén sincs tisztában ezzel az információval. A legismertebb rendszer az Android lett, ami a válaszadók 38 százalékának mondott valamit, megelőzve ezzel a Symbiant, ami a valóságban egyelőre a legkeresettebb, csak az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a Nokiájuk symbianos, illetve sokan azzal sem, hogy egy okostelefon.

Ha csak az okostelefon-használókat vesszük alapul, akkor már jobb a helyzet, körükben már csak 36 százalék nincs tisztában mobilja operációs rendszerével. A felmérés alapján a Symbian részesedése 25,4, az Androidé 20,7, az iOS-é pedig 5,1 százalék - a számok viszont torzak, az Android és az iOS ismertsége, a választás tudatossága nagyobb. Ennek ellenére Pintér Róbert szerint tisztán látszik, hogy 2011 nem csak az okostelefonok éve, hanem biztosan az Android éve is lesz hazánkban.

A média is igyekszik

A felhasználók fejében pedig már megkezdődött az átalakulás, s kevesebbszer fordul majd elő, hogy valaki mobilinternet, extra alkalmazások, online szinkronizáció nélkül tisztán hanghívásra és SMS-ezésre használja az egyébként drága okostelefonját. A forradalomban viszont már nem a gyártóknak van nagy szerepe, ők megtették, amit kellett. A Smartmobil konferencián több tartalomszolgáltató is kifejthette vízióját arról, hogyan is készült fel a mobil világra. Az RTL Klub és a TV2 egyaránt kinyújtja csápjait az okostelefonok felé, hiszen ezeken a készülékeken már túlléphetnek az emeltdíjas SMS és a csengőhang-üzlet szintjén. A műsorok online követése, a szöveges hírek terjesztése, a promóciók egyaránt eszébe jutottak mindkét csatornának, de egyik előadáson se hangzott el túl újszerű ötlet, ígéret vagy irányvonal.

A lapkiadók valamivel előrébb vannak, s annak ellenére, hogy a Sanoma holland képviselője nem részletezte, hogy milyen megoldásokkal örvendeztetik meg fogyasztóikat, jól látszik, hogy az egyedi alkalmazások terítése még csak most indul. Itthon a HVG az egy alkalmazás elvében hisz, ami egy jól konfigurálható "okos" hírolvasó, míg a Sanoma funkciónként szétbontva sorozatban adja ki az appokat. Technológiailag nem várhatunk sok innovációt a tartalomszolgáltatóktól, sem a tévéktől, sem a lapkiadóktól, viszont a fent említett torz felhasználói percepció javításában komoly szerepük lesz idén - legalábbis ezt az ígéretet hordozták az előadások.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Több esetben hangzott el ugyan a kis képernyővel kapcsolatos szkepticizmus, illetve a mobilhálózatok fejlettlensége, felkészületlensége miatt kialakuló negatív tapasztalat, de a tartalomszolgáltatók mégis optimisták (vagy naívak) és készülnek arra, hogy a sok ezres, százezres néző vagy olvasóközönségüket okostelefonjaik kijelzőjén keresztül is elérjék.

A fejlesztői sikerek lökhetik előre a piacot

A konferencián a médiumok elkötelezettségét bemutató elbeszélések mellett az igazi magyar sikertörténetek is szerepet kaptak. Ez nem egy startup konferencia volt, ahol új szereplők mutatkoztak be, így azok, akik rendszeresen követik a hazai webes, mobilos és technológiai próbálkozásokat, nem találkoztak új szereplőkkel. A PocketGuide okostelefonos útikönyv, az intuitív videómixelő DragOnTape, az Időkép, a Tagomo virtuális graffitiszoftver, a Gravity ajánlórendszere vagy a Digitalstand médiaaggregátor szolgáltatása viszont bizonyította, hogy van mozgás a magyar fejlesztői piacon is. Ugyanakkor kevés a valóban sikeresnek mondható projekt, s a legtöbb hazai kezdeményezés még az érés folyamatában van, s gyakori az is, hogy egy jó ötlet elhal pénz, kapcsolatok, támogatás vagy megfelelő menedzsment képességek hiányában - a befektetők pedig legalább annyira ritkák, mint a jó ötletek.

Így a 700 fős konferencia egyik tanulsága, hogy az okostelefon-piac valóban felforgatja a technológiai világ minden rétegét, de minden szinten komoly problémák akadnak még. A felhasználók nem értik, mi az az okostelefon, a szakma nem tudja eldönteni, hogy mi az, a média nem érti, nem érti, hogyan kell használni, a fejlesztők pedig óvatosan próbálkoznak értéket teremteni alkalmazások szintjén. A helyzet azonban nem aggasztó, a terület még mindig nagyon újnak számít, de a következő 2-3 év keresletnövekedése biztosan komoly gondolkodásra késztet minden érintettet.