Szerző: Koi Tamás

2011. március 22. 14:54

Állami közreműködéssel jöhet az új mobilszolgáltató?

Szokatlan, eddig sehol a világon nem ismert és alkalmazott teóriát vázolt fel egy magyar kutatócég, a Capitol Consulting arról, hogyan lehetne a jelenleg háromszereplős mobilpiacot bővíteni, ezzel pedig a versenyt élénkíteni, illetve a szolgáltatások minőségét javítani.

A magát függetlennek valló Capitol Consulting Group mai sajtótájékoztatóján vázolta fel alternatíváit a küszöbön álló magyarországi frekvenciatenderek, illetve a jelenleg szabad mobilfrekvenciák jövőbeni odaítélésének forgatókönyveire. A stratégiai tanácsadó cég által készített tanulmány kétségtelenül legmeglepőbb megállapítása az, hogy állami szerepvállalásnak is lehet helye egy negyedik mobilszolgáltató hazai megjelenésében.

Mint ismeretes, az eredménytelennek bizonyult 2008-as frekvenciapályázatokat követően moratóriumot léptetett életbe a kormányzat, mely előírta, hogy 2011. április 30-ig nem lehet kiírni a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávok jelenleg kihasználatlan szeleteire pályázatot. A moratórium végéhez közeledve ismét megkezdődtek az esélylatolgatások, hogy a 900 és 1800 MHz-es frekvenciatartományokat a jelenleg piacon lévő mobilszolgáltatók közt osztja szét az állam, vagy a szabad frekvenciákat egy új piaci belépőnek adja - azaz létrejöhet egy negyedik mobilszolgáltató Magyarországon.

Ki fizetne 160 milliárdot?

A Capitol Consulting Group interneten is elérhető tanulmányát áttekintve gyakorlatilag nem kérdéses, hogy mindenki számára kedvezőbb forgatókönyv lenne az utóbbi, egy negyedik szolgáltató azonban a jelenlegi gazdasági környezetben aligha vállalná az országos hálózat kiépítésével járó költségeket, amit egyébként ma nagyságrendileg 160 milliárd forintra taksál a tanácsadó cég. Az államnak éppen ezért a saját kezelésű infrastruktúráját kellene rendelkezésre bocsátania azért, hogy egy új szereplő piacra lépését ösztönözze, és ezzel a versenyt és a szolgáltatások minőségét erősítse - áll a tanácsadó szinopszisában.

Az állam több országos adatátviteli gerinchálózat felett is rendelkezik, így a MÁV, és a Magyar Villamos Művek, valamint Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) saját optikai hálózatot épített ki, mely jelenleg számottevő kihasználatlan kapacitás mellett üzemel - a Capitol Consulting Group modellje szerint ezt az infrastruktúrát versenyképes áron tudná az állam egy új piaci belépőnek biztosítani, amelynek így csak a rádiós infrastruktúrát kéne kiépítenie, cserébe pedig az állam kompenzálná a már piacon lévő szolgáltatókat.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A cégnél úgy látják, hogy a versenyt még jobban lehetne ösztönözni azzal, hogy az új piaci belépő több virtuális mobilszolgáltató (MVNO) számára biztosítana teljes infrastruktúra-használati jogot. Ez az üzleti modell itthon még nem tudta megvetni a lábát, bár néhány márkázott szolgáltatás (például Postafon, vagy TV2 Mobilnet) már nálunk is elérhető, jellemzően mérsékelt sikerek mellett.

Előremenekülnek

Bár ez a modell úgy tűnhet, hogy minden szereplő (állam, szolgáltatók, előfizetők) számára kedvező lehet, azt még a Capitol Consulting szakemberei is elismerték a HWSW kérdésére, hogy ez az üzleti modell eddig sehol a világon nem ismert és használt, emellett a hazai mobilszolgáltatók láthatóan biztosra veszik, hogy nem bővül a piac. Erre utal legalábbis, hogy mind a Vodafone, mind a Telenor nagyszabású hálózatfejlesztési projektekbe kezdett az elmúlt hónapokban, melynek célja az ország teljes 3G-s lefedése a szükséges frekvenciákhoz való hozzájutás után, emellett a T-Mobile is fejlesztésre készül.

A mobilszolgáltatók részéről tehát a láthatóan kedvezőtlen gazdasági környezet (válságadó, csökkenő vásárlóerő) ellenére megvan a beruházási hajlandóság, az országos lefedettségű 3G-s hálózat megvalósulásával pedig az állami célok is teljesülhetnek új piaci szereplő bevonása nélkül. Kérdéses, hogy az állam ilyen körülmények közt számol-e a Capitol Consulting által felvázolt lehetőséggel (a tanácsadó cég egyébként a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint egyáltalán nem konzultált eddig semmilyen kormányzati szervvel erről az üzleti modellről). Emellett az sem világos, hogy a jelenlegi fázisban van-e még egyáltalán lehetőség arra, hogy az eddigiektől gyökeresen eltérő feltételek alapján ítéljék oda a nemzeti frekvenciakincs egy részét egy új vállalkozásnak.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról