Szerző: Folyó Gergely

2010. december 2. 09:07

Már a PC-s játékokkal is konzolon játszunk?

Október végén boltokba kerültek a Sims 3 konzolos verziói. A sorozat már korábban is tett kitérőt a játékgépekre, de még sosem fordult elő, hogy ilyen pontosan átültessék a PC-s játékot más platformokra. Pillanatnyi felindulás az Electronic Arts részéről, vagy egy hosszú távú folyamat része a konzolos Sims?

Aki otthon van a számítógépes játékok világában, bizonyára hallott már a Sims-sorozatról. A virtuális babaház ötlete 2000-ben pattant ki a legendás Will Wright fejéből, aki Maxis nevű csapatával az Electronic Arts szárnyai alatt készítette el a Sims első részét. A játék azóta hihetetlen ismertségre tett szert, legalább annyi rajongóval büszkélkedhet mint utálóval. A Sims a játéktörténelem egyik legmegosztóbb címe: valaki vagy imádja, vagy messziről igyekszik kerülni, átmenet gyakorlatilag nincs is.

A Simset sokan azért nem szeretik, mert nem lehet “végigjátszani”, nincsenek pontosan kijelölt célok, nem lehet befejezni a történetet. Éppen ezért többek szerint a lányok játéka, egyrészt mert a babaház is ő játékszerük, másrészt meg mert a férfiak általában akkor motiváltak egy játékkal kapcsolatban, ha van végkifejlet, ami miatt megéri órákat tölteni a képernyő előtt. A harmadik dolog, ami miatt a Sims sokaknál kihúzta a gyufát, az az egyes epizódokhoz érkező kiegészítők végeláthatatlan hada. Az elmúlt tíz évben három teljes értékű Sims-rész látott napvilágot, kiegészítőkből pedig több tucat: az első részhez 7, a másodikhoz 8, a harmadikhoz (eddig) 3 bővítés jelent meg, továbbá a Sims 2 kapott 9, a Sims 3 pedig 3 “Cuccok” csomagot. A kiegészítők rendszerint olcsóbbak voltak mint egy teljes játék, ugyanakkor követhetetlen tempóban érkeztek, és sokak szerint az alapjátékba is bekerülhettek volna.

Több százmillió dolláros babaház

Az EA üzletpolitikája működik: a Sims a legjobban futó PC-s cím, 2000 februárja óta több mint 125 millió példány kelt el az egyes részekből és a kiegészítőkből (érdekesség, hogy még a FIFA- és a Need for Speed-sorozat is “csak” 100 millió körül jár), a játékokat pedig 22 nyelvre - köztük magyarra - fordították le. A Sims már többször tiszteletét tette konzolokon is, eddig azonban az EA kevésbé erőltette ezt a vonalat, sőt mindig olyan címeket adott ki, amelyek eltértek a PC-n megismert játéktól: a Wii-re és DS-re (majd később számítógépre) megjelent MySims-sorozat például inkább a kisebbeket célozta meg, hiszen egyszerűbb játékmenettel és rajzfilmekre hajazó grafikával várta a játékosokat, míg a Sims Stories már konkrét történettel és küldetésekkel frissítette fel a jól bevált koncepciót.

Konzolokra is megjött a Sims

A Sims 3 konzolos változata mérföldkő a sorozat történetében, hiszen ez az első olyan átirat, amely érintetlenül hagyta a PC-s játékmenet alapjait. A kritikusoknak tetszett a megvalósítás, a játékértékeléseket átlagoló GameRankings szerint az Xbox 360-as, PS3-as és az iPhone-os változat 80, míg a Nintendo DS-en futó játék 76 százalékot kapott a szaksajtótól, ami a PC-s verzió 87 százalékos eredményéhez képest nem rossz teljesítmény. A kérdés az, hogy az EA részéről a Sims-márka egyszerű horizontális kiterjesztéséről van szó, vagy inkább egy hosszú távú folyamat egyik kulcslépése a döntés: ha már az eddig főleg PC-n játszó Sims-rajongók is átpártolnak a konzolokra, akkor a számítógépnek, mint játékplatformnak befellegzett?

Korábban a PC-t sem kellett félteni

Öt-tíz évvel ezelőtt éles határt tudtunk húzni a játékok között, könnyen elkülöníthettük, melyik műfaj játszható PC-n és melyik konzolon. Az elsődleges különbséget az irányítás jelenti: a számítógépes játékosok a billentyűzetre és az egérre esküsznek, az olyan speciális perifériákra mint a kontroller, a kormány vagy a joystick csak a legnagyobb fanatikusok ruháznak be, a konzolosok viszont szinte mindig kontrollerrel játszanak. A precíz és gyors mozdulatokat megkövetelő FPS és stratégiai játékokhoz értelemszerűen jobban passzol az egér, a World of Warcrafthoz hasonló MMORPG-khez és általánosságban a szerepjátékokhoz pedig elengedhetetlen egy klaviatúra a temérdek gyorsgomb miatt. Ezzel szemben a változatos mozdulatokra és kombinációkra építő programok, például a verekedős címek és a sportjátékok, jobban játszhatók a két analóg karos kontrollerekkel.

A játékfejlesztők évek óta próbálják áthidalni ezt a problémát a kiadók nyomására időről időre ráerőltetik valamelyik sikersorozatot egy olyan platformra, ahol az adott játék által nyújtott élmény képtelen hozni az elvárt színvonalat. A végeredmény az esetek nagy részében az említésre sem méltó átirat, amit nem csak rossz technikai kivitelezés, hanem fantáziátlanság és igénytelenség is jellemez. A játéktesztekben sűrűn olvashatunk “konzolos betegségekről” és “lebutított játékmenetről”, hiszen a kritikusok és a közönség is különösen érzékeny a portolásból fakadó hibákra. A konzolos játékok átírásánál tipikus hiba, hogy az irányítást és a kamerakezelést képtelenek a fejlesztők átültetni a számítógép billentyűzetére és egerére (az optimalizálatlan játékmotorról nem is beszélve), míg a PC-s program összetett irányítását a játékmenet butításával próbálják meg a feloldani a konzolos átirat készítői.

A szerepjátékok is konzolra mennek (Elder Scrolls Xbox 360-on)

Utóbbi persze elsülhet jól is, a játék maradhat élvezetes és játszható, ugyanakkor aligha találkozunk majd olyan játékossal, aki egy PC-s stratégia után maradéktalanul elégedett lesz annak a konzolos változatával. Kiváló példa erre a Civilization: Sid Meier körökre osztott stratégiája az új generációs konzolokon is tiszteletét tette, s bár a Civilization Revolution kiválóan sikerült, játékmenetben lényegesen egyszerűbb és butább volt, mint a számítógépre megjelent nagytestvérei. Szerepjátékos fronton tavaly a Dragon Age: Origins kavarta fel a kedélyeket: a konzolos változat sem sikerült rosszul, de a PC-verzió simán felülmúlta.

A “konzolosodás” része, hogy a játékgépekre fejlesztő cégek és a konzolos közönség is nyitottabbá vált a PC-exkluzív zsánerek iránt, egyre több minőségi FPS, stratégia és szerepjáték jelenik meg - ilyen a Sims 3 is. Ma már nem képezi vita tárgyát, hogy a lövöldözős játékok játszhatók-e kontrollerrel, és az sem tűnik furcsának, hogy MMORPG-zzünk a konzolokon. Mára a konzolvilágba is begyűrűzött az online játék, a multiplayerre kihegyezett programok hihetetlen népszerűségnek örvendenek. A november 9-én megjelent Call of Duty: Black Opsban már azon a napon 2,6 millóan játszottak online, összesen 5,9 millió órát. Még meghökkentőbb adat, hogy közülük 1 millióan - miután a boltok rendhagyó módon éjfélkor nyitottak a megjelenés miatt - már hajnali 1 órakor a neten lógtak voltak.

Közben a konzol is PC-sedik

A konzolok tagadhatatlan előnye a számítógéppel szemben, hogy a játékos kész hardvert kap kézhez, nem kell folyamatosan frissítenie a részegységeket ahhoz, hogy játszhasson a legújabb játékokkal. A konzolokon mindig szaggatás nélkül futnak a programok (ha a játékfejlesztő csapat nem bliccelte el az optimalizálást), nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy a hardver nem elég erős a játékhoz. A konzol ezenfelül kompakt szolgáltatást nyújt: az ember bekapcsolja, beteszi a lemezt, játszik, ha pedig kedve szottyan filmet nézni, facebookozni vagy zenét hallgatni, két-három gombnyomás után már meg is teheti.

Borzasztóan egyszerű a kezelés, ráadásul az “összeszerelés” sem követel meg különösebb szaktudást: rá kell dugni a tévére, majd indulhat a szórakozás. Azzal, hogy az alkalmi játékosok tábora rohamosan növekszik, ez az előny minden bizonnyal még inkább előtérbe kerül, a konzolgyártók pedig sikeresen tudatosítják majd az emberekben, hogy játékra játékkonzolt kell venni, és nem számítógépet. Bár sokan az árat is felhozzák a konzolok melletti érvként, azt figyelembe kell venni, hogy a konzolgyártók általában veszteségesen - ezért a teljesítményükhöz mérten viszonylag olcsón - árulják a gépeiket, és  a játékokon, kiegészítőkön próbálnak meg nyerni.

Az FPS-ek számára sem idegen a konzol (Halo 3)

Fontos megjegyezni, hogy manapság már a konzolok is összetettebb eszközökké váltak, és sokkal több funkciót képesek ellátni, mint korábban, játék mellett például médiafogyasztásra, internetes tartalmak elérésére is jók. Eközben mutatnak PC-s tulajdonságokat is: ma már cserélhetünk merevlemezt a gépekben, vehetünk hozzájuk billentyűzetet, bizonyos játékokat telepítenünk kell, javításokat is letölthetünk, sőt az Xbox 360 hírhedt Red Ring of Death hibájához hasonló problémák miatt arra is rákényszerülhetnek a géptulajdonosok, hogy beruházzanak újabb, rendszerint korszerűbb hardverrel felszerelt kiadásokba is.

Mi még mindig PC-n játszunk

Az egyes piacok méretének meghatározása sosem lehet teljesen egyértelmű, mert míg például a konzoleladásokat könnyű összesíteni, addig a kész PC-ket és a számítógépes hardverelemeket nem feltétlenül használják játékra, és mivel a kalózkodás is igen elterjedt, ezért csak megbecsülni lehet a PC-s tábor nagyságát. Ezzel többen meg is próbálkoznak, ennek köszönhetően változatos számokat találni az interneten: az egészen optimista elemzések több mint 300 millió PC-s játékost emlegetnek világszerte, míg a pesszimistábbak 100 milliónál is kevesebbet. Az igazság valahol a kettő között lehet, 150-200 millió számítógépes játékos biztosan van, ha nem számoljuk azokat az alkalmi játékosokat, akik aknakeresővel vagy pasziánsszal múlatják az időt az ebédszünet alatt. Ha mindezt összevetjük a konzolpiaccal, nagyjából egyenlő eredményeket kapunk: szeptember végi adatok alapján eddig a Wii-ből 75,9, az Xbox 360-ból 44,6, míg a PlayStation 3-ból 41,6 millió darabot adtak el világszerte.

Éles a SYSADMINDAY programja!

Benne egy IT-security meetupppal és Janklovics Péter standupjával.

Éles a SYSADMINDAY programja! Benne egy IT-security meetupppal és Janklovics Péter standupjával.

Érdemes hozzátenni, hogy az olyan országokban, ahol a PC elterjedtebb, magasabb a szoftverkalózok aránya is, akik egyébként egy újabb okot adnak a kiadóknak és fejlesztőknek arra, hogy a játékaik számítógépes változatát csak kevesebb odafigyeléssel, késéssel készítsék el - ha egyáltalán úgy döntenek, hogy végül megcsinálják a PC-s verziót. A konzolokon (ha a legtöbb esetben nem is lehetetlen, de) körülményesebb a warez, ezért - és persze nyilván az eladási adatok miatt - a kiadók is jobban húznak a játékgépek felé.

A World of Warcraft csak PC-n játszható

Míg Amerikában és Japánban (előbbi a Microsoft, utóbbi a Sony és a Nintendo hazai terepe és egyúttal legfontosabb piaca) a konzoloké jövő, addig Európában, főleg a közép- és keleti régióban, illetve bizonyos ázsiai országokban, mint Kína vagy Dél-Korea, még mindig a PC a legjelentősebb játékplatform. Magyarország szintén idesorolható, ahogy azt a hétről-hétre érkező játékeladási toplisták is bizonyítják: a hazai forgalom java részét a kalózkodás ellenére a PC-s címek adják, a World of Warcraft és a korábbi Sims-játékok a koruk ellenére szinte verhetetlenek, általában csak egy-egy nagyobb konzolos cím tudja őket átmenetileg letaszítani a rangsor éléről. A Gamekapocs egy tavalyi (nem reprezentatív) felmérése szerint a hazai játékosok 54,9 százaléka PC-n játszik elsődlegesen, Xbox 360-on csak a 22,5, a PS3-on pedig a 13,5 százalékuk.

A harmadik út lehet a nyerő

Könnyen lehet, hogy miközben a PC- és a konzolhívők vérre menő háborút vívnak egymás ellen, végül egy harmadik alternatíva, a cloud gaming (másik nevén gaming on demand) lesz a befutó. Az ötlet ugyan még viszonylag friss, ám mindenképpen ígéretesnek tűnik. A lényege, hogy a játékosnak nem kell konzolt és hardvereket vásárolnia, elég beszerezni a cloud gaming szolgáltató set top boxát, amely az interneten keresztül –eléri a legfrissebb játékokat, amelyek egy távoli szerveren futnak. Nincs szükség saját gépekre és miután a programok csak akkor indulnak el, ha fizettünk értük, így a kalózkodás is teljes mértékben visszaszorulhat.

Jelenleg az OnLive a legjelentősebb képviselője az új platformnak, Amerikában már júniusban elstartolt a szolgáltatás, Nagy-Britanniában pedig várhatóan a jövő év végén fog. A projekt izgalmas kezdeményezésnek tűnik, a kritikusok általában meg vannak elégedve vele, a játékosok számára pedig különösen jó hír, hogy mára szinte az összes jelentősebb játékkiadó felsorakozott az OnLive mögött - igaz, egyelőre csupán 35 játék várja az előfizetőket.

a címlapról