Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Ahol az élet harminc méteren kezdődik

Koi Tamás, 2010. november 17. 09:29
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Van a mobilkommunikációs infrastruktúrának egy olyan kvázi eszközhalmaza, melyet hazánkban is nap mint nap emberek milliói használnak, de ma már jóformán tudomást sem veszünk róluk. Ezek a bázisállomások, melyek ott vannak körülöttünk mindenhol, és amelyek nélkül még a legmodernebb mobiltelefon is haszontalanná válik.

A bázisállomások, vagy - ahogy az angol szakzsargon alapján nevezik - site-ok a rádiótelefon-korszak hajnalán jelentek meg világszerte, és nagyjából azóta a legtöbb ember tudatában csak kusza antennaerdőként, a házak tetején, illetve a tájat elcsúfító tornyokon lévő, felfoghatatlan bonyolultságú rendszerként élnek - jobb esetben. Rosszabb esetben a mobil bázisállomás az ördögtől való gonosz szerkezet, amit legalábbis megcáfol, hogy országszerte nem egy templomtoronyban található ilyen berendezés a harang mellett. De erről majd később, előbb ismerkedjünk meg azokkal, akik számára a site egy szép tervezési/építési feladat, és kéjes vigyorra húzódik a szájuk, amikor egy tornyot a helyére emel a daru - ezek a rádiós tervezőmérnökök.

A bázisállomások építői

Szabó Tamás, a Vodafone rádiós beruházási osztályvezetője régi motoros a szakmában, mielőtt a mobiltávközlési céghez került, már több tucat rádiós állomást tervezett és épített a PanTelnek vagy éppen a GTS Datanetnek. Nem túlzás azt állítani, hogy kívülről fújja, és térképen bármikor el tudja helyezni a szolgáltató összes fontosabb mobil bázisállomásának a pozícióját, pedig több ezer van belőlük országszerte. Ráadásul mindegyiknek tudja a történetét - nem csak azt, hogy melyik mikor épült, hanem hogy milyen viszontagságokkal járt a létesítés, vagy éppen kit, milyen cégvezetőt, közös képviselőt, tulajdonost vagy önkormányzati politikust kellett hosszadalmasan győzködni arról, hogy bázisállomás nélkül nincs térerő, térerő nélkül pedig nincs mobiltelefonálás.


Helyére kerül a monopole torony Algyő határában

A Vodafone-nál régiókra osztják az országot, minden régiónak van egy felelős rádiós tervezője - összesen öt ember -, aki nem csak a létesítéseknél jut kulcsszerephez, hanem az időszaki ellenőrzések idején is. Egy site, illetve egy hálózat létrehozása, konfigurálása persze nem csak öt ember koordinációját igényli, összetett folyamatról, komoly csapatmunkáról van szó - kezdi mesélni Tamás, amikor arra kérjük, avasson be minket abba, hogy jön létre a semmiből egy ilyen rádiós hálózati elem.

A tervezési folyamat először stratégiai szinten kezdődik, azt, hogy hol és mikor épüljön fel egy új bázisállomás, rendszerint a vállalati és lakossági értékesítési részleg, valamint a műszaki osztály koordinációja határozza meg. A Vodafone éves fejlesztési tervekben gondolkodik, ami már önmagában előrevetíti, hogy adódhatnak esetek, amikor a tervezéstől a megvalósításig akár egy év, vagy ennél több idő is eltelhet.

A műszaki tervezés minden esetben az irodában kezdődik, a tervezőmérnök eleinte sokszor olyan eszközökkel (például Google Maps) térképezi fel a terepet, melyek bárki számára hozzáférhetők, csak ezután megy ki a helyszínre, hogy olyan adatokat gyűjtsön, melyek nem, vagy nem pontosan jelennek meg az online térképen, a rendelkezésre álló légifotókon, vagy a papíralapú térképeken (kiegészítő domborzati adatok, rálátás, infrastruktúra). Ezután visszatér az irodába, és immár egy jóval zártabb tervezőprogramban folytatja a munkát. Ebben az összes meglévő Vodafone bázisállomás adata szerepel, így a domborzati hatásokat és a közeg csillapító hatását is belekalkulálva egy megközelítőleg 90 százalékos pontosságú szimulációt lehet futtatni az új site beillesztéséről. Ha minden jól mutat a monitorokon, kezdődhet az engedélyeztetési procedúra, mely egy bázisállomás létrehozásának leghosszadalmasabb és sokszor leginkább embert próbáló folyamata.

Indulhat a megvalósítás

Általánosságban elmondható, hogy kevesen szeretik, ha a közelükben, akár éppenséggel a házuk tetején mobil adótorony épül, illetve a környezetvédők is viszonylag ritkán nézik jó szemmel, ha egy természetvédelmi terület közepén szeretne új site-ot létesíteni egy mobilszolgáltató. Még akkor sem, ha egy új torony a legritkább esetben ad csak egy operátor antennáinak otthont. A szolgáltatók kölcsönösségi alapon "engedik fel" egymást a tornyaikra, itt látszólag nyoma sincs a konkurenciaharcnak, a Vodafone, a Telenor és a T-Mobile antennái jó szomszédként férnek meg egymás mellett a szerkezeten.


Torony az erdőben: nem egyszerű engedélyt kapni rá

Nem véletlen, illetve egyáltalán nem szokatlan, hogy egy új torony építésének olykor feltétele az is, hogy az egyik szolgáltató érje el konkurensénél, hogy az is az új létesítményre helyezze el adóit. Ilyen a Zamárdi melletti egyik Vodafone-torony, ahová a T-Mobile költözött oda kvázi társbérlőként. A Balaton környéke amúgy is különleges terep a mobilszolgáltatók számára, mivel az idényszerűen jelentkező, hatalmas forgalmat csak sűrűn elhelyezett állomásokkal lehet kiszolgálni - ha mindegyik cég saját helyszínhez ragaszkodna, egy forgalmasabb balatoni településen (vagy bármilyen nagyvárosban) némi túlzással minden sarkon állhatna egy bázisállomás.


Ma már a környezetvédők sem erőltetik a fából készült tornyokat

A Vodafone saját állomásai közül a Balaton északi és déli partján több jellegzetes szerkezetet is találni: Balatonvilágosnál, a Club Aliga területén Tamásék megmutatják a cég egyik fából készült tornyát, mely a legtöbb mobil adótoronyhoz hasonlóan valamivel magasabb, mint 35 méter (a tornyok átlagmagassága egyébként körülbelül 40 méter), így bőven a fák fölé magasodik. A fából készült tornyokat egy időben különösen kedvelték a környezetvédők, ma már azonban ők is belátták, hogy ennek a megoldásnak több hátránya van, mint előnye. Így például a robusztusabb szerkezet miatt egy ilyen adó sokkal messzebbről látszik, mint egy rácsszerkezetű, vagy egy oszlop formájú (monopole) torony - nem mellékesen pedig egy kisebb erdőt ki kell irtani ahhoz, hogy legyen miből felépíteni őket.

Az adó, és ami mögötte van

A bázisállomások természetesen nem csak az adótornyokból állnak önmagukban, az infrastruktúra többi eleme egy (vagy több) klimatizált kültéri szekrénybe, vagy konténerbe zsúfolódik össze. Vannak esetek, amikor a terület bérbeadójának a szemét éppen ezek a konténerek vagy kabinetek szúrják csak, ilyenkor jobb híján a föld alá kell költöztetni a berendezéseket. Így működik Siófok külterületén egy T-Mobile site, ahová éppen akkor költözött be a Vodafone, amikor arra jártunk: bár bázisállomás építésről volt szó, a helyszínen a folyamat jellegét tekintve meglehetősen szokatlan módon földmunkagépek túrták a talajt. A hatalmas gödör előtt állva Tamás elmondja, az ilyen projektek legnagyobb ellensége a talajvíz lehet, ha nem megfelelő a kivitelezés, éjjel-nappal szivattyúzni kellhet, különben a milliókat érő berendezéseket elönti a víz.

Kis bázisállomás-enciklopédia

Kijelenthető, hogy egyetlen másik technológiai iparágban nincs annyi hárombetűs rövidítés, mint a mobiltechnológiában. Ezekből szemezgetünk most néhányat a műszaki részletekért rajongók számára:
GSM - Global System for Mobile Communications, vagy Groupe Spécial Mobile. A mobiltelefónia legismertebb és legelterjedtebb szabványa. Az első GSM-hálózat 1991-ben indult Finnországban.
LTE - Long Term Evolution. Szoktak a GSM/UMTS világ következő generációjaként tekinteni a technológiára, mely teljesen új alapokra helyezi a mobil távközlést, előtérbe helyezve az univerzális célokra használható, teljes IP-alapú adatkommunikációt.
TRX - Transceiver, vagyis rádió adó-vevő. A GSM bázisállomások moduláris rádióegységei, különböző frekvenciákon hang- és adatszolgáltatásoknak nyújtanak alapot. A szolgáltatók Magyarországon ezek száma alapján fizetnek frekvenciadíjat a hírközlési hatóságnak.
BTS - Base Transceiver Station. Ez maga a bázisállomás. Magába foglalja a TRX-eket, az antennákat, az áramellátó rendszereket, illetve a központi összekötőelemeket.
MSC - Mobile Switching Centre. Mobil kapcsolóközpont - ez már nem a bázisállomás, hanem az úgynevezett core hálózat része, ez felel hanghívás esetén a hívás kapcsolásáért és irányításáért.
RRU, BBU - Remote Radio Unit, Base Band Unit. Elsősorban a fejlett (3G-s, vagy fejlettebb) adathálózatoknál alkalmazott topológia, melynek részeként a kompakt rádiós egység közvetlenül az antenna mellé kerül a torony tetejére, így a kabinettel csak egy vékony optikai szálon történik összeköttetés.
SDR - Software Definied Radio. Olyan rádiós egység, mely különböző technológiák (GSM, 3G, LTE) számára tud egyszerre erőforrásokat biztosítani. Segítségével hely- és energiatakarékosabban üzemeltethetők a bázisállomások, mivel nem kell külön kabinet minden átviteli technológiának.
Single RAN - Single Radio Access Network. A rádiós hálózatok legújabb generációja, ahol egyazon infrastruktúra elem nem csak arra képes, hogy különböző átviteli technológiákat szolgáljon ki, hanem akár eltérő frekvenciasávokon is képes biztosítani mindezt. Bevezetésével a hálózati erőforrások tovább optimalizálhatók.

A mobilhálózat tervezőmérnök alighanem kedvenc helyszíne a város lehet, ahol számos olyan magaslati pontot találni, ahová antennát és kiszolgálóberendezéseket lehet szerelni. Siófokon, a Balaton legforgalmasabb üdülővárosában néhány száz méterenként kell elhelyezni a bázisállomásokat, torony viszont legfeljebb a külső részeken található - annál több ellenben a toronyház, hotel. Ezeknek az épületeknek a teteje adja magát helyszínnek, kis túlzással nincs is olyan tízemeletes Siófokon, amelyiken ne lenne ott valamilyen távközlési cég antennája.


Eldugott állomás a siófoki focipályán

Természetesen nem csak toronyházakon lehet elhelyezni antennát: a mérnököknek jó szeme van ahhoz, hogy megtalálják azokat a magaslati pontokat, melyekre fel lehet szerelni a berendezéseket, ráadásul úgy, hogy azok az avatatlan szem számára gyakorlatilag láthatatlanok legyenek. Ilyen például a BFC Siófok focipályájának egyik hatalmas reflektorállványa, melyen alig észrevehetően ott sorakoznak az antennák.

Bújócska és egyéb trükkök

A szolgáltatók ha akarják - és rákényszerülnek - ennél ravaszabb módon is tudják álcázni a bázisállomásaikat: a városokban vagy falvakban lakók számára mindennapos élmény a harangzúgás, azt viszont már annál kevesebben tudják, hogy a harangok mellett olykor antennák is sorakoznak a templomtornyokban. Mint például a tó északi partján található kis falu, Paloznak katolikus templomában, mely egyébként az Árpád-korban épült.


A paloznaki templom harangtornya, ahol két ember már nem fér el

Mindez legfeljebb abból a szempontból releváns, hogy több száz, vagy akár ezer évvel ezelőtt aligha számoltak azzal az építészek, hogy a templomtorony egyszer bázisállomásként fog működni, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy egy ilyen helyre olyan eszközöket nem lehet telepíteni, mint a siófoki toronyház eredetileg lift-gépháznak tervezett létesítményébe. A paloznaki templomban található helyszín ezért a Vodafone egyik legkisebb állomását rejti magában, maga a kabinet alig nagyobb, mint egy átlagos áramhálózati kapcsolószekrény, az antennák pedig a torony négy ablakában, a műanyagra cserélt rácsokon keresztül sugározzák a jelet négy irányba.

Még a Balaton északi partján sem található minden dombon templom, és nem lehet mindenhol tornyokat építeni - a szolgáltatókra ilyenkor olyan kompromisszumok várnak, melyek a mobil lefedettségen túl egyéb módon is a köz hasznára fordíthatók. Például egy kilátó formájában. A mobilszolgáltatók országszerte több kilátót is építettek azért, hogy a helyi önkormányzatot vagy a környezetvédőket megenyhítsék és engedélyt kapjanak arra, hogy a komplexum tetején elhelyezhessenek néhány antennát.


A kilátó építése többnyire meggyőző érv minden önkormányzat számára

Ilyen kilátó épült pár éve Balatonkenesén, a védett növényről elnevezett Tátorján-sétányon, ahol Tamás szerint csak igen kevesen láttak tátorjánt, de a kivitelezésnél ettől függetlenül természetesen nagyon vigyázott az építőbrigád, hogy a környezetet az eredeti állapotban tartsa. A kenesei kilátó lényegében egy fatorony és a monopole-oszlop hibridje, teraszáról pedig nem csak gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, de a vodafone-os ügyfeleknek sincs térerőproblémájuk.

Akár nyolc évig is várnak

A Balaton északi és déli partján valójában minden bázisállomás-típusból lehet látni példákat, a kis helyi önkormányzatok által tagolt területek ráadásul a kivitelezőket és a beruházás-tervezőket is komoly feladat elé állítják. A Vodafone legdurvább engedélyeztetési projektjéhez azonban vissza kell utaznunk Budapestre, a budai oldal egyik magasházához. Itt tavaly év végén, nyolc évnyi várakozás után épülhetett fel egy Vodafone bázisállomás, pedig a két másik szolgáltató akkor már évek óta jelen volt a tetőn. A cégnél máig nem tudják, mi vitte rá a lakókat arra, hogy végül engedjenek, tény azonban, hogy egy bázisállomásért bérleti díjat lehet kérni, ami egy nehéz anyagi helyzetben lévő társasházon sokat segíthet.

Ma már lényegesen kevesebb bázisállomás épül országszerte, mint öt-tíz évvel korábban, Tamásék mégsem unatkoznak. A rádiós tervezőcsapatra most a hálózat felújítása és az új technológiák bevezetése miatt vár komoly feladat. A bázisállomásokhoz kihelyezett kabinetek egyre kisebbek lesznek, és a jövőben a számuk is csökkenni fog, ahogy egy szekrénnyel az összes eddigi berendezés funkcióját el tudják majd látni. Lassan érik a cseréje az öregedő antennáknak is, melyekhez ma még legtöbbször alkarnyi vastag kábelek kúsznak fel, de a jövőben már elég lesz a fél centiméter átmérőjű optikai vezeték is. A rádiós technológia és a bázisállomás tehát még sokáig velünk marad, de a fejlesztéseknek köszönhetően idővel még kevésbé fogunk tudomást venni a kiszolgálóhálózat létesítményeiről.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.