Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

A pokol felé lovagolnak az androidos mobilgyártók

Bizó Dániel, 2010. november 12. 15:50
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Android, mint valami rossz celeb, úgy folyik a média szinte minden szegletéből, különösen jó bulvártéma ez a szaklapoknak, de a bődületes piaci számok az üzleti és napilapokban is könnyen eladhatóak. Néhány mobilgyártó hatalmas sikereket arat az Android-őrület meglovaglásával, ugyanakkor kétséges, vajon nem a pokol felé lovagolnak-e nagy bőszen.

Egy OS mind felett

Novemberben mintegy másfél tucat anyagban említette meg a HWSW az Androidot, pedig még a hónap felét sem értük el. A Google vezetésével fejlesztett nyílt forrású, szabadon felhasználható operációs rendszer megkerülhetetlen témává vált az IT-piac nagy része számára, nemcsak izgalmas termékek érkeznek, hanem a rivális telefongyártók számára is viszonyítási ponttá vált, miközben üzleti lehetőséget teremt chipgyártók számára, kihívást a vállalati IT-csapatoknak, platformot ad a szoftverfejlesztéseknek, és munkát a szabadalmi jogászoknak.

Mindez nem véletlen, az Android ugyanis napjaink toronymagasan legsikeresebb okostelefonos platformja, és a legdinamikusabban terjedő operációs rendszere. A legfrissebb piackutatási számok alapján az elmúlt naptári negyedévben mintegy 20 millió androidos okostelefon fogyott, vagyis a világon eladott okostelefonok negyede Androidot futtatott. Egy évvel ezelőtt még szinte sehol sem tartott az Android, részesedése 3,5 százalék volt.

Igaz, a számok alapján a Symbian még mindig vezeti a piacot, ezzel azonban csak a Nokia takarózik, a Symbian lerobbant a pálya szélén, és csak idő kérése, mikor érik utol a többiek. A symbianos telefonokat teljesen más típusú vevők és teljesen más kivitelben veszik, mint akik a modern okostelefonokat: üzletemberek, vállalatok, megszokásból - és mert olcsók, és könnyű azokat beilleszteni a céges működésbe. A modern, érintőképernyős működésre felkészített, és a fapados okostelefonok közti összevetés szinte értelmetlen, de néhány negyedév múlva már papíron sem marad meg az elsőség.

Jókor, jó helyen

Az Android sikere nem véletlen, a jól összerakott, korszerű mobil operációs rendszer képességei azonban csak részben magyarázzák. Az Android nem csak jó, hanem szinte légüres térbe érkezett, sok gyártó szempontjából a lehető legjobb időben. Az iPhone 2007-es megjelenésével az Apple újradefiniálta az okostelefonok fogalmát, és lényegében ki is sajátította azt: eleinte vitatható volt, hogy az iOS megfelel-e az okostelefonos követelményeknek, majd nem sokkal később már inkább úgy szólt a kérdés, van-e bármi a piacon, amely képes felvenni a versenyt vele.

Az Apple elrabolta a többi platformtól és készülékgyártótól a vevők figyelmét, és tankönyvbe illő módon a figyelmet erősen felfokozott érdeklődés, majd tömegek vágyakozása és vásárlása követte. A Symbian és Windows Mobile, de a Blackberry is milliók szemében vált egycsapásra ódivatúvá, de szinte bármilyen más mobil is szinte érdektelennek tűnt az iPhone mellett. Mindez rendkívüli nyomás alá helyezte az okostelefon-piac szereplőit, és ahogy az lenni szokott, a nehéz idők leginkább a gyengélkedőket állították kihívás elé.

Az iPhone megjelenésekor a Motorola már megindult a lejtőn, az Apple színre lépésével azonban az esélyét is elvesztette, hogy önerőből vissza tudja szerezni a média figyelmét, vagy a vevők kegyeit. A RAZR aránytalan sikerébe belebukott vállalat képtelen volt olyan mobiltelefonokat előállítani, amelyek meg tudtak volna kapaszkodni a piacon, eladási folyamatosan zuhantak. Az Android mentőövként készült el 2008-ban, és a Motorola az eredmény láttán úgy döntött, hogy a jövőben androidos okostelefongyártóvá transzformálja magát, lényegében mindent feltéve egy lapra.

A húzás bejött, a Motorola mobilrészlege nem csapódott a földbe, hanem stabilizálni tudta magát, sőt mi több, androidos mobiljai nagy piaci sikereket aratnak, és az olyan modelljei, mint a Droid X negyedévente több millió példányban találnak gazdára. Mivel problémái később kezdődtek, ezért sokkal később eszmélt a Sony Ericsson, amely szintén az Android felé fordult zavarodottságában, és szép eredményeket ért el Xperia modelljeivel.

Sokkal kevésbé kritikus, de hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben döntött az Android elsődleges alkalmazása mellett a HTC is, amely elsőként léptett be az ismeretlen területre. Bátorsága busásan megtérült, a HTC androidos készülékei ma is etalonnak számítanak, a valaha no-name beszállítóként működő cég hatalmas növekedést produkált az Android hátán, és felküzdötte magát a prémium okostelefongyártók élvonalába.

A Windows Phone 7 közelmúltban történt rajtjáig az Android volt az egyetlen olyan operációs rendszer volt, amely eredményesen vette fel a harcot az időközben iOS-szé átnevezett iPhone OS képességeivel, és magára tudta irányítani a média, vevők és fejlesztők figyelmét is. Nem hiába csatlakozott a Samsung is a táborhoz, aminek a Galaxy S bombasikere lett a jutalma. Ennek, és a prémium okostelefonok iránti, korábban sosem látott mértékű érdeklődésnek hála az Android hatalmas lendületet épített fel.

Android: a lehető legkisebb rossz

A gyártók azonban, mint láthattuk, többnyire kényszerből cselekedtek. Nem volt más választásuk, ha tényezők akartak maradni, a többi elérhető operációs rendszer, a Windows Mobile 6.x és a Symbian meg sem közelítette az iPhone OS képességeit. A támogató gyártók esetében a döntés, hogy androidos modellekkel jelentkeznek, sőt, portfóliójukat alapozzák az Androidra, stratégiai volt ugyan, de nem stratégiailag ideális.

Lépésükkel ugyanis, arassanak bármekkora rövidtávú üzleti sikert is, beálltak a Google és az Android marketingernyője alá, amely beárnyékolja saját márkájukat. Bizonyára még sokakban élénken él az emlék, hogy hosszú évekkel ezelőtt mennyire élesen elkülönültek egymástól az egyes mobilos márkák, mennyire meghatározó volt, hogy ki nokiás, ki siemenses vagy ericssonos. A gyártók erősen differenciáltak ipari designban, felhasználói felületben, márkázásban.

Ma kiben merül fel a kérdés, hogy Apple vagy Motorola telefont akarok-e? Valószínűleg nem sokakban, ha egyáltalán bárkiben. Az első kérdés ugyanis úgy hangzik: iPhone vagy Android? Az operációs rendszer átvette a vezető szerepet a döntési folyamatban, ennek pedig egyenes következménye, hogy az elérhető kereskedelmi operációs rendszerekre építő gyártók visszaszorulnak a másodvonalba, márkaépítési erőfeszítéseik tompán puffannak a piacon. A Motorola nem az Apple-lel versenyez a vevőkért, hanem az androidos mezőnnyel, a HTC-vel, Sony Ericssonnal, a Samsung csúcskategóriás modelljeivel, és vice versa.

A gyártók az Android, valamint legújabban a Windows Phone 7 kapcsán nem mást tesznek, minthogy átengedik a vezető szerepet a piac elérésében és kontrollálásában más partnervállalatoknak, történetesen a Google-nek és a Microsoftnak, ezzel pedig saját relevanciájukat, érdekességüket csökkentik.

Mindez természetesen nem csak márkaerő szempontjából hatalmas hátrány. A szoftver előtérbe kerülésével egy időben éppen ezen a területen adták ki a kezükből a kontroll nagy részét, a Windows Phone 7 esetében gyakorlatilag teljesen. Viták, beszélgetések során sokszor elhangzik, hogy a szoftver számít ma, nem a hardver, mivel az úgyis szinte ugyanolyan, de éppen ez az, ahol nem tudják magukat megkülönböztetni magukat a gyártók. Valószínűleg kevesen választanak Motorolát egy HTC helyett, vagy fordítva, mert más stílusú a kezelőfelülete.

A következmények azonban ennél is mélyrehatóbbak. A gyártók ezzel a saját jövőjük alakítása feletti kontroll egy részét is feladják. Hiába jut eszükbe egy újító ötlet, miközben nemcsak figyelmük nincs, ha szoftverfejlesztői erőforrásaik, kompetenciájuk feladásával azok megvalósítását nem képesek támogatni, ha a Google és a Microsoft által kijelölt irányt kell követni. Jó lenne kipróbálni újfajta kijelzőarányt? A Microsoft tiltja. Olcsóbb okostelefon gyengébb hardverrel? A "gyári" Android pocsékul teljesít rajta. És mi történik, ha hibázik a platform fejlesztője?

Pedig a gyártók egyszer már elkövették ezt a hibát, hiszen a Symbian és Windows Mobile esetében pontosan a függés miatt jutottak oda, ahol most vannak. Mindkét platform tökéletesen irrelevánssá vált, a Microsoftnak nulláról kellett újraírnia a mobil Windowst, többéves rést hagyva a termékterveken, miközben a Nokia és a Symbian még mindig gyökereinek lemetszésével kínlódik. Ez a gyártók hullámvasútja: befizetnek rá, de hogy mi történik, nem rajtuk múlik.

Valójában a mobilcégek ezúttal is elkövetik ugyanazt, ezúttal a Google és a Microsoft törekvéseihez igazodnak, és az operációs rendszereikhez készítenek készülékeket, amiért cserébe ők is pénzhez jutnak. A különbség a korábbiakhoz képest leginkább a tét nagysága: az okostelefonok piaca az elmúlt évek során sokszorosára, öt év alatt több mint ötszörösére duzzadt. Itt már dollár tízmilliárdok és a tömegpiacért történő versenyfutás a tét, nem egy szűk rés kielégítése. Most már a cégek jövője áll vagy bukik a szereplésen, ahogyan az okostelefonok tömegessé válnak.

Még lehet váltani

A következő évek a mobil platformok ádáz háborújáról fog szólni. Az iOS és Android mellé beszállt a Windows Phone 7, és a jelek szerint a riválisokénál sokkal kifinomultabb QNX technológiával erősít hamarosan a BlackBerry platform, valamint gőzerővel folynak a Nokiánál a Symbian és a MeeGo fejlesztései, de még az oldalvonalon, bevetésre várakozik a HP Palm WebOS, miközben a korábban csak hagyományosan hardverben utazó Samsung jó eséllyel a Badával ront a tömegpiacra - még felsorolni is fárasztó a versenyzőket.

Ilyen környezetben azok a gyártók, amelyek csak hardverrel vesznek részt az ütközetekben, nehezen fognak érdekesek vagy relevánsak maradni a vevők szemében, a figyelem középpontjában az egymással versengő operációs rendszerek fognak állni, amit csak tetéz majd a Google és a Microsoft irányításért folyó küzdelme, amely mellett a magukat alárendelő gyártók nem fognak tudni szóhoz jutni. Szemben ráadásul a PC-piaccal, ahol a Windows uralmát semmi sem fenyegeti komolyan, vajon mi garantálja az Android vagy a Windows Phone 7 sikerét, hogy nem kerülnek vesztes pozícióba a többi gőzerővel fejlesztett platformmal szemben? Valószínűleg ugyanúgy semmi, ahogyan a Symbian és Windows Mobile esetében sem. Jó oka van annak, hogy hatalmas problémái ellenére a Nokia úgy irtózik az Androidtól, mint a pestistől.

Az androidos-windowsos mezőny jelenleg abban a szerencsés helyzetben van, hogy viszonylag kevés fajsúlyos szereplő van piacon, és prémiumot tudnak aratni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mobilpiac nem kaphatja meg a maga Acerét, vagy éppen magát az Acert, amely mindenkin átgázol majd kíméletlenül költséghatékony gépezetével, sarkában a globális sikerre éhes Huaweiekkel és ZTE-kkel.Mi akadályozná meg őket? Pontosan ugyanazokhoz a komponensekhez férnek hozzá, mint bárki más, legyen szó processzorról, memóriáról, akkumulátorról, kijelzőről vagy bármi másról. Az sem véletlen vagy úri allűr csak, hogy az Apple bele akar szólni a processzorfejlesztésekbe is - egyedi megoldást akar, amihez más nem fér hozzá.

Az Android esetében minden lehetőség megvan arra, hogy a Google által eddig létrehozott munkára alapozva bárki egy önálló fejlesztési ágat nyisson, így a HTC, a Motorola, az LG vagy a Sony Ericsson akár saját disztribúciókat is létrehozhatnának - minél előbb, annál jobb. Kérdés, hogy a piac további szegmentálásával hasznukra vagy kárukra válik-e inkább...

Saját OS - megvalósíthatósági kérdések

A házon belül fejlesztett mobil operációs rendszer ellen csak két igazán fontos érvet lehet felhozni. Az egyik a megfelelő szoftverfejlesztői és projektmenedzsment kompetencia hiánya, ezt azonban ha nem is könnyen vagy gyorsan, de pótolni lehet toborzás révén vagy komplett fejlesztőcsapatok megvásárlásával és idomításával. Ez időbe és pénzbe telik ugyan, éppen emiatt kell minél előbb elkezdeni, mert minél hamarabb esik át egy vállalat a keserves tanulás szakaszán, annál jobb formában lesz később a verseny ritmusának felvételéhez. A HP is rátalált a Palmra és a WebOS-re, ahogyan a Research in Motion sem szégyellte, hogy megvegye a QNX csapatot.

A másik akadály a kemény dió: méretgazdaságosság. Ha egy vállalat nem engedheti meg magának, nem képes finanszírozni egy házon belüli tevékenységet, akkor kényszerűen ki kell szerveznie. Erről szól a PC- és szerverpiac elmúlt négy évtizede, a processzorgyártás felett az Intel, az operációs rendszereknél a Microsoft vette át az uralmat, Ezen vállalatok sikere mögött elsősorban az áll, hogy elsőként építették fel a megfelelő kritikus tömeget a piacon a kutatás-fejlesztés, gyártás és marketing olyan mértékű finanszírozásához, amely még versenyképesebb termékeket, még nagyobb eladásokat, és még több bevételt termelt - és beindult a spirál, mindenki más leszakadt, képtelen volt lépést tartani.

Az okostelefonok piacán mindez nem áll fenn. A terület közel sem olyan tőkeigényes, mint az előbb említettek, másrészt a piac rendkívül gyors ütemben bővül, és egyre hatalmasabb. A legutóbbi negyedévben már 80 millió okostelefon talált gazdára, miközben még alig kezdtek el terjedni az igazán olcsó modellek. A gyártók most negyedévente több százmillió dollár nyereséget termelnek ki az okostelefonokból, a források rendelkezésre állnak a fejlesztések finanszírozásához, később pedig éppen a differenciált szoftver adhat garanciát arra, hogy a PC-piaccal ellentétben nem az olcsóság lesz az egyetlen meghatározó vezérelv, miközben a Microsoft a világ egyik legnyereségesebb vállalata tudott maradni - a PC-gyártók kárára.

Van egy harmadik szempont is, a kompatibilitás kérdése, amely erősen formálta a számítógépes ipar elmúlt évtizedeit, ez az erő azonban elvesztette erejének nagy részét, ahogyan a multiplatform fejlesztőeszközök megjelenése mellett ma már sokkal inkább az online szolgáltatások jelentőségéről szól a számítástechnikai ipar is, a webes felületekről, platformfüggetlen konténerekről, semmint a telepített programokról. Ez tehát nem lehet akadálya a töredezettségnek.

Azok a gyártók ráadásul, amelyek a médiatabletek piacára történő belépéssel kacérkodnak, még inkább szükségük van saját hozzáadott értékkel bíró szoftverplatformra, mivel itt az olcsó költségbázisú, tömegre hajtó gyártók még könnyebben meg tudnak jelenni, és elárasztani a piacot olcsó androidos tabletek tucatjaival. Az Android hatalmas diadalmenetet tart, ami a következő évek során folytatódni is fog várhatóan, amennyiben azonban ezt tétlenül nézik az érintett gyártók, úgy hosszú távon valójában kárukra válik majd, hogy néhány sikeres évért cserébe eladták a jövőjüket.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.