Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Mivel kell kihúznunk az LTE-ig?

Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Szeptemberben a T-Mobile is üzembe állította az első HSPA+ technológiával ellátott mobil bázisállomásait, egyelőre tesztjelleggel. Amint lehetett, kértünk egy modemet és egy SIM-et a szolgáltatótól, hogy megtudjuk, mi az a maximum, amit a magenta szolgáltató ki tud hozni a 3G-ből.

Talán nem fognak minket részrehajlással vádolni, ha kijelentjük, hogy ha mobiltechnológiáról van szó Magyarországon, a T-Mobile általában élen jár a fejlesztésekben, az újdonságok bevezetésében. A kereskedelmi üzemű HSPA+ hálózat elindításában nem ez volt a helyzet, a Vodafone ugyanis jó pár hónappal ezelőtt Budapest belvárosában, néhány bázisállomáson élesítette a rendszert, amivel elméletileg akár 21 Mbps letöltési sávszélességet - később pedig akár ennél gyorsabb sebességet - is el lehet érni.

Revolúció? Evolúció!

Mielőtt nagyvonalúan legyintenénk a fenti szám láttán, azért ízlelgessük kicsit ezt az adatot: a mobil szélessávú hálózatok (ha az EDGE-et nem számoljuk annak, márpedig miért számolnánk) a 3G-korszak beköszöntével, 2005-ben jelentek meg hazánkban, akkor még meglehetősen szűk keresztmetszettel és lefedettséggel. Az első mobilnetes eszközökkel, illetve 3G-s telefonokkal legjobb esetben is 384 kbps letöltési sávszélességet lehetett elérni, aztán a HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access), valamint HSUPA (High-Spedd Uplink Packet Access) evolúcióval szépen emelkedni kezdett az elméleti maximális sávszélesség 1,8, 3,2 majd 7,2 Mbps-re.

A mai modern USB-s modemek vagy okostelefonok már szinte kivétel nélkül képesek akár 7,2 Mbps sávszélességű adatkapcsolat felépítésére, mindez azonban a mobilhálózatok működésének jellegéből fakadóan természetesen nem jelenti azt, hogy minden végberendezéssel ekkora sebesség realizálható. Mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy minél több kliens tartózkodik egy cellában, annál többfelé oszlik ez a sávszélesség, ami különösen a nagyvárosi környezetben felvetette az adóhálózat bővítésének, majd a sebesség további növelésének szükségességét.

A 3G-s szabványcsaládba tartozó HSPA+ itt lép képbe - mivel a nagyobb áteresztőképességű technológiához nem kell új frekvenciát vásárolni és ideális esetben még a bázisállomásokhoz sem feltétlenül kell nyúlni, ezért logikus lépés a szolgáltatók részéről, hogy ebben az irányban próbálják kibekkelni az LTE bevezetéséig hátralévő - ki tudja milyen hosszú - időt. Egyetlen probléma, hogy a technológia támogatottsága eszközoldalon egyelőre meglehetősen korlátozott, bár a T-Mobile a kereskedelmi HSPA+ üzem (amit a szolgáltató "kísérleti jellegűnek" nevez) elindítására két olyan USB-s modemet is árul, mely kompatibilis a gyorsabb hálózatokkal.

Ebből az egyiket, a Mobile Broadband Stick VI-ot kaptuk kölcsön a szolgáltatótól arra a célra, hogy kipróbálhassuk, mit tud a legnagyobb hazai szolgáltató HSPA+ teszthálózata. A modemet a kínai ZTE gyártja a T-Mobile részére, a szóban forgó típus, az MF662 a cég egyik legújabb mobilinternetes eszköze. A készülék felhasználói felülete kellőképpen egyszerű és szerencsére jelzi, ha HSPA+ technológiával csatlakozik az adott cellához, így minden mérés előtt meg tudtunk győződni arról, hogy a kapcsolat megfelelően épült fel.

Szigetszerű terjeszkedés

A T-Mobile összegyűjtött számunkra néhány olyan címet, ahol biztosan van HSPA+ lefedettség, bár olyan részletes térképet nem kaptunk, mint nyáron a Vodafone-tól. Így akárcsak nyáron, úgy most is egymástól teljesen független helyszíneken tudtuk méréseinket elvégezni. Érdekes, hogy a T-Mobile a teszthálózat kiépítésével egészen más utat választott, mint a Vodafone: míg utóbbi a logikusabbnak tűnő megoldással Budapest belvárosát, vagyis egy nagyon forgalmas területet igyekezett lefedni, addig a T-Mobile szigetszerűen építkezett, és olyan helyeken is üzembe helyezett HSPA+ cellákat, ahol látszólag semmi nem indokolja a bővítést.

Méréseinket éppen egy ilyen helyszínen, Maglód határában kezdtük, konkrétan a Határ utcában. Érdekes képet fest a bővítési irányokról és helyszínekről, hogy ahhoz, hogy a jelenleg Magyarországon működő leggyorsabb mobilnetes infrastruktúrát ki tudjuk próbálni, több földúton is keresztül kellett hajtanunk, de végül némi zötykölődés után célt értünk és a modemünk is be tudott jelentkezni a HSPA+ cellára.

Maglódról Gödöllőre vezetett az utunk egy immár sokkal modernebb közlekedési infrastruktúrát, a nemrég átadott M31-es autópálya-szakaszt érintve. Állítólag Gödöllő komoly szerepet játszik majd a 2011-es EU-elnökség idején, az itteni hálózatbővítésben így látunk is rációt - ráadásul apró fricska ez a Vodafone-nak, hiszen a rivális idén tavasszal éppen az EU-elnökséggel kampányolt a belvárosi HSPA+ bővítés mellett. Autónkkal alig száz méterre a HÉV-megállótól, a Dózsa György úton parkoltunk le, itt annak rendje-módja szerint meg is találtuk a HSPA+ cellát.

Ezt követte az első Budapesti mérés, melyhez az M3-as autópályán száguldva Zuglóba, a Kengyel utcába tértünk vissza. A helyet nehéz lenne eltéveszteni, az egész utca nincs száz méter hosszú, leparkoltunk az ötös szám előtt. Miközben azon morfondíroztunk, hogy vajon melyik Magyar Telekom vezér lakhat a környéken, a modem felépítette a kapcsolatot, és máris száguldhattunk a zuglói mobilnet-sztrádán.

Következő mérési posztunkat rosszarcú bűnözők tőszomszédságában, a Kozma utcai börtön mellett állítottunk fel. A kőbányai Harmat utca, és az Újhegyi út kereszteződésénél, szigorúan a kocsiban ülve, járó motorral futtattuk le a teszteket. Mérési sorozatunk utolsó állomása a IX. kerületi Liliom utcába vezetett, a VPOP székháza előtt álltunk meg a szolgálati parkolóban. Jelenlétünkre hamar felfigyelt az épület fegyveres őre, akit megnyugtattunk, hogy csupán néhány mobilnetes tesztmérést végzünk, és már ott sem vagyunk. Az őr a tekintélyes apparátot látva visszavonult, így fennakadás nélkül végezhettünk az utolsó helyszínen.

Értékeljünk!

A mérési eredményeket értékelve elmondható, hogy míg a Vodafone-nál a belvárosi cellák láthatóan jól fókuszált területeken, konzisztens és nagyon magas sávszélesség-értékeket nyújtottak, addig a T-Mobile teszthálózata sokkal hektikusabban működött - volt, ahol egy átlagos HSUPA-cella sávszélességét sem tudtuk kisajtolni a hálózatból olyan területeken, ahol egyébként HSPA+ lefedettséget, és jó térerőt jelzett a modem, de azért akadt olyan helyszín, aminél - ha nem is konzekvensen, minden mérés esetén - megvillantotta a benne rejlő lehetőségeket a rendszer.

Hogyan mértünk?

Méréseinket a bárki számára elérhető internetes sebességteszt-oldal, a speedtest.net segítségével végeztük. Minden helyszínen ötször futtattuk a tesztet, három perces különbséggel. A teszteket pénteken és hétfőn, csúcsidőben (délelőtt, illetve kora délután) futtattuk Windows 7 operációs rendszerrel telepített notebookon.

A letöltési és feltöltési sebességek minden helyszínen erősen ingadoztak, pedig az öt mérés közt nem órák, hanem percek teltek el csupán, igaz, mind az öt mérés közt bontottuk, majd újra felépítettük a kapcsolatot. Őszintén szólva ha csupán a T-Mobile hálózatán mért értékekre kéne hagyatkoznunk, azt mondhatnánk, hogy nem látjuk még az átmeneti lehetőséget sem a HSPA+ technológiában, ha rendszer csupán ennyit tud felmutatni, akkor kár befektetniük a szolgáltatóknak a hálózat ilyen irányú bővítésébe.

A T-Mobile HSPA+ technológiával felszerelt celláiban 25 mintában mért sebességek zavaróan nagy szórást mutatnak, ami arra utal, hogy a szolgáltatás jelen állapotában inkább egy kísérlet, semmint valós kereskedelmi szolgáltatás - igaz, a HSPA+ tornyok foltszerű szétszóródása miatt nem is lehet értelmezni a lefedettséget. A letöltési átlagsebességek 2,33 és 12,29 Mbps között szórtak, ráadásul mindkét szélsőértéket a maglódi helyszínen mértük. A fekete leves azonban a feltöltéseknél jött, itt ugyanis egyes esetekben rendkívül alacsony sebességeket értünk el, 100 kbps alatti értékeket is mértünk, miközben máskor 2 Mbps fölé is ment a mutató - szintén ugyanazon a helyszínen. Ehhez képest a hálózati késleltetés értéke konzisztens képet mutatott, jó értékekkel.

Az esetek 75 százalékában a letöltési átlagsebesség meghaladta a 4,3 Mbps sávszélességet is, miközben, a felöltési sebesség a 0,68 Mbps-ot, a ping pedig 57 milliszekundum vagy kevesebb volt. A böngészés élményét nagyban meghatározzák a késleltetések, így kifejezetten erős oldala a T-Mobile HSPA+ hálózatnak, hogy a legrosszabb ping is mindössze 76 milliszekundum lett, ami egy mobilhálózat esetében rendkívül meggyőző.

Egyes esetekben 39-40 milliszekundumokat is láttunk, ami valószínűleg már a technológia gyakorlati határait feszegeti, tekintve, hogy optikai hozzáférési réteggel felvértezett UPC kábelneten is 10 milliszekundum körüli értékeket mérünk a Speedtest.net szolgáltatásával - jó körülmények közepette tehát mintegy 30 milliszekundumot ad hozzá mindössze a HSPA+ rádiós hozzáférési réteg a teljes késleltetési időhöz.

Ez hatalmas fejlődés a legtöbb felhasználó által használt HSDPA rádiós hálózatnál tapasztalt 120-150 milliszekundumos pingekhez képest, vagyis ha önmagában a sávszélesség miatt a legtöbbek számára nem is, de a pattogósabb reakcióidők miatt érdekes a HSPA+. Pedig a T-Mobile közlése szerint a HSPA+ tornyok nem teljesen IP-alapúak, így még nem valósult meg az all-IP architektúra, amellyel tovább milliszekundumokat lehetne lecsípni. A Vodafone hálózatán végzett méréseinkkel mindez teljesen egybecseng, ott szintén a késleltetési javulása volt az egyik leglátványosabb eredmény.

Nincs más választás?

Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy a HSPA+ technológia nem csak a T-Mobile, hanem más, akár külföldi operátorok számára is többnyire egy kísérlet, amivel a szolgáltatók esetleg kihúzhatják a teljesen új alapokra helyezett LTE megjelenéséig. A T-Mobile kommunikációjában ennek megfelelően óvatosan bánik a számokkal, és konkurensével ellentétben nem következetesen a 21 Mbps sávszélességet hangoztatja, hanem a gyakorlatban is elérhető maximumot - amit méréseink tulajdonképpen igazoltak is.

Ha Magyarországon nem jön el belátható időn belül az az időszak, amikor a szolgáltatók elkezdhetik kiépíteni az új generációs hálózatukat, a T-Mobile, a Vodafone és a HSPA+ hálózattal jelenleg nem rendelkező Telenor is rákényszerülhet, hogy kifacsarja a 3G-ből azt, ami kifacsarható, a HSPA+ hálózatok valódi képességeivel alighanem csak ekkor - az akár nem is olyan távoli jövőben - szembesülhetünk majd.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.