Oracle és Linux kezeli a T-Mobile hálózatát
Új, sztenderdizáltabb informatikai rendszer szolgálja ki a T-Mobile hálózati szolgáltatásainak irányítását, amely a rugalmatlan gyártóspecifikus megoldásokat váltja. A Magyar Telekom alacsonyabb üzemeltetési költséget, majd komplex szolgáltatások kifejlesztését várja a folyamatban lévő migrációtól.
Az ész a tornyok és kábelek mögött
A Magyar Telekom augusztusban kezdte meg új hálózati szolgáltatásplatformja éles üzemét, amely a T-Mobile mobilhálózati rendszerébe érkező hang- és adathívásokat kezeli, és köti össze más alrendszerekkel, mint például az IP-alapú multimédiás alrendszer (IMS), vagy a számlázás. Ez az úgynevezett services delivery platform (SDP) felelős a mobilhálózati forgalom, pontosabban egyes hívások magas szintű vezérléséért, mint például a hívás engedélyezése a számlaegyenleg alapján, a hívás átirányítása a beállított paraméterek függvényében.
Az SDP ellenőrzi például, hogy a Domino feltöltőkártyásoknak van-e elegendő keret a számlájukon a híváshoz, alkalmazza a megfelelő percdíjat a ZöldZóna hívásokhoz, vagy az emelt díjas hívások és SMS-ek kezelését végzi - ezek csak a legegyszerűbb példák. Az SDP-n a mobilhívások 80 százaléka, az SMS-ek fele áthalad. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként több száz, egyes esetekben több ezer kapcsolódást kell lekezelnie a rendszernek, és a szoftveresen kódolt logika alapján a megfelelő műveletet elvégezni.
A korábbi, hálózati berendezésgyártóra specifikus Ericsson gateway-megoldással ellentétben az új szolgáltatásnyújtási platform a nyílt piacon bárki által beszerezhető, széleskörűen elterjedt hardver és szoftverelemekre épül, és Java fejlesztői környezetből kezelhető, függetlenül az alatta meghúzódó telekommunikációs berendezések pontos típusától. A Magyar Telekom az Alerantot bízta meg a rendszerintegrációval, amely BEA alkalmazásszerverre és Convergin szolgáltatásbrókerre alapozta javaslatát, időközben azonban mindkét szoftvercéget felvásárolta az Oracle, így végül Oracle-alapú megoldás született, mire elkészült a munka - ilyen minőségben az egyetlen referenciaimplementáció a Deutsche Telekom csoporton belül, amellyel az Alerant jó eséllyel pályázik nemzetközi megbízásokra is.
Javával bármit lehet majd
Az Alerant a megoldás részeként egy olyan keretrendszert, lényegében köztesréteget dolgozott ki, amellyel a Javában fejlesztett alkalmazások meghívhatják a szükséges hálózati protokollokat és már meglévő szolgáltatásokat, azok működésének ismerete nélkül, nagyban leegyszerűsítve a munkát az alkalmazásfejlesztők számára. A köztesrétegnek köszönhetően a hálózati berendezésekhez kínált fejlesztői és alkalmazásfuttatási környezettől függetlenül lehet tetszőleges komplexitású logikát megvalósítani.
Fekete László, a Magyar Telekom IT szolgáltatásfejlesztési vezetője szerint régóta felmerült már az igény, hogy a mobil telefonközpont nem szabványos kapcsolódásokat is képes legyen kialakítani, például az IPTV rendszer vagy közvetlenül a nyílt internet felé. A bevezetési időszakot követően a Telekom sokkal gyorsabban és könnyebben tud majd újabb mobilszolgáltatásokat kifejleszteni, mint például helyfüggő kapcsolások és geolokációs információk kinyerése és továbbítása.
Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.
A technikai lehetőségeket példázza, hogy az IPTV platform érzékeli a bejövő hívást, és megállítja akár a műsort is, ha felvesszük a telefont, de a lehetőségek közt van a lakosságnak nyújtott egységes kommunikációs megoldás is, amikor az otthont elhagyva a mobilunkon csörög a vezetékes telefon - ezek az úgynevezett konvergens szolgáltatások. Ezentúl a kreativitás és üzleti szempontok dominálhatnak a szolgáltatások megalkotásában.
Háromrétegű, x86/Linux architektúra
Mint Fekete elmondta, mindezt minél egyszerűbben, szabványosabban, és magas megbízhatóság mellett kell megtenni, mivel nem sérülhet a négykilences (99,99%) rendelkezésre állás. Az Alerant számára éles különbség volt, hogy ennél a projektnél nem a valós fejlesztés tette ki a munkaidő nagy részét, hanem a minden részletre kiterjedő tesztelés - tekintve a kiszolgált rendszer kritikus voltát, az áttérés valójában több fázisban történik, szigorú monitorozás közepette.
A háromrétegű architektúra Oracle Service Broker, WebLogic és Database szervereken fut, amelyeket Red Hat Linuxszal HP ProLiant blade szerverek szolgálnak ki. A magas rendelkezésre állás érdekében két budapesti helyszínen teljes kapacitású redundanciát biztosítanak, amelyek megosztoznak a terhelésen. Ezt fokozza, hogy az egyes helyszíneken minden blade szerver rendelkezik egy párral, amellyel fürtöt alkot, így egy szerver meghibásodása esetén sincs fennakadás, mondta el a HWSW kérdésére Rontó Gábor, a Telekom fejlesztési igazgatóságának osztályvezetője - ez négyszeres túlbiztosítás.
A szerverek maguk nem virtualizáltak, de a blade formátumnak és az adatok központi tárolásával rendkívül gyorsan cserélhetőek, vagy bővíthető a kapacitás egyes alkalmazási területek számára. Rontó szerint nincs szükség kifejezetten kritikus feladatokra tervezett hardverre, mint például egy mainframe vagy nagygépes UNIX, az x86-os szerverek is megbízhatóak, és véleménye szerint a hibák azonnal kiütköznek. "Nincs olyan, hogy egyszer működik, egyszer nem". A T-Mobile ügyfeleinek tömegét a négyszeres túlbiztosítással együtt is képes kiszolgálni 40-50 négymagos processzor, egy-egy helyszínen még egy teljes szekrény sem kell megtölteni, tette hozzá Rontó. A hardveren és szoftveren megtakarítható összeg százmilliókra tehető az Ericsson által korábban biztosított megoldáshoz képest.