Szerző: Bizó Dániel

2010. október 20. 11:57:00

Demózta első 32 nanométeres chipjét az AMD

Első alkalommal demózott a nyilvánosság előtt 32 nanométeres processzort az AMD. A vállalat Llano kódnéven ismert fejlesztése x86 processzort és grafikus magot integrál egyetlen szilíciumszeletre, és a bemutató során több alkalmazás egyidejű futtatásával mutatta be képességeit.

Jó állapotban a Llano

A Llano az AMD első 32 nanométeres csíkszélességgel készülő terméke, amely piacra kerül. A chip a cég Fusion programjának eredménye, amelynek középpontjában az x86 processzorok és a grafikus magok konvergenciája áll, vagyis a két világ minden értelemben egyre közelebb kerül a másikhoz, és egyre szorosabban működnek együtt a feldolgozásban. Az AMD a CPU-t és GPU-t integráló hibrid chipeket APU-nak, vagyis accelerated processing unitnak nevezte el.

A Llano APU képességeinek demonstrálására az AMD több magas terhelést jelentő alkalmazást futtatott párhuzamosan, történetesen HyperPi kalkulációkat a pi 32 milliomodik számjegyéig, egy Blu-ray videolejátszást, valamint a Microsoft nBody demót, amely a grafikus magon futtatott DirectCompute számításokat, 30 Gflops feletti leadott teljesítménnyel. A Llando chip teljes, nyers számítási kapacitása 400-500 Gflops lesz, amelyet a szoftverfejlesztők kiaknázhatnak, mondta el az előadást vezető Chris Cloran alelnök a színpadon. Tekintve ezt a potenciált, a Llano a desktop- és notebookpiaci igények széles skáláját képes lesz lefedni, és csak a kifejezetten magas processzor- vagy grafikus teljesítményt igénylő területekre nem rendelkezik elegendő teljesítménnyel.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

A Llano négy erőteljes, 10h mikroarchitektúrájú x86 magot alkalmaz, mint a cég mai processzorai is, ugyanakkor melléjük egy DirectX 11 API-t támogató grafikus magot integrál egyetlen szilíciumszeletre, természetesen memóriavezérlő és más kommunikációs interfészek társaságában. A chipeket a Globalfoundries állítja elő az AMD-től átvett drezdai gyárakban, az IBM-mel közösen kifejlesztett 32 nanométeres, szigetelőrétegre épülő (SOI) szilíciummal dolgozó immerziós félvezető eljárásával.

A Llano az AMD korábbi ISSCC műszaki publikációja alapján nem rendelkezik majd L3 gyorstárral, ugyanakkor órajele akár a 3 gigahertzet is elérheti, a magok fogyasztása pedig 2,5 és 25 wattos tartományban mozoghat. A Llano egyes magjai képesek kapuzni az árambetáplálást, amivel szükség szerint lényegében teljesen lekapcsolhatóak. A közzététel alapján valószínűsíthető, hogy a Llano képes lesz a névleges gyári órajel igen agresszív túlhaladására is, ha a futtatott feladat megköveteli, és nem éri el a beállított órajel vagy a fogyasztási limitet - hasonlóan az Intel Turbo Boost technikájához. Mindehhez digitális hőmérséklet- és áramerősség-mérők is kerülnek a chipre.

Még idén lesz AMD APU

Bár eredetileg az volt a terv, nem a Llano lesz az AMD első APU terméke. A Globalfoundries ugyanis a vártnál lassabban halad a 32 nanométeres gyártástechnológia finomhangolásával, így a kereskedelmi tömegtermelés beindulása a tervezettnél későbbre, legkorábban jövő év elejére várható, így a Llano 2011 közepére kerülhet piacra, és számítógépekbe.

Emiatt az AMD erőforrásokat csoportosított át másik APU projektekhez, hogy felgyorsítsa azok piacra kerülését. Az eddigi processzorfejlesztési gyakorlattal ellentétben ezek a fejlesztések TSMC rendelkezésre álló és jól ismert 40 nanométeres eljárását célozzák, a termelés ezekben a hetekben indul be, és jövő elejére piacra kerülnek a ilyen, Brazos kódnevű platformmal szerelt notebookok. Az Ontario, valamint Zacate kódnéven ismert chipek már egy új, kifejezetten az energiahatékonyságot szem előtt tartó processzor mikroarchitektúrát valósítanak meg, és alkalmasak lesznek ultrahordozható notebookokban történő alkalmazásra is. Az Ontario és Zacate szintén integrál majd DirectX 11 grafikus magot és videokódoló céláramköröket.

A Bobcat kódnéven ismert mikroarchitektúra keskenyebb és kevésbé agresszív az adatok előtöltésében és a soron kívüli ütemezésben, ugyanakkor teljesítménye közelíti a 10h processzormagokét, állítja az AMD - annyi bizonyos, hogy sokkal potensebbnek ígérkezik a beágyazott területek felé mozgó Atomnál. Teszi mindezt rendkívül alacsony fogyasztás mellett, amit a mikroarchitektúra mellett a fejlett energiatakarékossági technikák, például kifinomult órajel- és feszültségkapuzás elektronikai implementációja is támogat. Az AMD állítása szerint a magok akár 1 watt alá is tudnak menni fogyasztásban, míg a teljes chip fogyasztása terhelés alatt sem haladja majd meg a 20 wattot, de készülnek majd 10 watt alatti változatok is. Azt egyelőre nem tudni, az Ontario és Zacate alkalmaz-e majd dinamikus órajelnövelő technikákat.

Az Intel legújabb Atom rendszerchipjei már tavaly decemberi megjelenésük óta kínálnak grafikus magot is integráló szilíciumot az ügyfeleknek, miközben az Intel év eleje óta kapható első 32 nanométeres, Westmere kódnéven ismert generációja költséghatékonysági okokból tokon belüli, egy második diszkrét szilíciumlapkával oldotta meg a grafikus mag és a processzor szorosabb integrációját. Az Intel már megkezdte második 32 nanométeres generációjú termékeinek termelését. A Sandy Bridge kódnéven ismert generáció az új processzor mikroarchitektúra mellett már szilíciumon integrálja a grafikus magot, és közös gyorstáron keresztül cserélnek adatokat. A készletek feltöltését követően jövő év elejére, a Las Vegas-i CES-re várható a chipek publikus rajtja.

Az október 25-26-án rendezett eseményen közel ötven nemzetközi előadó is színpadra áll, 16 országból - a leggyorsabb jegyvásárlók pedig ESP32-alapú hacking badge-et is kapnak!

a címlapról