Szerző: Koi Tamás

2010. október 6. 14:48

Rettegnek és függenek a telkóipar gyártói Kínától

Rendkívül nehéz helyzetbe hozza a kínai hálózatieszköz-szállítók agresszív nyomulása a tradicionális európai beszállítókat, akik többek között azt kifogásolják, hogy ázsiai riválisaik olyan támogatásokhoz és kölcsönökhöz - ezáltal komoly versenyelőnyhöz - jutnak az anyaország révén, amely piacgazdasági környezetben elképzelhetetlen.

HIRDETÉS

Köztudott, hogy az Európai Unió Kína legnagyobb exportpartnere, olyannyira, hogy bizonyos területeken a világ legnépesebb országában működő cégek alig pár éven belül domináns, piacvezető szerephez tudtak jutni. A technológiai iparban, azon belül is a mobil hálózati kommunikációs eszközök piacán Kína két legnagyobb gyártója, a Huawei és a ZTE komoly nyomást gyakorol az európai beszállítókra, melyek - tekintve, hogy termelésük jelentős részét Kínába helyezték át, valamint a kínai piacon is terjeszkednek - most jobb híján az Európai Unió gazdaságpolitikai lobbitevékenységében bíznak.

Huszonkettes csapdája

Az európai telekommunikációs hálózati berendezéseket gyártó cégek munkavállalóit tömörítő érdekképviseletek, valamint a kontinens egyik, egykoron meghatározó gyártója, a belga Option azt állítják, hogy a fenti két kínai vállalat olyan segítséget kap az anyaországtól, mely piacgazdasági környezetben teljesen nonszensz, ez pedig lehetővé teszi a cégeknek, hogy áraikkal jelentősen aláígérjenek az európai szereplőknek. Mindez a piaci erőviszonyok felborulásához, végeredményben pedig az európai piaci szereplők teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni - figyelmeztetnek.

A mobilhálózatokon használható modemeket gyártó Option beadványára az Európai Bizottság szeptemberben vizsgálatot indított a ZTE és a Huawei tevékenysége kapcsán: a két céggel szemben dömpingárazás a vád, melynek folyománya extra importvám kivetése lehet. A belga fél állítása szerint a kínai cégek - tekintve, hogy közvetve, vagy közvetlenül a kínai állam kezében vannak - jelentős adókedvezményeket, kutatási támogatást, valamint óriási összegű bankkölcsönöket kapnak a szintén állami tulajdonban lévő kínai bankoktól.

A Huawei így például 2009 szeptemberében rendkívül kedvező feltételekkel kötött kölcsönszerződést a Kínai Fejlesztési Bankkal: a cég 30 milliárd dollárhoz jutott hozzá úgy, hogy tavaly "csupán" 22 milliárd dollár bevételt termelt. A ZTE-nek ugyanebben az évben 15 milliárd dollárnyi kölcsönt folyósítottak, 8,4 milliárd dolláros bevétel mellett. A beadvány szerint a hatalmas összegű kölcsönöket ráadásul komoly kedvezményekkel - így például hároméves türelmi idővel - vették igénybe a gyártók.

Az anyaország hátszelével a két gyártócég olyan árakon tudja adni termékeit - beleértve a terminálokat, valamint a köztes hálózati infrastruktúra elemeit -, melyekkel az európai gyártók képtelenek versenyezni. A beadvány szerint egy mobilszolgáltató átlagosan 20 eurót fizet a ZTE-nek és a Huawei-nek egy mobilnetes modemért cserébe, nem csoda, hogy ma már gyakorlatilag csak ennek a két cégnek a termékei találhatók meg a szolgáltatók választékában. A folyamat eredményeként az Option piaci részesedése Európában a 2006-os 70 százalékról három év alatt 5 százalékra csökkent.

Senki sincs biztonságban

A terminálokat gyártó Optionhoz hasonlóan nehéz helyzetben vannak a nagy hálózatieszköz-szállítók, így az Ericsson, a Nokia-Siemens Networks, valamint az Alcatel-Lucent is. A kínai gyártók terjeszkedése ebben a szegmensben ugyan valamivel lassabb, mint a végberendezések esetében, intő jel azonban, hogy míg 2008-ban az EMEA-régióban csupán a piac 12 százalékát uralták, addig 2010-re várhatóan már 31 százaléka felett bírnak majd befolyással a kínaiak.

A kínai fél véleménye szerint már az Option esetében is felmerül a kérdés, hogy lehet-e egyáltalán európai termékről beszélni a cég modemei esetében, hiszen nagy részüket Kínában gyártják, csakúgy, mint a nagy hálózatieszköz-szállítók berendezéseit. Utóbbiak helyzete különösen komplikált, mivel mindegyik európai beszállító érdekelt abban, hogy jó viszonyt ápoljon a méreteiből és lakosságszámából adódóan kimeríthetetlen, és a telekommunikációs piacát tekintve (is) jelentős fejlődés előtt álló országgal.

A fentiek miatt aligha valószínű, hogy az iparág tradicionális európai szereplői az Optionhoz hasonlóan beadványt nyújtsanak be az Uniónak a kínai gyakorlatot kifogásolva. Nem véletlen, hogy a legtöbb gyártó vagy elzárkózik a nyilatkozattól a témában, vagy rendkívül diplomatikusan fogalmaz: "Éppen annyira vagyunk kínai cég, mint indiai, vagy nyugat-európai" - nyilatkozta a Nokia-Siemens Networks szóvivője a Wall Street Journalnak, hozzátéve, hogy egy világcégnek alapvetően az az érdeke, hogy minden piacon fair verseny alakuljon ki.

A kínai export hatása az európai piaci szereplők működésére lesz az egyik központi témája annak az üzleti tárgyalássorozatnak, mely ma kezdődött Brüsszelben uniós és kínai szakpolitikusok, valamint befolyásos üzletemberek részvételével. Szakértők szerint ugyanakkor szinte biztos, hogy a mostani tárgyalások nem hoznak majd áttörést, és Kína nem változtat gazdaságpolitikáján pusztán azért, mert az EU erre szépen kéri.

Magyarországon is nyomulnak

A ZTE és a Huawei pozíciója hazánkban is erősnek mondható: utóbbi egyik legfőbb bástyája a Vodafone Magyarország, mely 2007-ben átfogó szerződést írt alá a 3G-s hálózat modernizációjáról a kínai vállalattal, előbbi pedig a Telenor Magyarország teljes hálózatfelújítási projektjét nyerte meg egy nyári tenderen. A tradicionális európai gyártók egyik utolsó hazai végvára a T-Mobile, ahol jelenleg is elsősorban az Ericsson hálózati berendezéseit használják.

A terminálpiacon gyakorlatilag már most is csak kínai gyártó termékével lehet találkozni, a 3G-s modemeket, az internetmegosztásra alkalmas eszközöket, valamint a szolgáltatók saját márkás mobilkészülékeit szinte kizárólag vagy a Huawei vagy a ZTE gyártja. A két cég közül a Huawei gyártótevékenységet is folytat hazánkban.

a címlapról

merész

12

Bejelentéscunami az Amazontól

2020. szeptember 25. 11:55

Játékstreaming szolgáltatásal, biztonsági drónnal, friss Echókkal és sok más újdonsággal rukkolt elő a cég.