Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Szép új LTE-jövő

Koi Tamás, 2010. október 12. 09:26
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Lassan a köznapi ember számára is ismert fogalommá válik az LTE, mint az új, szupergyors mobilkommunikációs technológia. Az LTE az angol Long Term Evolution szavak rövidítéséből adódik, ezen szavak jelentéséről a három hazai mobilszolgáltató műszaki igazgatójával, Maradi Istvánnal (Magyar Telekom), Koller Györggyel (Telenor Magyarország) és Döbrőssy Gáborral (Vodafone Magyarország) beszélgettünk.

Magyarországon a következő néhány évben gyökeresen átalakulhat a mobilkommunikáció mind műszaki, mind gazdasági aspektusait figyelembe véve. A többek által 4G-s technológiaként aposztrofált LTE kereskedelmi bevezetése komoly feladatok elé állítja a mobilszolgáltatók műszaki részlegeit - ezekről a feladatokról, valamint a pozitív hozadékokról beszélgettünk a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyetteseivel.

Az LTE bevezetésével a jelenlegi 2G és 3G rendszerek mellett egy újabb technológiának kell helyet adni a hálózati infrastruktúrában, ami időszerűvé teszi új rádiós rendszerek telepítését, valamint a napjainkban alkalmazott megoldások cseréjét. A T-Mobile LTE tesztje tavaly év végén kezdődött, a Telenor Magyarország pedig éppen a hetekben kezdte meg hálózatának teljes modernizálását, de korábban a Vodafone hazai leányvállalata is lecserélt jelentős méretű rádiós eszközparkot - igaz, akkor ez még csak a 3G-s hálózat modernizációjáról szólt.

A harmadik kabinet okozza a fejtörést...

"A 2G meg a 3G elment egymás mellett úgy, hogy a szolgáltató telepített két kabinetet egy bázisállomáson. A harmadik kabinet okozza a fejtörést. Van ahol nincs hely neki, van ahol túl nagy lenne az áramfogyasztás. Ilyenkor jön az a döntés, hogy akkor dobjuk ki az előző kettőt, és legyen csak egy a három helyett" - fogalmazza meg tömören a Software Definied Radio (SDR) rádiós eszközök működésének alapját Maradi István, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

A Telenor számára a ZTE eszközeiből felépített új hálózat már teljes mértékben ilyen SDR berendezésekből áll majd, vagyis a cég számára pusztán konfigurációs kérdés lesz az LTE bevezetése, melyre Koller György, az operátor műszaki vezérigazgató-helyettese szerint legkorábban a jövő év második felétől kerülhet sor bizonyos régiókban. "A jövő egyértelműen arra tendál, hogy ugyanazzal a berendezéssel mindhárom technológiát ki tudjuk szolgálni minden frekvenciasávon. Ettől még kicsit messze vagyunk" - emlékeztet Koller, amikor a beszélgetés során szóba kerül a rádiós infrastruktúra jövője.

A Vodafone Magyarországnál a rádiós hálózati elemek egy része már SDR-rendszerű. Döbrőssy Gábor, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese ugyanakkor a HWSW-vel folytatott beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a frekvenciaengedélyeken múlik, hogyan tudják csatarendbe állítani a meglévő eszközöket az új technológiák oldalán:  "A mai berendezésekről az mondható el, hogy szoftveres úton lehet frissíteni a rádiós részt, ugyanakkor ahhoz, hogy ez valóban LTE-sávban tudjon működni, a frekvenciatartományokra is komolyan figyelni kell".

Blokkolt frekvenciák

Az LTE-hálózat - akárcsak a beszédcélú GSM - ugyanis több frekvenciasávban is üzemeltethető, elsősorban a helyi igényekhez, valamint szabályozói döntésekhez igazodva. Az egymáshoz közel álló 800 és 900 MHz-es sáv a rádióhullámok terjedési karakterisztikájából adódóan alkalmas lehet a rurális területek mobil szélessávval való lefedésére, míg az 1800, 2100 és 2600 MHz-es sávok a sűrűn lakott területek ellátására használhatók hatékonyan. Az Európai Unió tavalyi döntése révén a 900 MHz-es frekvenciasávot a hangátvitel mellett adatátviteli rendszerek számára is meg kell nyitni, ez vélhetően még idén megtörténik (GSM refarming) az UMTS, jövőre pedig az LTE vonatkozásában, vagyis akár az is elképzelhető, hogy az LTE először a jelenleg ellátatlan vidéki területeken jelenik meg hazánkban, és csak később, a magasabb frekvenciák kiosztása után a nagyvárosokban.

"Az LTE-nek a naturális frekvenciasávja a 2,6 GHz. Viszont mi azt szeretnénk, ha a többi frekvenciasáv sem lenne technológiafüggő" - fogalmazza meg a Telenor álláspontját Koller György. A 800 MHz-es sáv esetében 70 MHz-nyi frekvencia szabadulhat fel mobil adatátviteli célokra a digitális átállást követően, vagyis ideális esetben ezt a frekvenciasávot jól lehet használni a vidéki területek lefedésére, teszi hozzá Koller. A norvég tulajdonú szolgáltató ugyanakkor az 1800 MHz-es sávban kétszer akkora frekvenciatartománnyal rendelkezik, mint két riválisa, ami komoly versenyelőnnyé válhat abban az esetben, ha az EU-s döntés révén ebben a sávban is lehet 3G-s és LTE-szolgáltatást indítani.

A Vodafone szerint az árverések és pályázatok során azok a frekvenciák lehetnek igazán értékesek, amelyeknél a közeljövőben olcsó, könnyen hozzáférhető terminálok megjelenése várható. "Számunkra jelenleg az a legfontosabb, hogy minél előbb nyíljon meg az út a UMTS továbbépítése előtt a 900 MHz-hez való hozzáféréssel. Itt 10-11 MHz-nyi szabad blokk áll rendelkezésre. A legkisebb használható frekvenciablokk 5 MHz, hogy ez alapján hogyan lesz felosztva ez a sáv, azt egészen pontosan még nem tudni" - nyilatkozta lapunknak Döbrőssy Gábor, hozzátéve, hogy a meglévő spektrumok technológiai függetlenítése után lehet csak megfelelő országos ellátottságot kiépíteni.

A Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese szerint az LTE megjelenése, illetve a frekvenciapályázatok elsőként arra jelentenek majd megoldást, hogy a szolgáltatók a jelenlegi "vakfoltokat" lefedjék a térképeken, ezen túlmenően a cég szerint az LTE segítségével a szinte korlátok nélküli kapcsolat időszaka köszönthet be. A szolgáltató számára az optimális forgatókönyv az lenne, ha minél alacsonyabb frekvenciatartományban, minél rövidebb időn belül el lehetne indítani a mobiladat-szolgáltatást.

Ki kell hozni a 3G-ből, ami kihozható

A szolgáltatók számára ugyanakkor egyelőre a jelek szerint túl sok a bizonytalansági faktor a frekvenciapályázatokat illetően, ezért mindhárom cég megpróbálkozik a rádiós hálózat kapacitásának növelésével a rendelkezésre álló frekvenciákon: "Magyarországon a logikus továbblépési út, hogy kihozzuk a 3G-ből azt, ami kihozható" - utal Döbrőssy arra, hogy a HSPA+ technológiával 21-28 Mbps, vagy akár ennél nagyobb adatsebesség is elérhető. A Vodafone mellett jelenleg a T-Mobile-nak van kereskedelmi célú HSPA+ hálózata, a Telenor egyelőre kivár, ugyanakkor a hálózatfejlesztés eredményeként a norvég telekommunikációs cég magyarországi leányvállalata is be tudja majd vezetni a technológiát,  legkorábban jövő tavasszal.

Az LTE elindulása kapcsán a legtöbb operátor a nagyobb maximális sávszélességet kommunikálja, mint elsődleges előnyt, ennél adott esetben fontosabb lehet, hogy a technológiai váltás lehetőséget biztosít arra, hogy a mobilkommunikáció teljes mértékben IP-alapúvá váljon. "Az LTE-nél a core hálózaton, és a rádiós hálózaton átmenő forgalom is IP-alapú lesz. Persze vannak az LTE elterjedésének más előfeltételei is, például hogy elegendő végberendezés legyen a felhasználóknál" - hívja fel a figyelmet Maradi István.

Maradi szerint az új generációs hálózat beüzemelése után a meglévő 2G-s hálózatok tovább üzemelnek majd, a 3G-s hálózatok sorsa ugyanakkor már attól függ, hogy az LTE mikor érhető el országos hálózatként, valamint a végberendezések cseréje milyen ütemben zajlik a felhasználóknál. "Ezek alapján azt gondolom, hogy a teljes beszédforgalom a következő tíz évben nem helyeződik át IP-alapokra" - teszi hozzá a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

Mindenki kiveszi a maga forgalmát a csőből

"Régen áramkör-kapcsolt összeköttetéssel működtek a mobil hálózatok. Ez azt jelentette, hogy két felhasználó közt kihúztunk egy vonalat, ami nekik volt dedikálva. Beszédben, az idő nagy részében nem használjuk ezt a csatornát. Gyakran adatátvitelben sem. Az all-IP esetén nincs ilyen dedikált kapcsolat, hanem kvázi a forgalmat betesszük egy nagy csőbe, és a másik oldalon mindenki kiveszi a maga forgalmát" - vázolja fel az IP-alapú hálózatok működésének lényegét Koller György. A Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese szerint mindez a hálózatok hatékonyságának olyan mértékű növeléséhez vezethet, melyek új, jelenleg kapacitásproblémák miatt nem létező szolgáltatások megjelenését, illetve elterjedését hozhatják a mobilhálózatokon.

Hogy pontosan melyek lehetnek ezek a szolgáltatások, arról egyelőre legfeljebb a mobilszolgáltatók legfelsőbb stratégiai döntéshozóinak lehet képük, tény ugyanakkor, hogy a VoIP-alapú szolgáltatások, a videostreaming, valamint ennek egy fontos válfaja, a mobiltévé sokat profitálhatnak a modernizációból. Ezzel együtt arra rövid távon aligha lehet számítani, hogy a beszédforgalom évszázados hagyományai gyökeresen átalakuljanak, vagyis vélhetően továbbra is percben, nem pedig kilobájtban fogjuk számolni a beszédkommunikációt.

Ezzel együtt a német Vodafone-nál alkalmazott gyakorlat már előrevetíti, hogy az adatcsomagok árazásában komoly változást hozhat az LTE bevezetése, vagyis elképzelhető, hogy a nagyobb sávszélességet biztosító elérésekért többet kérnek majd az operátorok. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi, kizárólag adatforgalom-alapú számlázási rendszer hamar a múlté lehet.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.