Száz megabites mobilnetet is adhatna itthon a T-Mobile
Duplájára gyorsította hazai LTE-teszthálózatának átviteli sebességét a T-Mobile. A cég az Ericssonnal karöltve építette ki a tesztkörnyezetet, melyet akár már holnap élesbe állíthatnának - a kereskedelmi üzemre azonban még sokat kell várni.
A T-Mobile és az Ericsson által kiépített LTE-alapú teszthálózatot tavaly decemberben helyezték üzembe Budapesten, a mobilszolgáltató Szerémi úti központjában. Az indulástól működő laborállomás segítségével a több lépcsős sebességnövelés első lépéseként január közepe óta már az első szakaszban elérte az elméleti 48 Mbps-os határt a letöltési sebesség. A tesztek második, kibővített szakaszában immár öt bázisállomás bevonásával zajlanak a mérések és az átviteli kísérletek, az éles körülményekkel megegyező környezetben. A T-Mobile és az Ericsson közös LTE-tesztjének második szakaszában a teszthálózat bázisállomásai a Hengermalom út-Fehérvári út-Irinyi József utca és Duna által határolt területet fedik le. A szolgáltató és a hálózati infrastruktúra szállítója ma bejelentette, hogy a teszthálózat elméleti maximális átviteli sebességét 100 Mbps-re növelték, 20 MHz-es sávszélességű rádiócsatornát használva.
Akár élesben is mehetne
A T-Mobile teszthálózatában használt eszközök egyébként már éles üzemben is működnek a világ első kereskedelmi LTE-hálózatának részeként. A TeliaSonera tavaly év végén helyezte üzembe Stockholmban az Ericsson közreműködésével épített hálózatot, melyen a svéd operátor szerint a többek által tévesen 4G-s szabványnak titulált LTE révén tízszeres sebességet lehet elérni a 3G/HSPA-hoz képest, a hálózat terheltségétől függően.
Az első LTE-hálózatok az eddigi éles üzemű tapasztalatok szerint a gyakorlati alkalmazás során tipikusan15 Mbps letöltési sebességet ígérnek jó körülmények közepette, miközben a teljesen IP-alapú felépítésnek köszönhetően 5-20 milliszekundumra szorul le a hálózat késleltetése, szemben a HSPA-val jelenleg elérhető 50-90 milliszekundummal, és 2-3 megabittel. Mindez természetesen elsősorban a jel minőségétől és a rendelkezésre álló szabad kapacitásoktól függ, melyek az operátoroktól függően erőteljesen változhatnak. Az Ericsson például 20-80 Mbps közötti átvitelt ígért a TeliaSonera hálózatán, nyilvánvaló azonban, hogy ez csak alacsony terhelésen elérhető, később nem fenntartható. A tömött városi környezeteik miatt konzervatívabb operátorok, mint a Verizon, inkább 5-10 Mbps sebességre számítanak.
Az LTE tehát felhasználói szemszögből alapvetően a válaszidők tekintetében hozhat jelentős előrelépést a kurrens technológiákhoz képest, ami végeredményben a weboldalak gyorsabb betöltődését, valamint a különféle kommunikációs szolgáltatások (e-mail, chat, közösségi alkalmazások) gördülékenyebb működését eredményezheti mind mobiltelefonról, mind PC-ről, modemet használva.
Bár a technológia bevezetése mind az ügyfél, mind a szolgáltató részére komoly előnyökkel jár, egyelőre meglehetősen távolba tűnő fejlesztésnek tekinthetők az országos lefedettségű LTE-hálózatok. Az LTE-alapú mobilhálózatok kereskedelmi indulásáig számos, elsősorban szabályozási és frekvenciakérdést kell rendezniük az illetékeseknek. Egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy milyen frekvencián üzemelhetnek majd az első LTE-hálózatok - bizonyos frekvenciákat (a 800 MHz-es sáv szeleteit) más szolgáltatások használnak jelenleg, egyes sávokra pedig egyelőre nem engedik be az adatszolgáltatásokat, jóllehet az erre lehetőséget adó új GSM keretirányelv már hónapok óta kész van. A hálózati infrastruktúra átalakítása ezzel együtt időigényes és rendkívül költséges folyamat, még akkor is, ha a legtöbb újonnan telepített bázisállomás gyakorlatilag egy szoftverfrissítés révén LTE-képessé tehető.
Talán 2012-ben
A tagállami jogharmonizáció és az LTE technológia által potenciálisan használható frekvenciasávok felszabadítása, valamin az ezt követő pályáztatás, frekvenciaaukció évekig húzódó folyamat lehet: a magyar felek úgy becslik, hogy legjobb esetben 2012-ben, de nem kizárt, hogy ennél jóval később indulhat el az első kereskedelmi LTE-hálózat Magyarországon. Teszthálózata egyébként már mindhárom hazai szolgáltatónak van: elsőként a Vodafone kezdett teszteket a Huawei-jel karöltve, utolsóként pedig a Pannon csatlakozott kínai partnerével, a ZTE-vel. Egyelőre sem a T-Mobile-nál, sem a Pannonnál nem született végleges döntés arról, hogy a kereskedelmi hálózat kiépítéséhez a teszthálózat infrastruktúra-szolgáltatóját választják.