Szerző: Koi Tamás

2010. május 6. 10:47

Digitális átállás: csak most jön a neheze

2011. december 31-én éjfélkor lekapcsolják az országos analóg földfelszíni tévésugárzást. Az addig hátralévő időben nem lesz könnyű dolga a digitális átállást koordináló Nemzeti Hírközlési Hatóságnak: ma még több, mint 800 ezer háztartás tévézik tető- vagy szobaantennával, analóg adást fogva.

A felmérések szerint a tévéző háztartásokban élő felnőtt lakosságnak valamivel több mint a fele hallott már arról, hogy az analóg földfelszíni műsorszórást 2011 végén lekapcsolják. A teljes lakossághoz viszonyítva azonban csupán 13 százalék azoknak az aránya, akik már informálódtak arról, mit kell tenni ahhoz, hogy 2012-től is foghassák a földi sugárzású adásokat, illetve egyáltalán érinti-e őket a lekapcsolás.

A piackutatások eredménye szerint a 3,8 millió magyarországi háztartás nagyjából 20 százaléka, vagyis körülbelül 800 ezer háztartás máig földi sugárzású analóg adást néz tető- vagy szobaantenna segítségével. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) előtt álló egyik legfontosabb tájékoztatási feladat ezen háztartások információhoz juttatása, illetve felkészítése a digitális átállásra. A hatóságnak minden bizonnyal a vidéken élő, a technológia vívmányai iránt kevésbé nyitott idősebb korosztállyal lesz a legnehezebb dolga.

Dönteni kell

Bár valószínűsíthetően ez a körülbelül 800 ezer háztartás lehet a legfőbb célközönsége az Antenna Hungária által üzemeltetett, túlnyomó részét tekintve ingyenesen fogható MinDig TV digitális adásnak, a digitális átállásról szóló törvény szerint a folyamat nem pusztán a DVB-T platformra való átterelést jelenti: az érintett tévénézőknek el kell dönteniük, hogy 2012-től mely platformon, milyen technológiával kívánnak televíziózni, ezzel együtt fel kell készülniük rá, hogy a tévézés ettől a dátumtól mindenképpen beruházást (egyszeri összeg, vagy havi díj) igényel majd.

A hatóság ehhez a döntéshez kíván segítséget nyújtani a héten bemutatott \"Televíziózási lehetőségek\" című fogyasztói tájékoztató kiadványában. A szervezet ezzel együtt azt is ellenőrzi, hogy a kereskedelmi egységek megfelelően tájékoztatják-e a vásárlókat arról, hogy milyen eszközök alkalmasak a digitális adások vételére. Az NHH ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint a kereskedők tájékoztatási gyakorlata nem minden esetben felel meg az előírásoknak, azonban általában a felszólítások hatására a tájékoztatás színvonala jelentősen javult. 2009-ben a vizsgált kereskedelmi helyek (boltok, webáruházak, reklámújságok) 41 százalékánál nem minden felelt meg az előírásoknak (a legtöbb probléma egyébként éppen a webáruházakkal adódik).

Az NHH a tájékoztatási szakasz kritikus fontosságát hangsúlyozva ezért a kereskedők számára is elkészített egy ajánlást, mely a digitális átállás alapfogalmain és ütemezésén túl tisztázza a jogszabályi kötelezettségeket is, emellett felhívja a figyelmet többek közt arra is, hogy a kereskedelmi pontokon az üzletvezetők tegyék hozzáférhetővé a hatóság által készített tájékoztató anyagokat.

Erősítik a kommunikációt

A földfelszíni sugárzású digitális televíziós hálózat jelenleg a második kiépítési ütemnél tart, ma a lakosság mintegy 88 százaléka számára érhető el az Antenna Hungária DVB-T sugárzása, mellyel hét csatorna fogható ingyenesen, kettő pedig fizetős rendszerben. A következő ütemben - idén év végére - a vállalások szerint már 95 százalékos lesz a lefedettség.

Az Antenna Hungária tájékoztatása szerint a DVB-T szolgáltatás népszerűsége fokozatosan nő az idő előrehaladtával, a MinDig TV-t néző háztartások számát kiterjedt kommunikációs kampánnyal, valamint az ingyenes tartalomválaszték további bővítésével igyekszik növelni a vállalat. A statisztikák szerint ma nagyjából 250 ezer háztartásban van olyan eszköz (televízió, set-top box vagy PC-s tuner), mely alkalmas a földi sugárzású digitális adók vételére - igaz, korántsem biztos, hogy ezek közül mindet használják erre a célra (például ma már szinte minden korszerű lapostévét MPEG-4 tunerrel látnak el).

a címlapról

AI

10

Saját farkába haraphat az AI

2024. október 10. 13:22

A nagy nyelvi modellek elterjedése egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, ezzel pedig megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését.